Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-21 / 43. szám
8 I RÖVIDEN Magyarország kiemelt célja Budapest. A keresztény gyökereit egyre kevésbé vállalni merő Európában Magyarország kiemelt célként határozta meg a keresztény közösségek támogatását - mondta Gulyás Gergely, a magyar Miniszterelnökséget vezető miniszter a Fejlesztési együttműködés a migráció okainak felszámolására című budapesti nemzetközi konferencián. A Konrad Adenauer Alapítvány, a Miniszterelnökség, valamint az Európai Parlament Európai Néppárt frakciója által szervezett eseményen a tárcavezető kiemelte: Európa kötelessége a keresztény közösségek támogatása, hiszen az európai együttműködés kereszténydemokrata politikusok öröksége. Magyarország e tekintetben jó példával akar elöl járni -mondta Gulyás Gergely. (MTI) A DK felhívása Orbán Viktorhoz Budapest. A Demokratikus Koalíció (DK) felszólítja Orbán Viktort, hogy „ne panaszkodjon, hanem életében először dolgozzon meg a magyar érdekért, és szerezzen több pénzt Magyarországnak” - mondta Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke, európai parlamenti delegációvezetője csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A DK-s politikus kiemelte: az Európai Unió következő ciklusának költségvetéséről szóló, EU-csúcs alapvetően meghatározza Magyarország és a magyar emberek jövőjét, „mivel a magyar gazdaság a külföldi autógyártók mellett az EU lélegeztetőgépére van csatolva a Fidesz gazdaságpolitikája miatt”. (MTI) A KDNP felmondaná az egyezményt Budapest. Az Emberi Jogok Európai Egyezményére hivatkozva marasztalták el többször is a magyar államot, a KDNP a jelek szerint gyorsan kezelné a problémát. „El kell gondolkodnunk azon, hogy a strasbourgi bíróság hatályát felfüggesztjük-e Magyarországon, az emberi jogok helyzete enélkül is biztosított.” így fogalmazott Vejkey Imre, a KDNP vezérszónoka tegnap a parlamentben, a börtönkártérítések felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat általános vitájában. A képviselő erősen nyitott: azt mondta, „bűz van Strasbourgban”, a bíróság precedens ítéleteivel támogatta a börtönbizniszt, a magyar bíróságokkal együtt a bűnözők oldalára állt. Szerinte ez nem előremutató európai joggyakorlat. A strasbourgi döntések sértik az állam kompetenciáját, az ítéletek mögött globális csoportok érdekei húzódnak meg - mondta.Éppen ezért szerinte itt az idő, hogy az Európai Emberi Jogi Egyezmény felmondásáról, vagy bizonyos pontjainak felfüggesztéséről gondolkodjon el a kormány. (hvg) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. február 21.1 www.ujszo.com Szélsőjobbos terrorcselekmény volt a hanaui ámokfutás MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Hanau. Lelőttek kilenc embert a Frankfurt am Main melletti Hanau város kát helyszínán szerda este - közölte a német rendőrség. Tegnap hajnalban holtan megtalálták a feltételezett tettest az apja otthonában. Hessen tartomány belügyminisztere szélsőjobboldali terrorcselekményről beszélt. A két támadás szerda este egy-egy vízipipabámál történt. Az első helyszín a városközpontban található, környékbeli tanúk 8-9 lövésről számoltak be. A másik Kesselstadt nyugati kerületben van, ott szintén több lövést lehetett hallani. A támadásokban öt ember súlyosan, illetve életveszélyesen megsebesült. A Bild című lap információi szerint a kesselstadti vízipipabámál egy támadó volt. Berontott a bárba, és lőni kezdett a bent lévőkre. Öt fiatal férfit és egy fiatal nőt ölt meg. Az áldozatok az újság szerint kurd származásúak. A bár tulajdonosának fia úgy nyilatkozott a dpa hírügynökségnek, hogy az áldozatok közül ketten a vendéglátóhely alkalmazottai voltak, de mind az öt halálos A rendőrség nagy létszámban, alaposan felfegyverkezve vonult ki és körbezárta a helyszíneket. A levegőben rendőrségi helikopter körözött. A feltételezetttettes nyomába különleges egységek eredtek. (TASR/AP-feivétei) áldozatot évek óta ismerte. A rendőrség hajnalban közölte, hogy a feltételezett tettest holtan megtalálták az apja lakásában. A lakásban találtak egy további holttestet is. A bűncselekmény-sorozat következtében így a feltételezett elkövetővel együtt 11 ember vesztette életét. A Bild és több más lap, hírportál és hírtelevízió egybehangzó értesülése szerint a feltételezett elkövető német volt, rendelkezett fegyvertartási engedéllyel, és jártas volt a lőfegyverhasználatban. Az illető hátrahagyott egy levelet és egy videóüzenetet, amelyekben a lövöldözés elkövetőjeként azonosítja magát, és ismerteti indítékait. A sajtójelentések szerint okfejtése erőteljesen idegenellenes, szélsőjobboldali természetű. Szélsőjobboldali terrorcselekményről beszélt Hessen tartomány belügyminisztere is a tegnapi tartományi gyűlésben (Landtag). Peter Beuth elmondta, hogy a feltételezett elkövető egy 43 éves német állampolgár, akit 72 éves édesanyjával együtt holtan találtak hanaui lakásában. Mindkét holttesten lőfegyver okozta sebek vannak. A lakásban lőfegyvert is találtak. A rasszizmus