Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)

2020-02-17 / 39. szám

www.ujszo.com EGESZSEG ■ 2020. FEBRUAR 17. HIRDETÉS Hl „Közép-európai oktatóközpontot szeretnék Pozsonyban létrehozni” November 15-én tanszékvezető főorvosnak nevezték ki az olvasóink előtt sem ismeretlen dr. Czakó László szájsebészt. Nem mindennapi esemény ez egy fiatal szakember életében. A betegellátáson kívül ezentúl a fogászati tanszék hallgatóinak és a fogorvosoknak a kép­zésében is nagyobb szerepet tölt majd be. • Volt már negyvenvalahány éves tanszékvezető főorvosa az osztálynak? Nem tudok róla. A mi osztályun­kon biztosan nem volt fiatal főor­vos, s arról sem tudok, hogy valami­kor magyar nemzetiségű szakember töltötte volna he ezt a posztot. • Mi változott november köze­pe óta? A korábbiaknál többet tanítok, szervezem a tanszék működését, de műtök is - elsősorban fej- és nyak­daganatokat, arcrekonstrukciókat végzek. El kell mondanom, hogy nagyon sokat köszönhetünk a je­lenlegi igazgatónőnek, Renáta Vandriaková doktornőnek, aki munkámat ismerve teljes mérték­ben támogat bennünket. A követ­kező néhány hónapban kibővíthet­jük ambuláns részlegünket és a fek­vőosztályt, megnövelhetjük az ágyak számát, új orvosokat és nő­véreket tudunk felvenni. A mun­kaeszközök és berendezések mo­dernizálása terén is támogat az igazgatóság, azóta új és modern se­bészeti berendezéseket kaptunk. Ezzel nemcsak meggyorsítjuk a be­tegellátást, hanem minőségileg ma­gasabb szintre emeljük. Amióta tanszékvezető főorvos vagyok, pró­bálom a diákokat is aktívan bevon­ni a munkába például azzal, hogy a hatodéves hallgatók jelen lehetnek a nagy rekonstrukciós műtéteknél, így próbálom vonzóvá tenni szá­mukra ezt a munkát. • Amikor legutóbb beszélget­tünk, azt mondta, hogy „ma­gánfelmérése" alapján a ma­gyarok körében van a legtöbb szájüregi daganatos beteg. Vál­tozott azóta a helyzet? Sajnos nem, sőt, évről évre több az ilyen beteg. Az utóbbi időben egyre többen keresnek föl Közép- és Ke­­let-Szlovákia magyarlakta vidékeiről is, men úgy gondolják, mégiscsak jobb, ha magyarul beszélő orvos ke­zeli őket, jobban megbíznak benne. Magyar szájsebész pedig tudomá­som szerint jelenleg csak én vagyok Szlovákiában. ... egyre többen keresnek föl Közép- és Kelet- Szlovdkia magyarlakta vidékeiről is, mert úgy gondolják, mégiscsak jobb, ha magyarul beszélő orvos kezeli őket... • Arra már van magyarázat; hogy miért „magyar betegség" a szájüregi rák? Nemrég jelentek meg több új nemzetközi felmérés eredményei, amelyek azt mutatják, hogy a ma­gyarok a daganatos betegségek te­rén még mindig Európa, sőt a világ élmezőnyébe tartoznak, a közép­­európai régióban közöttünk van a legtöbb genetikai alapú fej-nyaki daganatos beteg. • Ezt a betegséget ezek szerint nem is lehet elkerülni? A genetikai hajlam meghatározó; de annyit azért mindenki megte­het, hogy egészségesen él, elegendő zöldséget és gyümölcsöt fogyaszt, kerüli a nikotint, a könnyű drogokat és a mértéktelen alko­holfogyasztást. Az is nagyon fontos, hogy ha valaki el­változást tapasztal a fején, a nyakán, a szájüregében, s há­rom héten belül nem tűnik el, ezt vegye figyelmeztető jelnek, s minél előbb keresse fel az orvost. • Nem kell különösebben