Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-11 / 59. szám

www.ujszo.com | 2020. március 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Szénszünet A kohász és a munkanélküli nem tudja hazavinni a munkát VERES ISTVÁN ár aranylott az aranyeső az Arany­fácán feliratú reke­szek mellett, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy Pozsonyban leállt az oktatásügy. Minden bezárt, az ovitól az egyete­mig, aki tanulni akar, kénytelen lesz magányosan - fogta repedt ujjai kö­zé a rumos pohárkát Bandika. Ervin szerint a hatóságok bőke­zűen mérik a vakációt, mint a vicc­ben az almát piacon. Egy hét tavaszi szünet... de kettő lett, maradhat? Bandika figyelmeztetésképp fel­emelte mutatóujját, mint Platón a híres Raffaello-festményen, mely­nek címe Athéni iskola. Peter Pel­legrini leköszönő szlovák minisz­terelnököt idézte, aki tegnapelőtt azt üzente a lakosságnak, hogy a karan­tén nem vakáció. Vagyis hogy azok, akik megelőzési céllal maradnak otthon, és nem mennek munkába, azok ne gondolják azt, hogy ők most szabadságolnak. Hanem tegyék magukat hasznossá, dolgozzanak otthonról, és főleg ne kolbászoljanak a plázákban. Ervin bólintott: jó ötlet. Szerinte a munkafelügyelet is job­ban résen lehetne, és meglátogat­hatná az otthonról dolgozó alkalma­zottakat, hiszen a programozók vagy az irodisták könnyen hazavihetik a munkát, ahogy sokszor haza is vi­szik, de hogyan vigye haza a mun­káját a közterület-fenntartó, a szín­házi súgó, a lángosos vagy a kohász? Bandika már majdnem bepuszilta a saját rumját, de mégis elhúzta szá­jától a pohárát, hogy közbevághas­son. Rossz példákkal tetszik érvelni! A lángosos otthon is süthet lángost, és felteheti az internetre, hogy süti. A vásárló megáll a háza előtt, felte­lefonál a lángososnak, ő meg egy madzagra kötött kosárkában leen­gedi a lángost, a vevő a kosárba rakja a pénzt. Néhány török városban ma is így vásárolnak be a házuk aljában működő kisboltból az emberek, ha nincs kedvük lépcsőzni, vagy este meccs közben elfogy a cigi vagy a burgonyaszirom. A kohász meg azért nem jó példa, mert a kohóban forróság uralkodik, a koronavírusról pedig tudjuk, hogy a melegben el­pusztul. A kohász tehát jobban teszi, ha el sem hagyja a munkahelyét, ha­nem munkaranténba vonul, vagyis addig dolgozik, amíg... el nem ol­vad. Ervin bólintott, érti ő, a legszo­morúbb az egészben viszont meglá­tása szerint talán az, hogy a munka­­nélküliekről ismét elfeledkeztek. A nagy cégek alkalmazottai dolgozza­nak otthonról, a gyerekek tanuljanak otthon, könyvből vagy a szüleik hi­báiból, de mit tegyenek a munka­­nélküliek? Hát várjanak a sorukra - szippantotta be a felest Bandika. Aztán arról kezdett beszélni, hogy amikor ő gyerek volt, a váratlan is­kolai szünetet még szénszünetnek hívták. Leállt az iskola, mert nem volt szén. Mit is csináltunk akkor? Na, mit is? Sütöttük a disznózsírban fokhagymával a szafaládét, körbe­­körbe hallgattuk a P A-DÖ-DÖ- kazettát, és teljesen biztosak voltunk benne, hogy valahogy mindenkép­pen lesz, mert úgy még sosem volt, hogy valahogy ne lett volna. „Hiába mondták, hogy vigyázzak, mert ő az a Szabó János. Rossz híre van, is­meri az egész város... Két hete másé már a Szabó János.” A szerző a Vasárnap munkatársa Ferenc pápa szerint látogatniuk kellene a papoknak a fertőzötteket Legyetek bátrak! - ezt kórte Ferenc pápa tegnapi vatikáni misájén a papoktól, arra buzdítva őket, hogy látogassák a