Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-24 / 45. szám
www.ujszo.com | 2020. február 24. RÉGIÓ 3 Egy gyilkosság és hátterének anatómiája Gazdag József, Langschadl Mátyás, Vrabec Mária és Urbán Péter (A szerző felvétele) vataSCin Péter A posztmeőiari korszak, a botrányokban fulladozó hazai közélet, a „tiszta emberek", az összeekiivés-elméletek, illetve a szlovákiai magyar társadalom felelőssége és helyzete voltak a Rév - a Magyar Kultúra Házában megtartott Kuciakemlékesthez kapcsolódé pédiumbeszélgetés főbb témái. A Kuciak-gyilkossághoz kötődő megannyi kérdésről és dilemmáról Gazdag József (Pátria rádió), Langschadl Mátyás (Ma7) és Vrabec Mária (Vasárnap) újságíró Urbán Péter, a TANDEM szervezet vezetőjének moderálásában beszélgettek a Rév színpadán. Két évtized árnyéka Urbán Péter a beszélgetést azzal a kérdéssel indította el, hogy a Kuciak-gyilkosság sokkja tükrében mit nem vettünk észre a meciari korszak vége óta eltelt 20 évben, amelyet politikai és gazdasági reformok jellemeztek a kilencvenes évekhez képest. Vrabec Mária arra emlékeztetett, hogy a Smer-kormányok 12 éve alatt kiépült egy zárt, tartós és szilárd klientúrarendszer az országban, amely tagjai biztonságban érezték magukat, s ezzel számolnunk kell, ha az elmúlt két évtizedről gondolkodunk. Langschadl Mátyás szerint nem volt fekete-fehér a kép 1998 után sem, hiszen a Dzurinda-kormány is érintett volt a Gorilla-ügyben. Gazdag József pedig mindezt összegezve felsorolást tartott: a 2004-es államfoválasztáson Meciar és Gasparovic között kellett döntenünk, 2006-ban támadták meg Maiina Hedviget, 2008-ban volt a dunaszerdahelyi szurkolóverés, az új évtizedben pedig a Bezák- és a Gorilla-ügyek is mind arra mutattak, hogy komoly problémák vannak az állammal. „Marián Kocner sem tegnapelőtt lépett elő Robert Fico köpönyege alól” - emlékeztetett a bírósági eljárás alatt álló vállalkozó és a hatalom régre nyúló összefonódására. A „tiszta emberek" A megannyi „ügy” és a történeti háttér felvázolása után Urbán feltette, hogy a Kuciakgyilkosság következményei miért jártak minden eddigi botránynál nagyobb és konkrétabb hatásokkal. Vrabec Mária úgy látja, Ján Kuciak és Martina Kusnírová történetében van egyfajta „többlet” minden korábbi esethez képest, mégpedig Martina meggyilkolása, illetve az, hogy esküvő előtt áll fiatalokról volt szó. Utóbbi rendkívül erőssé tette az esetet. Langschadl Mátyás szerint az eddigi „ügyek” mintegy felkészítettek minket, a Kuciakgyilkosságnál pedig „teljes élességében” elvált egymástól a jó és a rossz, ami mindenki számára nyilvánvaló volt a kezdetektől fogva. Gazdag a gyilkosság kapcsán szintén „szimbolikus erejű” történetről beszélt, emlékeztetett arra, hogy Ján Kuciak „tiszta ember” volt a közvélemény szemében, hiszen a Kocner által megbízott megfigyelők is arról számoltak be, hogy a férfi „úgy élt, mint egy szerzetes”. Meőiarok, Koönerek A gyilkosság által kiváltott változás mértékét tekintve Vrabec Mária kissé borúlátó. Úgy véli, itt még több évtizedre is szükség lehet ahhoz, hogy megváltozzon a társadalom és a politika, majd a gondok mélységét érzékeltetve hozzátette, „minden szlovákiai régiónak megvan a maga Meciaija és Kocnere”. Gazdag József úgy látja, azért vannak „apró jelei” a változásnak, így például az,,hogy látványosan csökken a Smer támogatottsága. Langschadl Mátyás azt mondta, február 29-én bizonyos szempontból nem parlamenti választás lesz, hanem tulajdonképpen egy ; „referendum”, amely arról fog szólni, hogy fenntartjuk-e az eddigi állapotokat, vagy valami újba szeretnénk belekezdeni. A Soros-faktor Szó esett Soros Györgyről, ; a magyar származású ameri: kai üzletember démonizálásáról. Urbán rákérdezett, vajon miért nem működött a ! „Soros-kártya” Ficónál. A ; gyilkosság után igyekezett sugallni, hogy őt Soros György akarja megbuktatni. ; Végül elszigetelődött ezzel a véleményével. Gazdag József elmondta, a magyarországi társadalomban szerinte sokkal mélyebben kódolt jelenség az antiszemitizmus, mint a szlo; vákiaiban, ezért ott jobban működhetnek a burkolt zsidó: ellenességbe csomagolt üze: netek. Emellett pedig Ficóéknak nem sikerült létrehozniuk olyan kontrollt a közszolgálati média fölött, mint amilyent a Fidesz meglépett Magyarországon. Vrabec Mária hozzátette, Ficónak nemcsak a Soros-kártya, hanem szinte semmilyen más húzása nem jött be a gyilkosságot követőn. Langschadl Mátyás némileg vitatta Gazdag József álláspontjait a magyarországi antiszemitizmusról. Hozzátette, a Fidesz által generált