Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-21 / 43. szám
www.ujszo.com | 2020. február 21. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Ján Kuciak hagyatéka Valóban sok minden változott a két éve történt gyilkosság óta, de csak a választás mutatja meg, hogy pontosan milyen irányban VRABEC MÁRIA Z uzana Caputová szerint a Kuciak-gyilkosság után megváltozott és közelebb került az igazsághoz a szlovák társadalom. A köztársasági elnök a tragikus évforduló kapcsán oknyomozó újságírókat és a Tisztességes Szlovákiáért mozgalom képviselőit fogadta a héten, és szavait bizonyára elismerésnek, biztatásnak szánta. Ha optimistán akarjuk látni a dolgokat, akkor vehetjük is annak, mert Szlovákia valóban megváltozott 2018 februárja után. Amit két éve még el sem tudtunk képzelni, hogy a Smer húsz százalék alá zuhan és nem alakít negyedszer is kormányt, az ma egyre valószínűbbnek látszik. Ki hitte volna, hogy Robert Kalinák politikai nyugdíjba vonul, Tibor Gáspárt nagy nehezen, de mégis sikerül meggyőzni, hogy mondjon le, és Dobroslav Tmka volt főügyész ellen vádat emelnek hatásköri visszaélés miatt. Ez tényleg több, mint amit remélni mertünk 2017- ben, de sokkal kevesebb, mint ami ahhoz kellene, hogy más ország legyünk. Mert Robert Kalinákot soha senki nem fogja már felelősségre vonni sem Maiina Hedvigért, sem a kormánygéppel elhurcolt vietnámi állampolgárért, sem Ladislav Bastemák áfacsalásainak fedezéséért. Vígan motorozik és biztos nagyokat röhög azokon a párttársain, akik nem szálltak ki időben a süllyedő hajóból. Tibor Gáspár ugyan már nem rendőrfőkapitány, de a rendőrségen belül ott maradtak az emberei, vagy a hozzá hasonlók, akik ugyanúgy információkkal üzletelnek és bűnözőkkel szövetkeznek, mint ő. Dobroslav Tmka is csak egy éjszakát töltött letartóztatásban, másnap már fel is mentették, nehogy eljárjon a szája nagy elkeseredésében. Igaz, Ján Kuciak és Martina Kusnírová gyilkosait elfogták, bíróság elé állították, nagy valószínűséggel el is fogják ítélni őket. De abban, hogy a megrendelő Marián Kocnert is elítélik, ne legyünk biztosak (legalábbis ebben az ügyben). O is túl sokat tud, túl sok befolyásos személynek végzett piszkos munkát, sokaknak van félnivalója tőle. Egy szolgálatot azonban biztosan tett mindannyiunknak: a Threema-üzenetein keresztül megmutatta, mennyire kézben tartható a rendőrség, megvásárolható az igazságszolgáltatás, korrupt a politikai hatalom. Ennek köszönhetően valóban megváltozott a szlovák társadalom: sokkal kiábrándultabb. Az elmúlt két évben annyi szenny ömlött a nyakunkba, mindaz, amit megtudtunk, olyan szörnyű, hogy félő, végül teljes apátiához vezet. Az igazság ugyanis gyakran valóban földbe döngöl, de azt is Zuzana Caputová mondta, hogy felelősen dönteni csak a szuverén, tájékozott állampolgár tud. Ján Kuciak valódi hagyatéka, hogy ezt az igazságot kell keresnünk és követelnünk, pátosz és felhajtás nélkül, de annál kitartóbban. Ő és a menyasszonya az életüket adták érte, nekünk csak kellemetlen vagy kényelmetlen. 2018 tavaszán még tízezres tömegek tüntettek a tereken, ma sokan már azt sem hiszik, hogy érdemes elmenni szavazni. Az elkötelezettség és akarat, ami huszonkét éve, Meciarék leváltásakor még érezhető volt, ma sehol sincs, pedig a tét most sem kisebb. Csak mi lettünk közömbösebbek, rezignáltabbak, elkeseredettebbek. Nem csoda, olyan sokkterápiában volt részünk, hogy ma még magunk sem tudjuk, meggyógyulunk-e tőle, vagy végleg válságosra fordult az állapotunk. Szlovákia valóban vészesen közel került az igazsághoz és megváltozott az elmúlt két év alatt. Hogy mennyire és milyen irányban, az február 29-én fog kiderülni. A szerző a Vasárnap munkatársa (TASR-felvétel) Nyugattalanság FELEDY BOTOND E címbeli kifejezés - Westlessness - volt az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia témája, amelyen az euroatlanti vezetők vettek részt. Az 1963-ban indított rendezvény hagyományos két főszereplője Európa és az Egyesült Államok. Idén látványosan hiányzott az Egyesült Királyság, a britek képtelenek voltak miniszteri szintű képviselőt küldeni, a kormányátalakításra hivatkozva. Na de van-e nyugattalanság? Az amerikai külügyminiszter, Mike Pompeo bizonygatta, hogy a hidegháború óta most először növekedik újra az USAjelenléte az európai kontinensen. Tényeket sorolt, de az európai partnerek meg Trump tweetjeit olvasták az elmúlt években, és meg lehet érteni, hogy nyugtalanná tették őket. Hiába az amerikai jelenlét a NATO keleti végein, a feszültséget mindig fokozza Berlin magatartása. Lassan már elfogadhatatlan a német halogatás a katonai kiadásnövelés terén. 