koronavírussal megfertőződött betegeket. „Kérjük az Urat, hogy adjon bá­torságot papjainknak a betegek meg­látogatásához, Isten igéje erejének és az oltáriszentségnek az átadásához és ahhoz, hogy képesek legyenek kísér­ni az egészségügyi dolgozókat és az önkénteseket a betegek mellett vég­zett munkájuk során” - mondta a ka­tolikus egyházfő. Ferenc pápa a miséjét a koronaví­russal fertőzötteknek ajánlotta fel. A vatikáni Szent Péter téren szem­ben az ilyenkor megszokottal alig lé­zeng valaki. A római kormány egész Olaszországra kitelj esztette az egészségügyi óvintézkedéseket, amelyek április 3-ig maradnak ér­vényben. Addig szünetel az oktatás is. Az olasz kormány azt kérte a la­kosoktól, hogy kerüljék a kapcsola­tot a betegekkel, és a lehető legkeve­sebbet utazzanak és jáijanak­­keljenek közterületen. A Vatikán területén megszigorí­tották az óvintézkedéseket azután, hogy az államban diagnosztizáltak egy fertőzöttet, további négy sze­mélyt pedig karantén alá helyeztek. A 83 éves Ferenc pápa programjait, ta­lálkozóit minimálisra csökkentették. Az egyházfő vasárnap déli beszédét már a pápai lakosztály könyvtárszo­bájában mondta el, a reggeli miséket hívők nélkül mutatja be a vatikáni lakosztályaként ismert Szent Márta­­házban. A mai audiencián sem lesz jelen a Szent Péter téren, internetes közvetítéssel mond beszédet. Az egyházfő a korlátozásokról azt mondta, „bezárva érzi magát, ez na­gyon furcsa számára”. (MTI) Koronavírus: olaj a tőzsdepánikra DUDÁS TAMÁS A nemzetközi pénzügyi piacok szereplői sokáig sztoikus nyu­galommal figyelték a koronavírus teijedését, ezért a tőzsde­indexek majdnem február végéig meglepően stabilak voltak. Az elmúlt két hétben azonban elértünk egy törésponthoz, amely a hétfői történelmi szintű tőzsdepánikban csúcsosodott ki. Nem volt a világon olyan jelentősebb tőzsde, mely ne zuhant volna ezen a napon, az amerikai tőzsdék indexei pedig olyan gyorsan estek, hogy a kereskedést 15 percre fel kellett függeszteni. A Dow Jones tőzsdeindex a hétfői kereskedés végére 7,79 százalékot esett, ami a legnagyobb egyna­pos esést jelenti az index egész történelmében. Hasonlóan zuhantak a S&P 500- és a Nasdaq-mutatók is, ami azt jelentette, hogy a 2008-as glo­bális pénzügyi válság óta nem volt ilyen rossz napja az amerikai tőzsdék­nek. A pánik alapját természetesen a koronavírus globális teijedése képezi. Amíg a fertőzések nagy része Kelet-Ázsiában volt, a tőzsdepiacok nem aggodalmaskodtak. A hangulat akkor kezdett megváltozni, amikor a vírus meglepően gyorsan teijedni kezdett Olaszországban, és egy hét alatt az EU minden tagországába eljutott. Ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírusnak komoly következményei lesznek az európai gazdasá­gokra nézve. Az olasz gazdaság már a koronavírus teijedése előtt is inga­tag helyzetben volt, a vírus teijedése ellen bevezetett intézkedések pedig szinte biztosan recesszióba taszítják az országot. Jó esély van arra is, hogy Franciaország és Németország is recesszióba kerül valamikor az év fo­lyamán, és az amerikai gazdaság teljesítményét is rontani fogja a korona­vírus teijedése. A folyamatosan érkező rossz hírek pesszimizmust vittek a nemzetközi tőzsdepiacokra, amit az sem tudott ellensúlyozni, hogy a kínai gazdaság fokozatosan magához tér a járvány miatt elrendelt gyárleállások után. A hétfői pánikot okozó koktélnak azonban volt még egy fontos alap­anyaga, mégpedig a hétvégén kibontakozó