Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-25 / 46. szám
AJÁNLÓ 6 I___________ RÉGIÓ 2020. február 25,1 www.ujszo.com Elbúcsúztatták a telet a dőrék Február 25. (kedd) Dunaszerdahely-17.00: a Széppróza napj a a Kortárs Magyar Galériában. Február 25. (kedd) Komárom-8.00: nyílt napa komáromi Selye János Gimnáziumban. Február 25. (kedd) Komárom-16.00: a Szülőföldem, a Felvidék című fotókiállítás megnyitója a Csemadok komáromi székházában. A tárlat március végéig tekinthető meg. Február 25. (kedd) Egyházgelle- 20.00: bőgőtemetés a kultúrházban. Zenél Vontszemű József és a Pósfa zenekar. Február 25. (kedd) Rimaszombat-18.00: a rimaszombati Orbis mozi levetíti a Disznó (Svina) című filmet magyar felirattal, valamint 20.00-kor eredeti, szlovák nyelven. Február 26. (szerda) Pozsony-13.00: a Színes Szlovákia rendezvény a KC Dunaj kulturális központban. 13.00: Peter Vanko Hogyan látják a fiatalok a holokausztot? címűelőadása;14.15: Veres István: 10 dolog, amit csak a szlovákiai magyarok tudnak;15.30: Vladimír Horváth: Romák a (kultúr-) államban; 18.00: a Skola katov című film vetítése szlovák felirattal; 20.00: Slam Poetry & storytelling; 22.00: Balcan & funky beats, DJ Matthew & Dilemma. Február 26. (szerda) Fülek-16.30: Állandó tűztől övezve - A fiileki végvár hadtörténete Koháry II. István főkapitányságának idején (1667- 1682) című kötet bemutatója a Füleki V árosi Könyvtárban. Február 26. (szerda) Kassa -10.00: A Noszty fiú esete Tóth Marival című darab a kassai Thália Színház színpadán. F ebruár 27. (csütörtök) Somorja-17.00: találkozó Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költővel a somorjai Zalabai Zsigmond Városi Könyvtár épületében. Február 27. (csütörtök) Dunaszerdahely-18.00: Vujity Tvrtko Túl minden határon című előadása a vmk-ban. Február 27. (csütörtök) Érsekújvár-17.00: A boldog lány. A szerencsétlen lány. A Brit-szigetek 18-19. századbeli grafikái Zmeták Ernest és Zmetáková Danica gyűjteményéből. Tárlatvezetés a Zmeták Ernő Galériában. Február 27. (csütörtök) Kassa-19.00: A Noszty fiú esete Tóth Marival című darab a kassai Thália Színház színpadán. Február 28. (péntek) Dunaszerdahely-18.00: Szép nyári nap - a Neoton musical a vmk-ban. SOMOGYI KATALIN Több csallóközi településen végleg búcsút intettek az idei télnek. A községekben a dőrejáróké volt a főszerep, legalábbis Hódosban és Nagyabonyban. HODOS/NAGYABONY Nyitra környékén kiszehajtás, Magyarországon busójárás, nálunk a Csallóközben dőrejárás. A különböző elnevezések ugyanazt a hagyományt jelentik, tavaszvárást vagy télbúcsúztatást. Hódosban már hetedik alkalommal rendezték meg a tél végi dőrejárást, és második alkalommal közösen a közeli Nagyabonnyal temették el a telet. Hódosban az első dörej árást a helyi szabadidőközpont és a Megmaradásunkért Polgári Társulás Indulásra késza hodosi dőresereg (A szerző felvétele) Jóbarátok - a cigányasszony és a jegesmedve (Angyal Sándor felvétele) szervezte évekkel ezelőtt, idén már a helyi Csemadok alapszervezete és a két falu önkormányzata is részt vállalt a szervezésben. „Farsang utolja lévén, lassan vége kell, hogy legyenek a vigadalmak is, de megmaradt egy menyasszonynak való lány, akit még férjhez kell adni. Megvan az ifjú férj, a bíboros, aki összeadja az ifjú párt, a vőfély, a zárdafonök asszony, a cigány javasasszony, velük végigvonulunk a falun, és a vonulás végén a bíboros összeadja az ifjú párt, majd következik a lakodalom” - magyarázza a dőrejárás alapjait Győri Béla, a Csemadok hodosi alapszervezetének elnöke, az egyik főszervező. Az eredeti dőrejárásban csak férfiak vehetnek részt, de a hodosiak nem szőrszálhasogatók, mindenkit