Új Szó, 2020. március (73. évfolyam, 51-76. szám)

2020-03-06 / 55. szám

www.ujszo.com | 2020. március 6. Katja Benrath német rendező Rocca kalandjait bemutató, családi filmje a bátorságról, az egymásra figyelés fontos­ságáról és az optimizmus megváltó erejéről szól (Fotó: Febiofest) Hamarosan Febiofest A pozsonyi fesztivál fontos témákkal foglalkozó, csupa jó filmet ígér TALLÓSIBÉLA Pozsony. A Febiofest Nemzet­közi Filmfesztivál szervező­­stábja a programszekciókat igyekezett úgy összeállítani és feltölteni jó filmekkel, hogy mindenkinek kedvére tegyen: kínál szerzői filmet, közönság­­filmet, ínyenceknek művész­­filmet, klasszikusokat és egészen friss alkotásokat, főleg olyanokat, amelyek nem igazán kerülnek be a menő mozik műsorába. Ebben a bő és változatos kínálat­ban a szemle - mottójának üzeneté­vel élve - a jó filmre fókuszál (ahogy fentebb is utaltam rá), olyanokra, amelyek emberi, nagyon sok esetben aktuális történetükkel széles közön­ségréteget szólíthatnak meg. Az egyik legnagyobb és az egyik legré­gebbi hazai filmfesztivál, a Febiofest idei, 27. évfolyama egy kicsit meg­újulva, új stábbal és új lógóval keresi a lehetőséget, hogy ne csak a vissza­járó közönséget vonzza be a moziba, hanem új nézőket is megszólítson és új rajongókat szerezzen a jó filmnek. A fesztivál hét napja alatt, március 11. és 17. között a főprogramban kí­nált száz filmalkotásból válogathat­nak a nézők, amelyeket a fővárosban a Lumiere és a Mladosf moziban nézhetnek meg. A kísérőprogramok­nak - beszélgetéseknek, koncertek­nek és workshopnak - a legendás V- klub ad otthont. Érdemes megemlí­teni a vidéki helyszíneket is - Kassa, Besztercebánya, Losonc, Léva, Nyitra, Érsekújvár -, ahol szintén ve­títenek a Febiofest kínálatából. Ajánljuk Rocca megváltja a világot A11 éves Rocca gyerekkora nem átlagos: édesapja aszt­ronauta, ezért ő is az űrközpontban cseperedik, és iskola helyett űrhajóskikép­zést kap. Amikor az édesapja felmegy a űrállomásra, Rocca Hamburgba költözik a nagy­mamájához. Itt kezd rendes iskolába járni. Rocca az új környezetben elhatározza, hogy jobbá teszi az iskolát és új barátainak, köztük a haj­léktalan Casparnak az életét. A fesztivál törzsszekciója ezúttal is az Európa közepén versenyprog­ram, amelyben Ausztria és a V4-es országok fiatal filmesei mérettetnek meg rövidfilmjeikkel. A versenybe idén először ukrán filmesek munkái is bekerültek. A szemle sajtótájékoztatóján ki­emelték a Film+ szekciót, amely az eddigi tapasztalatok alapján a legnépszerűbb. Nem véletlen, hi­szen neves rendezők munkái közül válogat, amellett olyan filmeket kí­nál, amelyek fontos témáik révén si­kerrel szerepeltek nagy presztízsű fesztiválokon. Idén nagyon erős a családi, ifjúsági, illetve gyermekfil­­meket kínáló szekció, ebből ajánljuk a Rocca megváltja a világot című nagyon erős hatású német filmet. Azok, akik valami másra, szokat­lanra, újszerűre vágynak, a Határok nélkül szekcióban keresgéljenek. Itt találják a H. P. Lovecraft Szín az űrből című novellája alapján készült The Colour Out of Space című rém­történetet is, Nicolas Cage főszerep­lésével. A Febiofest határainkon be­lülről is szemléz, vagyis új hazai fil­meket is bemutat, köztük Ivan Ostrochovsky Berlinalén nemrég bemutatott, Szolgálók című opusát, amely a szemle nyitófilmje lesz. PENGE Ajánlatórtés Markó Béla évi rendszerességgel megjelenő köteteit nem győzi gór­cső alá vetni a kritika, a kézdivá­­sárhelyi költő recepciója mára talán e túlzott termelékenység miatt csöndeseden el. Hiszen mire