és a gyűlölet méreg, amely jelen van a német társadalomban, és túl sok bűncselekményhez vezetett már - mondta Angela Merkel német kancellár tegnap Berlinben aaz előző este történt lövöldözésről. „Teljes erővel és elszántsággal szembeszállunk mindazokkal, akik megpróbálnak megosztottságot előidézni Németországban” - mondta Angela Merkel. Törökország „maximális erőfeszítést” vár a német hatóságoktól a hanaui lövöldözés felgöngyölítésére - írta Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő hivatalos Twitter-fiókján, hozzátéve, hogy az incidensben török állampolgárok is életüket vesztették. A török külügyminisztérium internetes oldala szerint a 83 milliós Németország lakosságának 3,4 százaléka rendelkezik törökországi gyökerekkel, ez 2,82 millió embert jelent. EU-büdzsé: mindenki kemény csatára számított A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló európai uniós költségvetésről tárgyaltak tegnap az EU-országok állam-, illetve kormányfői az Európai Tanács rendkívüli ülésén, melyen az elemzők heves vitákra számítottak, és kétségesnek tartották a végső megállapodás megszületését. Brüsszel. A többéves pénzügyi keret biztosítja, hogy az unió kiadásai rendezett módon, saját forrásainak határain belül alakuljanak. Meghatároz minden, az éves költségvetési eljárás zavartalan lefolytatásához szükséges egyéb rendelkezést is. A csúcstalálkozót megelőzően Charles Michel, az Európai Tanács elnöke kétoldalú megbeszéléseket folytatott a 27 uniós tagállam vezetőjével a hét évre szóló költségvetéséről. Konzultációi alapján állította össze Michel a kormányfői tanácsnak szánt javaslatát a költségvetés teljes összegére és elosztására vonatkozóan. A 2021 utáni hosszú távú költségvetés elfogadása érdekében az Európai Bizottság 2018 májusában nyújtotta be kiinduló javaslatát. Ez 1135 milliárd eurós keretösszeget jelölt meg, ami a 27 uniós tagállam összesített bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,114 százalékát jelenti. Az előző, finn soros EU-elnökség által ennek nyomán - tavaly decemberben - benyújtott tárgyalási dokumentum 1087 milliárd euró főösszeget javasolt, amely a tagországok bruttó nemzeti jövedelmének 1,07 százalékát teszi ki. Charles Michel javaslatában - amely a mostani tárgyalások alapját képezi - 1094,8 milliárd euró szerepel, ez a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmének 1,074 százalékára rúg. Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Az úgynevezett nettó befizető Nagy- Britannia távozása az Európai Unióból azt is jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni. Elhúzódó, heves vitát képezhet Charles Michel azon javaslata is, hogy az uniós pénzek kifizetését kössék a jogállamiság kritériumainak betartásához. A tervezet arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az uniós források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről vagy megvonásáról a javaslat szerint a tagállamok minősített többségi szavazással dönthetnének. Angela Merkel a csúcsot megelőzően nehéz és kemény tárgyalásokra számított. „Nem vagyunk megelégedve az elkövetkező hétéves időszak költségvetésének tervezetével”-jelentette ki a német kancellár Brüsszelben. Hozzátette, hogy a nettó befizető államok között sem született még meg a közös állasfoglalás. „Aktív szerepet fogunk vállalni abban, hogy megoldást találjunk a különbségek áthidalására, de nem biztos, hogy sikerülni fog. A helyzet elég összetett. Az uniónak meg kell felelni több elvárásnak” - hangoztatta. (MTI) Össztűz alá vonták Bloomberget a tévévitában A New York-i milliárdos Michael Bloomberget össztűz alá vették vetélytársai a demokrata párti elnökjelöltaspiránsok szerda esti országos tévévitáján, amelyet az NBC televízió szervezésében Las Vegasban rendeztek meg. Las Vegas. Bloomberg először vett részt ilyenen. Szombaton sem indul még, csak a március 3-ai ún. szuperkedden száll be a versenybe. Mégis - mivel New York volt polgármestere rendkívül gyorsan tört előre és szerzett népszerűséget - a többi elnökjelölt-aspiráns leginkább őt támadta. Elizabeth Warren massachusettsi szenátor azt mondta: „egy olyan milliárdossal állunk szemben, aki kövér disznóknak és lófej ü leszbikáknak nevezett nőket.” Majd hozzáfűzte: „a demokraták nem fognak győzni,ha olyanjelöltünk van, aki eltitkolta az adóbevallásait, nőket zaklatott és rasszista rendőri gyakorlatot vezetett be”. Bemie Sanders vermonti szenátor rasszistának és felháborítónak nevezte a New York-i rendőri gyakorlatot, hangsúlyozva, hogy az elsősorban az afroamerikaiakat és a spanyol ajkúakat sújtotta. Kijelentette: Bloomberg képtelen arra, hogy magához vonzzon olyan széles társadalmi csoportokat, ami szükséges lenne Donald Trump legyőzéséhez novemberben. (MTI) Bloomberg (balra), Warren és Sanders. A volt New York-i polgármester szerint ő az egyetlen, aki képes lehet legyőzni Trumpot. Kijelentette, hogy a pénzét most arra használja, hogy „megszabaduljunk Trumptól, a valaha volt legrosszabb elnöktől". (TASR/AP-felvétel)
