Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-24 / 45. szám
4 I MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. február 24. lwww.ujszo.com Skóciára nézve pusztító lehet az új bevándorlási szabályozás A britek nélkül is széthúz az EU Brüsszel. Nagy-Britannia nélkül is széthúz az EU, ezt az ülés kudarca is bizonyítja - jelentette ki Emanuel Macron francia elnök Brüsszelben, az uniós tagországok állam- és kormányfőinek a következő uniós keretköltségvetésről tartott rendkívüli csúcstalálkozójának végén. Macron az újságíróknak hozzátette: nagyon sajnálja, hogy nem értek el megállapodást, de legalább Franciaországnak sikerült kivívnia némi kedvezményt az agrártámogatásokkal kapcsolatban. „A Brexit okozta költségvetési hiány nem mehet a mezőgazdasági támogatások kárára. Érdekeink nem egyeznek, ezen még dolgozni kell a következő hónapokban - tette hozzá. Angela Merkel német kancellár elmondta: egy pillantás is elég volt az új tervezet számaira, már világos volt, hogy nincs miről tárgyalni tovább. Az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke kitűzi az új tárgyalások idejét, miután újra egyeztetett a tagállamok vezetőivel. A német kancellár hozzátette: a javaslatban szereplő jogállamisági záradék pontosításra szorul, Németország ragaszkodik ehhez a kitételhez. „Ezt a feltételt nem lehet számokkal kompenzálni” - hangsúlyozta. (MTI) „Robbanó” hajó a húszi lázadók ellen Dubaj. A Jemenben harcoló, Szaúd-Arábia vezette arab koalíció haditengerészete meghiúsította a síita húszi lázadók támadását a Vörös-tenger déli részén, egy fontos tengeri kereskedelmi útvonalon - közölte tegnap Turki al-Máliki ezredes, a koalíció szóvivője. A felkelők egy legénység nélküli, robbanóanyaggal megrakott hajót indítottak útnak a nyugat-jemeni Hodeida kikötőjéből - idézte Málikit az SPA szaúd-arábiai állami hírügynökség. A húszik egyelőre nem erősítették meg az értesülést. A tervezett támadás veszélyt jelentett a regionális és a nemzetközi biztonságra, megsértette az ENSZ égisze alatt létrejött hodeidai tűzszüneti egyezményt (MTI) mti-tudósítAs London. Ha pontozni fogják a kérelmezőket, nem lesz, aki betöltse a hiányszakmákat, állítja a skót miniszterelnök. „Pusztító” hatású lehet Skóciában a brit kormány által felvázolt jövőbeni bevándorlási szabályozás - mondta tegnap a skót miniszterelnök. Nicola Sturgeon a BBC televízió politikai inteijúműsorában kijelentette: demográfiai helyzete miatt Skóciának továbbra is szüksége van a külföldi munkavállalókra. Magas a bérminimum Sturgeon tegnap hivatalos levelet is küldött az ügyben Boris Johnson brit miniszterelnöknek. Ebben kifejtette: a skót üzleti munkáltatók fele, a szociális ellátást nyújtó szervezetek 90 százaléka nem tudja teljesíteni az új brit bevándorlási rendszer által a külföldi munkavállalók alkalmazásához megszabott éves bérminimumot. A konzervatív párti brit kormány az Európai Unióból és az unión kívüli Bernie Sanders vermonti szenátor megerősítette vezető szerepót a demokrata elnökjelölt-aspiránsok körében, a választók több mint 40 százalóka támogatta. Washington. Az első részeredményekből az derült ki, hogy több mint 40 százalékos támogatottsággal ő a várható győztese a szombaton Névadóban megtartott demokrata párti jelölőgyűléseknek (caucusoknak). Bár helyi idő szerint szombat este még nem született meg a végeredmény, Sanders győzelme egyértelműnek tűnik. Az első részeredmények szerint a második hely Joe Biden, az Obamakormányzat egykori alelnöke és Pete Buttigieg, egy indianai kisváros korábbi polgármestere között dől el. Mindketten messze lemaradtak országokból érkezőkre egyformán érvényes, pontozásos elbíráláson alapuló bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni a brit EU-tagság január 31-i megszűnése után kezdődött 11 havi átmeneti időszak lejártával, vagyis 2021 januárjától. A