nap­világot látnának egy új könyv ol­vasatai, addigra aktualitásukat vesztik a boltok polcaira került újabb Markó-kötet(ek) miatt. Vél­hetően az Amit az ördög jóváhagy című szonettkönyve körül is ezért van hallgatás, holott a 140 költe­ményt számláló gyűjtemény gaz­dag bölcseleti beágyazottsága és poétikai megformáltsága miatt is nagyobb visszhangot érdemel. Jelen kötetben Markó töretlen al­kotókedvéről a versek megírásának idejét jelző dátumok tanúskodnak - ezek szerint a kronológiai rendbe szervezett, ciklusra való tagolás nélkül soijázó szövegek elkészítése között néha csak napok teltek el. Adódik a kérdés, vajon mi indo­kolhatta, hogy ezek a2013és2018 közt írt költemények ebbe a könyvbe kerültek, és nem nyertek felvételt a korábbi összeállítások valamelyikébe? A válogatás szempontjait illetően feltételez­hetünk-e évekre előrelátó tudatos­ságot? Izgalmas eljátszani az ilyen fejtegetésekkel, igaz, ezek könnyen elterelhetik a figyelmet az írások összetettségéről. Ezért is zavaró, hogy minden vers a megalkotásá­nak időbeli kitételével zárul. A szonett műfaja kitüntetett jelentőségű Markó életművében. A költő a petrarcai hagyományt kö­veti, ám a tematikát és a rímképle­tet variáljaúj könyvében is. Költe­ményeinek nagy része egyetlen versmondat, a többségükben jam­­bikus lüktetésű, szép és elegáns összecsengésekkel véget érő sorok hol az emberi lét nagy kérdéseinek feszültségére rezonálnak, hol képzőművészeti alkotásokra. Utóbbi kapcsolódásokat a versek mottójaként feltüntetett, festmé­nyekre utaló hivatkozások jelzik. A szonetthez hasonlóan az ekphra­­szisz, azaz a képleírás alakzata is meghatározó Markó pályáján, e kettő gyakran össze is kapcsolódik nála. Érdekes megfigyelni, hogy a I 9 hivatkozások nélküli és az azokkal ellátott versek eljárásmódjai között a könyvben nincsenek elmozdulá­sok, így az ekphraszisz is inkább egyfajta értelmezési ajánlatként, javasolt befogadási stratégiaként működik. A mottók buzdítanak ugyan a képek és a szövegek együttes olvasására, de az értel­mezhetőség szempontjából nem elengedhetetlen a festmények fel­kutatása. Viszont, ha elfogadjuk az ajánlott olvasási stratégiát, felmerül a kér­dés, hogy vajon milyen jellegű ekphraszisz érvényesül a kötet­ben? Értelmezői viszonyban áll­nak a versek a festményekkel? Il­lusztrálják azokat? A képző­művészet inkább inspirációs for­rás? Vagy a mottóval ellátott szö­vegek egyszerre vehetők interp­retációként és az arisztotelészi ér­telemben vett poiésziszként? JUHÁSZ TIBOR KRITIKAI ROVATA Mindennek megválaszolására itt most nem kerülhet sor, viszont annyi bizonyos, hogy a kötet az eltérő művészeti nyelvek párbe­szédképességének, a mediális kódváltások kompenzatorikussá­­gának, illetve a többszörös medi­ális áttételeknek a problémáját ér­tő módon viszi színre a költészet eszközeivel. Mindemellett a végességtapasz­­talat meghökkentően szép színre­­vitele is elmélyültséget tükröz, ahogyan a megmozgatott nagy toposzkészlet és a versek szinkre­­tista világképe is Markó felvérte­­zettségét dicséri. Kár, hogy a ho­mogén nyelvezet, a túlságosan is hasonló képalkotási módok és a költemények nagy száma miatt az Amit az ördög jóváhagy elfárad, és nem sokáig tudja fenntartani az olvasó figyelmét. Markó Béla: Amit az ördög jó­váhagy, Kalligram, 2019. Értékelés: 8/10 & Műholdas TV A DIGI ÖSSZEHANGOLT AJÁNLATA UJ TV-ARCHÍVUM es DIGI GO APPLIKÁCIÓ MŰHOLDAS ANTENNA ÉS TELEPÍTÉS INGYEN —> www.digislovakia.sk BŐVÍTJÜK A CSATORNAKÍNÁLATOT DIQI 0850211 112 DPI 90766

Next

/
Thumbnails
Contents