Sorosképben „munka van”, „politikai termék vált belőle”, ezzel szemben a Smer elnöke csak megpróbálta „előkapni” azt, ezért sem működött. „Szlovmagy" gondok Felmerült a szlovákiai magyar társadalom Kuciakgyilkossággal kapcsolatban tanúsított magatartása is. Urbán Péter elmondta, amikor a Denník N megszólította a komáromi megemlékezés szervezőit, arról is megkérdezték őket, hogy az eltelt két évben miért voltak ritkák a hasonló megmozdulások Dél-Szlovákiában. Vrabec Mária olvasatában a déli vidékek eleve passzívabbak és csalódottabbak, mint az ország többi része. „Annyit csalódtunk már az elmúlt években, hogy nincs kedvünk kimenni, összefogni és tüntetni. Ez nagy kár egyébként” - mondta. Langschadl Mátyás arról beszélt, valószínűleg lelki oka is volt mindennek, köszönhetően a szlovákiai magyarság körében meglevő elnyomottság érzetének, viszont szerinte vannak olyan ügyek, amikor ezt el kellene felejteni. Gazdag József elmondta, ő szeret ilyenkor visszakérdezni: fordított irányban, tehát szlovák részről szokott-e működni ez a figyelem? O és mások is úgy látták volna jónak, ha a pénteki pozsonyi demonstráción valaki magyarul is szólt volna a tömeghez - Grendel Lajos 89-es beszédéhez hasonlóan -, de a szervezőkben erre nem volt fogadókészség. Ezzel szemben Kassán volt magyar nyelven felszólaló szónok. Hozzátette, magyarként is szolidárisnak és együttérzőnek kéne lennünk másokkal, azonban gyakran megesik, hogy amikor mi kerülünk többségbe, ugyanolyan kirekesztéssel reagálunk, mint amilyet máskor mi szenvedünk el, ráadásul meglátása szerint inkább megúszásra, kivárásra játszunk, ha „nem mi vagyunk a célkeresztben”. Nem mindegy, milyen társadalomban élünk BUCHLOVICS PÉTER Közel száz helyi és környékbeli lakos emlékezett a párkányi korzón gyertyagyújtással Ján Kuciak és Martina Kuönírová kivégzésének második évfordulóján. I17M&WÉ A megemlékezés után pódiumbeszélgetésre került sor Himmler György, a Párkány és Vidéke Kulturális Társulás vezetője, az emlékünnepség szervezője, Cs. Liszka Györgyi, a Vasárnap főszerkesztője és Marosz Diána blogger, a Vasárnap publicistája beszélgetett arról, hol is tart most a civil kurázsi Szlovákiában, vajon mennyire erős a társadalom, a nyilvánosság a hatalom túlkapásaival és bűneivel szemben. Himmler György szerint nem véletlen, hogy civilek szervezték a párkányi megemlékezést, mert semmiképp sem szerették volna, ha ezt a szomorú évfordulót bárki is politikai célokra használta volna fel. Cs. Liszka Györgyi a Kuciak-ügy kapcsán elmondta, ő nemcsak annak örül, hogy a szakma azonnal összezárt, de annak is, hogy az emberek tömegesen tiltakoztak a gyilkosság után, nem féltek, és kiálltak a sajtó mellett és a demokrácia védelmében. Marosz Diána szerint nemcsak az a megdöbbentő, hogy mindez egyáltalán megtörténhetett, hanem az is, hogy ez a tragédia mindent felülírva és mindennél lényegesebben mutat rá az emberi alapértékekre, illetve azok hiányára. A pódiumbeszélgetés résztvevői a magyar-szlovák kapcsolatok fejlődésének esélyeit, a szlovák és magyar együttélés különféle aspektusait is elemezték, bölcs humorral, belátással, hétköznapi példákból merítve. Egyebek mellett arra is rámutatva, hogy vannak emberek, akik a magyar és a szlovák kettős identitásukat is abszolút természetesen élik meg, büszkén vállalják, miként járatosak a magyar és a szlovák kultúrában is. Mert az, hogy becsülöm, ismerem és tisztelem-e a másik kultúráját, egyáltalán kíváncsi vagyok-e a másikra, meg akarom-e érteni a másikat, csak és kizárólag emberség kérdése. Ez volt a párkányi emlékest másik nagy tanulsága. Civilek szervezték a párkányi megemlékezést (A szerző felvétele) RENDŐRSÉGI NAPLÓ 93 éves asszonyt raboltak ki Diószag. A 14 és 18 éves rabló átugrotta a ház kerítését, megtalálták a fobiztosítékot ,és lekapcsolták a házban villanyáramot. Az ablakon keresztüljutottak be a házba. Az idős asszony egyedül élt, ijedtében bezárta a konyhaajtót, de mivel üvegablakos volt, a rablók betörték. A védtelen asszonyt t a földre teperték, ujjairól lehúzták a gyűrűit, a nyakából letépték a láncát. Ezek értéke körülbelül 330 euró. A dulakodás következtében a nyugdíjas nem sérült meg. Az idős asszony sokkos állapotba került, csak reggel mondta el szomszédainak, mi történt. Ezután értesítették a rendőrséget. Az idősebbik fiút letartóztatták, a fiatalabbik szabadlábon védekezhet. A 18 éves rablót 7-től 12 évig teijedő börtönbüntetés fenyegeti, a fiatalabb támadóra kiszabható büntetés feleződik. (ú, le) FI7FTFTT POI ITIKAI HIRDFTÉS