brit belügyminisztérium által ismertetett szabályozási elvek alapján az egyes megszabott kritériumok teljesítésével 130 pont szerezhető, és ebből 70 pontot meg kell szerezni ahhoz, hogy a brit hatóságok jóváhagyják a külföldi kérelmező munkavállalási folyamodványát. A javadalmazással 20 pont szerezhető, de az ennek eléréséhez szükséges éves bérminimumot a brit kormány 25 600 fontban jelölte ki. Igaz ugyanakkor, hogy ha a felkínált éves bérezés ettől elmarad, más kritériumok teljesítésével pótolható a kieső pontszám, például akkor, ha a külföldi munkavállaló az elbírálási rendszerben hiányszakmaként meghatározott munkahely betöltésére - például kórházi ápolói állásra - jelentkezik. Nicola Sturgeon a brit kormányfőnek küldött levelében hangsúlyozza: a skót gazdaság számos szektora azon az állásponton van, hogy a szabad munkaerő-áramlás nagy-britanniai érvényesítésének megszüntetése nem szolgálja Skócia érdekeit. Skót vízum lenne jó A skót miniszterelnök szerint ez mindenekelőtt a világszínvonalú skót étel- és italgyártó ágazatra, az építőiparra és a vendéglátó szektorra igaz. Sturgeon felveti a Johnsonhoz intézett személyes levélben a külön „skót vízum” bevezetésének lehetőségét e probléma áthidalására. A skót kormány ezt az elképzelést már korábban is előterjesztette. Ennek lényege az lenne, hogy a Skóciában letelepedni kívánó külföldiek munkavállalási folyamodványait közvetlenül a skót hatóságok vennék át és birálnák el, ugyanakkor a kérelmeket a brit bevándorlási hatóságoknak is elküldenék biztonsági ellenőrzésre. Önálló skót rendszer Nicola Sturgeon a BBC televízió inteijúműsorában kijelentette: skót üzleti vezetők társaságában, személyesen kívánja felkeresni Boris Johnsont, hogy előterjeszthesse neki az önálló skóciai bevándorlási rendszer mellett szóló érveket. A brit belügyminisztérium által ismertetett új szabályozási terv hangsúlyozza azonban, hogy a jövő évtől véget ér a szabad munkaerő-áramlás uniós alapelvének nagy-britanniai érvényesítése, és a brit üzleti szektornak ehhez kell alkalmazkodnia. A dokumentum úgy fogalmaz: meg kell szüntetni a brit gazdaság függését az Európából érkező olcsó munkaerőtől. Sturgeon óvatosan fogalmazott az újabb skót függetlenségi népszavazásról, türelemre intve a függetlenné válás híveit. Kijelentette: a referendum csak törvényes keretek között rendezhető meg. A skót kormányfő többször kifejtette azt a véleményét is, hogy Skócia önálló országként viszonylag gyorsan visszatérhetne az Európai Unióba. A skót függetlenségről 2014-ben már tartottak egy népszavazást, a résztvevők 55 százaléka akkor azonban arra voksolt, hogy Skócia ne szakadjon el Nagy- Britanniától. azonban Sanderstől. Az első adatok szerint Biden a voksok 19, Buttigieg a 17%-át szerezte meg. A negyedik helyen várhatóan Elizabeth Warren massachusettsi szenátor végez. Az exit pollok - vagyis a voksolás után, a szavazóhelyiségekből kilépők körében végzett felmérések - szerint a 79 esztendős vermonti politikusnak sikerült maga mellé állítania az államban élő nagy lélekszámú spanyol ajkú közösséget. Az első elemzések - még a pontos végeredmény ismerete nélkül is - azt emelték ki, hogy Bernie Sanders győzelmével tovább nő az aggodalom a Demokrata Párt vezető köreiben. A pártelit ugyanis úgy véli, hogy a magát demokratikus szocialistának valló Sanders a demokraták elnökjelöltjeként túlságosan gyenge lenne Donald Trump elnök legyőzéséhez a novemberi választáson. (MTI) Sanders megerősítette vezető szerepét Nem biztos, hogy Sanders elég erős lesz Trump ellen (TASR/AP-feivétei) Helyenként ütköznek Erdogan és Putyin érdekei Erdogan és Putyin a hétvégi telefonbeszélgetés egyes részleteit másként interpretálta. Moszkva. Recep Tayyip Erdogan török államfő a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetése során a szíriai ellenzéki milíciák idlíbi területei