2031-ig nem tervezi elérni a 2 százalékos küszöböt, amelyet a NATO már évek óta igyekszik számonkénti a tagj ain. Az egyik szenátor - félig viccesen - úgy fogalmazott, hogy annak idején Kennedy fele ennyi időt kért a választóitól a Holdra szállásra. A washingtoni delegáció egyértelművé tette a konferencián (és az elmúlt években is), hogy Moszkvát és Pekinget stratégiai ellenfélnek tekinti. Az európaiak ezt egyre kevésbé fogadják el. Emmanuel Macron francia elnök, aki idén először szólalt meg Münchenben, egyenesen az oroszokkal való kiegyezést szorgalmazta. Tulajdonképpen teljesen szerepet cserélnek Trumppal: emlékezetes, a New York-i ingatlanmágnás megválasztása után igyekezett Putyinnal zöld ágra vergődni, míg az első Macron-Putyin sajtótájékoztató kifejezetten harciasra sikeredett Versailles lépcsőin. Mostanra ez teljesen megfordulni látszik. Finom részlet, hogy a német szervezők Nancy Pelosit, az amerikai demokrata házelnököt is meghívták, csakhogy már az amerikai ellenzéki párt sem bírja az európaiak teszetoszaságát. Az egyébként Trumppal személyes háborút folytató Pelosi tanúbizonyságot tett Münchenben arról, hogy a kínaiakkal szembeni ellenséges érzés nem pártkérdés: ő is arról beszélt, hogy érdemes lenne elkerülni a mobilos 5G-hálózat „sinizációját”, vagyis azt, hogy a kínai Huawei (még nagyobb) piacot kaphasson Európában. Az európaiak viszont meghívták a kínai kormány képviselőjét is az eseményre, aki persze lehazugozta az amerikai álláspontot. Itt tartunk 2020-ban. Az érdekek kezdenek teljesen elválni egymásról, ezzel viszont fragmentálódik a nyugati csapat, ami pedig szétforgácsolja az erejét. Ezt örömmel nézik mindenhol, ahol eddig erőt mutattunk. Az 5G fontos, de nem az egyetlen kérdés. A kínai ipari kémkedés a német és francia vezető innovatív cégek szellemi tulajdonait is vastagon szipkázza. Az USA és Európa nagy része maga mögött hagyta mostanra a dzsihádista kihívást, amely korábban szintén megosztotta a szövetségesi tábort. De a mostani új kihívásokat sem képesek hasonlóan értelmezni az Atlanti-óceán két felén, még azokat sem, amelyek azonosan érintenek bennünket. Ez a nyugattalanság legnyugtalanítóbb tünete. FIGYELŐ Rasszista kifestőket osztottak a neonácik A német szélsőjobboldali párt, az Alternative für Deutschland (AfD) képviselői először azt mondták, szatirikus kiadványnak szánták a kifestőt, de aztán végül elnézést kértek, amiért rasszista kifestőt terjesztettek. A rajzokat az észak-rajna-vesztfáliai parlamenti képviselőcsoportjuk osztogatta egy rendezvényen, például török zászlót lengető, fegyveres férfiakat ábrázoltak. Egy másik oldalon tetőtől talpig beöltözött nőket rajzoltak egy úszómedencében, ahol feketék zaklatják a fürdőző nőket. A képviselők később azt mondták, „szervezeti hiba” miatt terjesztették a kifestőket, amelyek miatt a rendőrségen feljelentették őket. Az AfD elismerte, hogy „a rajzok közt vannak olyanok, amelyek egyértelműen nincsenek rendben, és nem egyeznek a parlamenti frakció álláspontjával”, ígéretük szerint megvizsgálják, hogy közpénzből finanszíroztáke a kifestőt. (444.hu) 80 éves kormányfő ellen emelnek vádat felesége megölése miatt Vádat emelnek Thomas Thabane lesothói miniszterelnök ellen is első felesége, Lipolelo Thabane meggyilkolásának gyanúja miatt. Az 58 éves nőt 2017 nyarán, két nappal Thabane beiktatása előtt lőtték le az ország fővárosában, Maseruban. Lipolelo és Thomas Thabane akkor válófélben voltak. A gyilkosság miatt február elején a miniszterelnök mostani felesége, Maesaiah Thabane ellen már vádat emeltek, azzal a gyanúval, hogy egyenesen nyolc bérgyilkost bízott meg a kormányfő volt feleségének meggyilkolásával. Maesaiah a rendőrségi idézés kiküldését követően eltűnt, ezért január 10-én elfogatóparancsot adtak ki ellene. Az asszonyt végül Lesotho és Dél-Afrika határán vették őrizetbe, miután ügyvédje megegyezett velük. A rendőrség akkor azt mondta, „megdönthetetlen bizonyítékai“ vannak arról, hogy a 42 éves Maesaiah Thabanénak köze volt a gyilkossághoz. Már akkor is felmerült, hogy maga a 80 éves kormányfő is gyanúba keveredhet, ugyanis a nyomozás során kiderült, hogy a bűntény idején, a helyszín közelében használták a mobiltelefonját. A hivatalos vádemelés várhatóan ma történik meg. A hír megjelenését követően nem sokkal Thomas Thabane bejelentette az állami rádióban, hogy „már nincs elég energiája az ország vezetésére”, és „tekintettel idős korára” július végén lemond a kormányfői tisztségről. A Dél-afrikai Köztársaság területébe ékelt, 2,2 millió lakosú királyság kormányának vezetőjét néhány napja saját pártjának végrehajtó tanácsa is azonnali lemondásra szólította fel. A világ egyik legszegényebb országának számító Lesotho történelmét politikai instabilitás jellemezte, a hadsereg 1986-ban és 1991-ben is puccsot hajtott végre. Magas a munkanélküliség, rosszak a közszolgái-. tatások és a lakosság 23 százaléka AIDS-es. (MTI)