rész­letezni, hogy a szájüregi műtét mennyire rontja az életminő­séget; hiszen nemcsak a táplál­kozás válik csaknem lehetet­lenné, hanem sok esetben el­kerülhetetlen az arc deformáci­ója... Néhány évtizeddel ezelőtt valóban így volt, de szerencsére az elmúlt években nagyot fejlődött az orvos­lás. A műtétet számítógépen előre megtervezzük, majd egy németor­szági laboratóriumba továbbítjuk, ahol vágásmintát készítenek. Ennek alapján mi 99 százalékos pontosság­gal tudjuk, hogy hol kell levágni a csontot vagy a puhaszövetet, meg­tervezzük a hiányzó csontszövetek rekonstrukcióját, vagyis előre látjuk, hogy a műtét után milyen lesz a be­teg arca és a szimmetriája. A fej és a nyak környéke nemcsak a beszéd, hanem az esztétika és a mimika szempontjából is fontos, így nagy­mértékben hat a beteg testi és lelki­állapotára is. Ezért kell az arcot a le­hető legpontosabban rekonstruálni. Ez főleg olyan daganatos betegek esetében indokolt, amikor nagy a puhaszövet- vagy csontveszteség, vagy baleset miatt szövetpódásra van szükség. A rekonstrukció ebben az esetben azt jelenti, hogy a kézből, a combból vagy a lábból érlebeny-Dr. Czakó László nyel összekötött szö­vetet vagy csontot veszünk ki, s ezt varrjuk az arc hiány­zó részéhez. Ha talál­kozunk olyan em­berrel, akinek mondjuk hiányzik az állkapocscsontja, biztos, hogy régi módszerrel műtöt­ték, s nem pótolták az eltávolított csontot. A világon körülbelül húsz éve ismerik ezt a módszert, Szlová­kiában 6 éve, mi a pozsony-ruzinovi kórházban körülbelül 2 éve alkal­mazzuk ezt az eljárást. A műtéti költségeket természetesen az egész­ségbiztosítók térítik. Mivel a bete­gek általában a daganatos betegség előrehaladott stádiumban érkeznek hozzánk, a műtét után hat héttel, amikor a sebek begyógyultak, ke­moterápia vagy radioterápia követ­kezik. Ha a betegnek nincsenek át­tétei, társult betegségei, visszatérhet a normális életbe. Ebből a szem­pontból a rekonstrukció óriási elő­relépést jelent. • Az esztétikai műtétek is az önök hatáskörébe tartoznak? Rendkívüli esetben igen. Főleg ak­kor, amikor nagy műtéti heg ma­rad, vagy ha a daganat nagy felüle­ten károsította a bőrt. Amikor a be­teg teljesen meggyógyult, plasztikai műtétre küldjük, de azt már a plasz­tikai sebész végzi. • Hol helyezkedik el Szlovákia a V4-es országok között a száj­sebészet terén? Nemrég Csehországban mutattuk be, hogy műtét alatt hogyan re­konstruáljuk az arcot. Azt mondha­tom, körülbelül most vagyunk azon a szinten, mint a csehek, s idén már azt hiszem, meg is fogjuk előzni őket. Sok új dolgot sikerült bevezet­ni. Ennek alapján bennünket kértek fel arra, hogy a pozsony-ruzinovi kórházban közép-európai oktató­­központot hozzunk létre Csehor­szág, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia számára. Ha maradok a jelenlegi posztomon, szeretném lét­rehozni ezt az oktatóközpontot. • Mit érezhetnek, láthatnak a betegek abból, hogy a kliniká­nak új tanszékvezető főorvosa van? Annyit mindenképpen, hogy meg­változott a légkör, jobb eredménye­ket tudunk felmutatni, emellett pe­dig nagyobb érvényesülési lehetősé­get szeretnénk biztosítani a fiatal kollégáknak. Kérdőíves módszerrel a betegek is értékelhetik a látottakat, tapasztaltakat, de