ellen nyomuló damaszkuszi kormányerők feltartóztatásának szükségességét hangsúlyozta - közölte a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága. Erdogan aláhúzta: Idlíb tartomány számára a megoldást a 2018-ban Szocsiban aláírt török-orosz memorandum végrehajtása jelenti. A török államfő a humanitárius krízis megfékezésének jelentőségét is nyomatékosította orosz kollégájának, miután az ENSZ becslése szerint december eleje óta több mint 900 ezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására a harcok dúlta Idlíbben. Erdogan és Putyin elkötelezettségét fejezte ki az összes korábbi megállapodás mellett. A két ország ellentétes oldalon áll a szíriai polgárháborúban, Ankara a mérsékelt ellenzéki fegyvereseket, Moszkva a damaszkuszi csapatokat pártolja. A líbiai konfliktusban szintén eltérők a török és az orosz érdekek. Idlíb és környéke évek óta a felkelők utolsó bástyája Szíriában. A térséget a Haját Tahrír as-Sám (HTS) emyőszervezet dzsihadistái, továbbá más kisebb iszlamista milíciák, illetve a török támogatást élvező, mérsékelt lázadócsoportok tartják ellenőrzésük alatt. Törökország és Oroszország 2018 szeptemberében megállapodott, hogy egy 15-20 kilométer széles sávban demilitarizált ütközőövezetet hoznak létre a kormányerőket az ellenzéki fegyveresektől elválasztó demarkációs vonalon. A cél az volt, hogy elejét vegyék a damaszkuszi vezetés nagyszabású offenzívájának, a felek pedig megfigyelőállásokat alakítottak ki a zóna mentén. Az egyezményt a szélsőségesek nem tartották be, nem voltak hajlandók kivonulni a területről. A szíriai kormánycsapatok és a szövetséges orosz légierő 2019 áprilisában átfogó műveleteket indított Idlíb visszaszerzésére és az általuk kivétel nélkül terroristának tekintett lázadók felszámolására. Ankara úgy tartja, hogy Damaszkusz megsértette a szocsi megállapodást. Ráadásul az utóbbi hetekben Damaszkusz erői a török hadsereggel is heves összecsapásokba keveredtek, és több török megfigyelőpont is a rezsim gyűrűjébe került. Erdogan ezért arra szólította fel a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű csapatokat, hogy még februárban vonuljanak vissza a 2018-as demarkációs vonal mögé, amely a szocsi megállapodásban szerepel, különben országa katonai művelettel szorítja vissza őket. A török államfő múlt szerdán már azzal fenyegetett, hogy ,»küszöbön áll” a beavatkozás. Az elmúlt két hétben török és orosz illetékesek számos tárgyalást folytattak az idlíbi helyzet csillapításáért, de a török vezetés az egyezkedések eredményével nem volt elégedett. Ankara azért ellenzi Damaszkusz idlíbi offenzíváját, mert attól tart, hogy újabb menekülthullám indul Törökország felé. Komoly aggodalmát fejezte ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a szíriai Idlíb tartományban harcoló szélsőségesek agresszivitásával kapcsolatban Erdogannak - közölte a Kreml sajtószolgálata a két vezető telefonbeszélgetéséről. „A figyelem középpontjában ismét az Idlíbben kialakult helyzet állt. Putyin komoly aggodalmának adott hangot az agresszív csoportosulások folytatódó agresszív lépéseivel kapcsolatban” - állt az orosz elnöki hivatal tájékoztatásában. A Kreml szerint „hangsúlyt helyeztek a Szíriai Arab Köztársaság szuverenitásának és területi épségének feltétel nélküli tiszteletben tartására”. „Putyin és Erdogan a moszkvai közlés szerint megállapodott, hogy felélénkítik az Idlíbről a helyi feszültség csökkentése, a fegyvemyugvás megteremtése és a terrorfenyegetés semlegesítése érdekében folytatott kétoldalú tárcaközi konzultációkat. Megerősítették, hogy a védelmi minisztériumok szintjén folytatott kapcsolattartás „Intenzív rendszerben” folytatódik. A két elnök kitért a líbiai rendezés kérdésére. „Kiemelték” a Berlinben január 19-én megtartott nemzetközi konferencia határozatai következetes végrehajtásának fontosságát. (MTI)
