Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-28 / 49. szám
Nem csak csípős a csallóközi csili 15. oldal 2020. február 28., péntek, 20. évfolyam, 9. szám Hogyan tovább, ha megállapították a hisztaminintoleranciát? „ Unokám 18 éves, és az allergológiai vizsgálatok alapján hisztaminintoleranciát állapítottak meg nála. Állandó orrfolyás, orrdugulás és tüsszögés miatt fordult orvoshoz. Étrendváltoztatásra lesz szüksége. Az alapélelmiszerek listáját megkapta, és teljesen kétségbeesett. Mivel még iskolába jár, nem tudja, hogyan fogja megoldani” -fordult hozzánk tanácsért olvasónk, P. Klára. A problémát egy olyan anyag okozza, amelyet a testünk is termel, de különböző élelmiszerek elfogyasztásával is hozzájutunk. Szerepet játszik az immunválasz kialakításában, egyes gyulladásos folyamatokban és allergiás reakciókban. Ha a szervezetünk (pontosabban a diamino-oxidáz, vagyis a DAO nevű enzim) nem képes lebontani a hisztamint, a mennyisége megemelkedik, hisztaminintolerancia alakul ki. Ennek tünetei külsőleg és belsőleg is jelentkezhetnek. (Mivel a hisztamin szerepe sokrétű a szervezet működési mechanizmusaiban, a tünetek széles skálán mozognak.) A legjellegzetesebb tünetek: Bőrtünetek: vörös foltok, piros arcbőr, bőrviszketés Emésztőrendszeri tünetek: hasfájás, hasmenés, haspuffadás, hányinger, hányás Légúti tünetek: köhögés, orrfolyás, tüsszögés, nehézlégzés Keringési rendszer tünetei: izzadás, migrén, hőhullámok, fejfájás, vérnyomás-ingadozás Az esetleges intoleranciát a vérből állapítják meg. Gyógyszerrel és/vagy diétával lehet kezelni. A gyógyszertárakban kapható antihisztamin készítmények arra szolgálnak, hogy csillapítsák/ elfedjék az allergia okozta tüneteket. A tényleges megoldást a diéta betartása jelenti. A kellemeden tünetektől meg lehet szabadulni, ha megfelelően összeállított étrendet követünk. Valószínűleg olvasónkat, illetve unokáját is az rémisztette meg, hogy a hisztaminintolerancia számos élelmiszercsoportot érint, első pillantásra ijesztőnek tűnik, mi mindent kellene kihagyni az eddig megszokott étrendből. De nyugodjanak meg: a diétát nagyon szépen és egyszerűen meg lehet oldani, csak át kell gondolni. Ne úgy közelítsük meg a dolgot, hogy mit nem ehet, hanem épp ellenkezőleg: mi az, ami ajánlott. így sokkal könnyebb a váltás. Mindenképp felhívnám a figyelmet arra, hogy önmagában az alacsony hisztamintartalmú ételek fogyasztása nem elég. A diéta mellett a rendszeres és kiegyensúlyozott étkezés is fontos. Itt arra gondolok, hogy nem elég, ha napjában kétszer-háromszor étkezik az unoka. Első lépésben mindenképpen szerezzenek be egy olyan tápanyaglistát, amelyben aszerint értékelik az élelmiszeret, hogy A dietetikus válaszol Mellékletünkben Kürthy Andrea dietetikus hétről hétre egy-egy szűkebb témára összpontosítva a kiegyensúlyozott, egészséges étrend kialakításához ad ötleteket. Kürthy Andrea olvasóink kérdéseit is várja. Kérdésüket feltehetik e-mailben a redakcia@ ujszo.com címen. A tárgysorba írják oda: A dietetikus válaszol ■ .. milyen mértékben okozhat panaszt a fogyasztásuk. A nyersanyagokat jelen esetben 3 kategóriába érdemes besorolni: panaszt biztosan nem okozó élelmiszerek, panaszt okozó élelmiszerek, valamint a kérdőjelesek, amelyek okozhatnak panaszt, bár kisebb mennyiségben valószínűleg tolarálhatók. Ilyen listát hiteles forrásból akár az interneten is találnak. Ez azért fontos, mert sok esetben olyan tájékoztatót nyomnak az emberek kezébe, amely például azt ajánlja, hogy kerülni kell a piros gyümölcsöket és zöldségeket. Nyilván ez az állítás ebben a formában nem fedi a valóságot. Ha ez megvan, az első pár napban mindenképp olyan nyersanyagokat kell választani és fogyasztani, amelyek biztosan nem okoznak tüneteket. Ha az adott étel vagy élelmiszer elfogyasztása után 12 órán belül nem jelentkezik tünet, akkor valószínű, hogy nem is fog. Ezt követően lehet színesíteni a diétát azokkal a tételekkel, amelyek esetleg okozhatnak panaszt. A „kísérleti időszakban” érdemes étkezési naplót vezetni, illetve legalább azokat az ételeket megjelölni a listánkon, amelyek elfogyasztása után tünetek jelentkeztek. A nyersanyag-válogatás mellett kiemelkedően fontos, hogy az élelmiszerek minél frissebbek legyenek. A legtöbb hisztamin a tartósított, konzervált, érlelt, füstölt, tehát feldolgozott élelmiszerekben van. Ezek fogyasztását nem ajánlom. Tehát például az érlelt sajt helyett jobb választás a mozzarella vagy a feta. A frissesség vonatkozik a megfőzött ételekre is. Minél tovább tároljuk az ételt, annál inkább emelkedik a hisztamintartalma, tehát ha súlyosabbak a tünetek, akkor az elkészített ételt ebédre és vacsorára fogyasszuk el. Lehetőség szerint másnap már ne együnk belőle. Persze, a toleranciaszint egyénenként változó. És az első időszak éppen erről szól: ki kell tapasztalni a határokat, és azt, hogy ezek miként hangolhatok össze a család napirendjével, étkezési szokásaival. Például a felvágottak alapvetően a kerülendő élelmiszerek közé tartoznak, de előfordulhat, hogy kis mennyiségben az érzékeny szervezet is képes tolerálni. Fontos, hogy friss legyen, és még aznap vagy legkésőbb másnap reggelire érdemes elfogyasztani. Terjedelmi okok miatt itt részletes, hosszabb időszakra vonatkozó étrendet nem tudunk közölni. Álljon itt egy napi példa. Példa a napi étrendre: Reggeli: rántotta, kenyér, zöldsaláta. Tízórai: natúr joghurt, kukoricapehely, áfonya. Ebéd: brokkolikrémleves, almás csirkemell rizzsel, saláta. Uzsonna: mozzarella, extrudált kenyér, zöldsaláta. Vacsora: az ebédre elkészített almás csirke, salátával, pirítóssal. Hozzávalók (2 főre): 250 g sertéscomb, 60 g zöldborsó, fél fej vöröshagyma, só, bors, fűszerpaprika. Elkészítés: A hagymát kevés olajon megpirítjuk, rádobjuk a kockákra vágott húst és fehéredésig sütjük. A tűzről lehúzva megszórjuk fűszerpaprikával, felöntjük kb. 1,5 dl vízzel. ízlés szerint fűszerezzük és puhára pároljuk. Ekkor Energiatartalom 373 kcal adag Nehézségi fok • •• Szénhidrát: 39,1 g e—x Fehérje: 33,8 g Zsír: 7,7 g J hozzáadjuk a zöldborsót és pár percig még hagyjuk főni. Bulgurkörettel és friss salátával fogyasztjuk. Borsós sertésragu bulgurral Cf-Kürty Andrea dietetikus