árháború a nemzetközi olajpi­acon. A világgazdaság lassulása és a koronavírus teijedése miatt az olaj­piac már hónapok óta csökkenő kereslettel küzd, és az olajárakat csak az OPEC olajkartell és Oroszország termelés-visszafogásáról szóló meg­egyezése tartotta úgy-ahogy stabil szinten. Múlt pénteken azonban Oroszország az OPEC miniszereivel folytatott egyeztetésen bejelentette, hogy a továbbiakban nem fogja vissza a termelést. Válaszlépésként Szaúd-Arábia közölte, hogy napi 10 millió hordóról 12 millióra növeli a termelését. Ez reálisan azt jelenti, hogy az olajtermelés koordinálása megszűnt, és mindenki annyi olajat termel, amennyit akar. Ennek kö­szönhetően az olajárak a hétvégén teljesen összeomlottak, és a rég nem látott szintre estek vissza. Lehet, hogy első ránézésre Oroszország és Szaúd-Arábia nem a legjobb pillanatot választotta az árháborúra, de a háttérben komoly geopolitikai küzdelem folyik: az oroszok célja az ame­rikai olajkitermelők ellehetetlenítése az olajpiacon. A hétvégén tehát annyi negatív információ látott világot, hogy nem is volt kérdés: a hétfői nyitás után a piacok szabadesésbe kezdenek. Az igazi kérdés az, hogy hol van a tőzsdepiacok mélypontja. A pesszimizmusáról híres Nouriel Roubini amerikai közgazdász szerint az amerikai tőzsdepi­acok idén akár értékük 30-40 százalékát is elveszíthetik. Ha ez bekövet­kezik, akkor a befektetők elvesztik az elmúlt évek teljes nyereségét. És itt nemcsak milliárdosokról van szó, hanem átlagpolgárokról is, akik a be­fektetési és nyugdíjalapokon keresztül komoly veszteségeket könyvelnek most el. Létfontosságú ezért, hogy a további pénzügyi pánikot megakadályoz­zuk, amihez azonban olyan nemzetközi központi banki és politikai össze­fogásra lesz szükség, mint a legutóbbi globális pénzügyi válság idején. FIGYELŐ Bírni fogjuk, állítják az oroszok Az orosz pénzügyminisztérium állítása szerint Oroszország hat-tíz évet is kibír 25 és 30 dolláros olajár mellett a Nemzeti Jóléti Alapjának köszönhetően. A minisztérium az árháború kapcsán közölte, hogy felhasználhatja a Nemzeti Jóléti Alapot a makroökonómiai stabili­tás biztosítására, ha az olajár so­káig alacsony marad. A tárca ebbe az alapba utalja tartalékként olaj­bevételeinek a hordónként 40 dol­láros ár feletti részét, állítása sze­rint a tartalék 510 milliárd dollár. Az olajárak beszakadása után mélyrepülésbe kezdett az orosz rubel, valamint zuhantak az orosz olajipari vállalatok letéti jegyei a londoni tőzsdén. Az olajárak és a rubel további gyengülése kelle­metlenül érintheti Vlagyimir Pu­­tyin elnököt, aki múlt héten az alacsony olajárakat tette felelőssé a háztartásokjövedelmének csök­kenéséért. (MTI) Pancsolt szesszel halálosabb a vírus Alkoholmérgezésben haltak meg 27-en pancsolt szesztől Iránban, ahol egyébként tilos az alkoholfo­gyasztás. Az áldozatok elhitték azt a híresztelést, hogy a koronavírus gyógyítható alkohollal. Az iráni média rendre beszámol a csempé­szett szesz miatt bekövetkezett halálesetekről, most 20-an a Huzisztán tartományban, heten pedig Alborz tartományban haltak meg. Huzisztán székhelyén, Ahvazban 218 embert szállítottak kórházba alkoholmérgezéssel. Metanoltartalmú italt fogyasztot­tak, miután elhitték az interneten terjesztett reklámokat. Irán Kína és Olaszország után a harmadik ország, amelyet legjob­ban súlyt a járvány. (MTI) Kormányalakítási tárgyalás (Lubomír Kotrha karikatúrája)

Next

/
Thumbnails
Contents