szívesen láttak. A menet körbejárta a falu utcáit, sok lakos már a kapuban várta a bolondos felvonulókat, és mindenki hozzájárult az ünnepi lakomához. Ha esetleg akadtak olyanok, akik nem kívánták fogadni a előrejárókat, az ilyen házak számára ott volt a drótostót, aki bosszúból bedrótozta a kapujukat, hogy ne tudják kinyitni. Vasárnap reggel kilenc órakor indult a menet Hodos központjából. Miután végigjárták Hodos utcáit, átvonultak Nagyabonyba. A községbe éppen a vasárnapi mise idején érkeztek, a templom előtt elcsendesedve vonultak el, majd körbejárták a falut, és folytatták a bolondozást. Itt a hodosi menyasszony, Marok Marcsa és a nagyabonyi vőlegény, Lökött Tóni „egybekelt”, jelképezve a két falu szoros összetartozását. Az „ifjú párnak” Nagyabony polgármestere, Gányovics Júlia is gratulált. A dőrejáró menetet a hodosi önkéntes tűzoltók felügyelték. Százhuszonhat üveg pálinkát kóstoltak meg NÉMETI RÓBERT Rekordszámú jelentkezőt regisztráltaké 15. Nemzetközi Kisüstipálinkaversenyre. A bodrogközi rendezvényen 126 palack pálinkát késtoltak és bíráltak el a zsűri tagjai. rmwimitti A többségében házi receptúra alapján készült pálinkák magyarországi, szlovákiai, kárpátaljai és erdélyi készítők kétkezi munkáját dicsérték. „Az elmúlt tizenöt évben én mindössze egyszer hiányoztam a versenyről, de azt hiszem, hogy ez a mostani sikerült a legjobban. Azt, hogy mitől kevésbé jó vagy netán rossz egy pálinka, különböző tényezőktől függ. A verseny során különböző kategóriák szerint döntünk, elsősorban a pálinka íze, színe, aromája és az összbenyomása a mérvadó. Én azonban azok közé az emberek közé tartozom, akik pusztán ízleléssel, kevésbé részletes elemzés alapján döntik el, melyik a jó és a kevésbé jó pálinka. A különféle szóbeszédekkel és közmondásokkal ellentétben szerintem rossz pálinka is létezik, ugyanakkor az itteni versenyeken még egy ilyennel sem találkoztam” - nyilatkozta az Új Szónak Fehér József zsűritag, a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeum egykori igaz-Az idei győztes a magyarországi gönci barackpálinka lett (A szerző felvételei) gatója. Hozzátette, tizenöt évvel ezelőtt, amikor először zsűrizett a versenyen, nem hitte volna, hogy a több órán át tartó kóstolást józanul, épp ésszel végig lehet csinálni. „Tudni kell, hogy a kóstolás nem mennyiségre megy. Reggel kilenckor kezdjük a bírálatot, körülbelül 13-14 óra között végzünk, viszont ezalatt az idő alatt két deciliternél több pálinkát nem fogyasztunk el. Persze az ebédnél márjólesik egy tisztességes kupica” - tette hozzá Fehér József. Kopasz József (MKP), Nagytárkány polgármestere elmondta, hogy Kistárkány és Nagytárkány mindig a gyümölcsökről, elsősorban az almáról és a szilváról volt híres. Míg eleinte az alma termesztése és a belőle főzött pálinka dominált, mára már inkább a szilvapálinka-főzés jellemző a falura. „Mivel Szlovákiában akkoriban még nem rendeztek pálinkaversenyeket, úgy döntöttünk, hogy belevágunk. Mi voltunk az elsők, és úgy tűnik, egyelőre a mi fesztiválunk az ország legnagyobbja. Mindig magas volt a résztvevők száma, de az idei 126 versenyzővel rekordot döntöttünk. Kaptunk mintákat a határon túlról, és az ország számos pontjáról, még Dunaszerdahelyről is. Finomabbnál finomabb pálinkákkal neveztek be a versenyzők. Jó látni, hogy még ilyen messziről is bekapcsolódnak a versenybe, ezzel is öregbítve bodrogközi kistelepülésünk, Nagytárkány hírnevét” - mondta a polgármester, aki abban bízik, hogy ez a hagyomány még sokáig megmarad, és az elkövetkező években még az idei számokat is túlszárnyalják a jelentkezők. Rekordszámú versenyző regisztrált idén a nagytárkányi fesztiválra