ez a néhány hét még rövid idő arra, hogy messzeme­nő következtetéseket vonjak el. He­tek múlva meg kell védenem a pozí­ciómat, eredményeket kell felmutat­nom mind szakmai téren, mind az oktatás terén, tehát minden - remé­lem pozitív irányba - az elkövetkező hetekben dől el... Kovács Ilona Télen is egészséges a napozás? Igen, de csak akkor, ha bőrünket nem tesszük ki veszélynek. Aki télen sem szeretne sápadt lenni, napozzon! A D-vitamin képződése szempontjából továbbra is a legjobb megoldás az észszerű napozás - írja az olasz Corriere della Sera napilap. Az UV lámpa mesterséges sugarai nem biztonságosabbak, mint a napsugarak Ugyanez vonatkozik a szolárium minden fajtájára. Tudni kell, hogy már egyeden szoláriumlátogatás megnövelheti a bőrrák kialakulásának veszélyét. A Nemzetközi Rákkutatási Ügy­nökség (IARC) 2009-ben a szolá­rium által is kibocsátott B és A ultraibolya sugarakat felvette a bi­zonyítottan rákképző anyagok lis­tájára. Mégpedig az első csoport­ba, ahová például a dohányzás, az alkohol, az azbeszt és a radon is tartozik Az ultraibolya sugarak a bőrdaganat áttétei szempontjából veszélyesek lehetnek A szolárium ezenkívül súlyos égési sérüléseket, továbbá nyomásváltozás okozta rosszullétet és szemkárosodást is okozhat. • A napozás - szoláriumban vagy napon - meggyorsítja a bőr öregedését. A ráncok, a korral járó bőrfestékes foltok, a pety­hüdt bőr sokkal korábban je­lenhetnek meg azoknál, akik gyakran és sokáig teszik ki bő­rüket az ultraibolya sugárzás­nak Ha valaki sokat jár szolári­umba, elszaporodhatnak a szeplői, a különféle bőrkinövé­sei. Ezek veszélyesebbek, mint azok, amelyek a természetes napon képződnek • Ha szabadság előtt megyünk szoláriumba, ez nem jelenti azt, hogy védettek vagyunk a nap­égéssel szemben. Ugyanis min­den leégés károsítja a bőr DNS-ét. • A természetes napfény vagy a szolárium nem gyógyítja a mi­tesszert. A hatás kicsi és csak rövid ideig tartó lehet, s az álla­pot ismét romlik mert a fény elősegíti a pórusok elzáródását. Sok akné elleni krém akár mér­gező is lehet, ha bekent arccal megyünk a napra. • A pikkelysömört sem gyógyít­ja. Az ultraibolya sugarak hatá­sa nagyon kicsi. Specializált központokban UVB lámpák onkológiai kockázata nagyon kicsi. • Napfiiggőség alakulhat ki. Az amerikai statisztikák azt mutat­ják, a 18-30 éves nők 20 száza­léka nehezen tudja abbahagyni a rendszeres szoláriumozást. Ezek a nők már függők, és na­pozás nélkül szoronganak. • Alternatív megoldást jelenthet­nek az önbamító krémek és spray-k, amelyekben a DHA- ként, vagyis dihydroxyacetonként ismert, nádcukorból nyert anyag van. Ez váltja ki a bőr bámulását. Ezt mindenki használhatja — mondta Piergiorgio Calzavara Pinton, a bresciai bőrgyó­gyászati klinika igazgatója. • Mindezek ellenére a nap erősíti az egészséget: jót tesz a cson­toknak és a hangulatnak, de védőkrémet kell használni, és a kritikus órákban fél óránál to­vább nem szabad a napon tar­tózkodni. A nap serkenti a D-vitamin képződését. Ennek a vitaminnal a 90 százaléka a nap hatására termelődik, és csak 10 százaléka az étkezés ha­tására. Ezzel szemben számos tanulmány azt mutatja, hogy a szolárium hatására nem emel­kedik jelentősen és hosszú tá­von a D-vitamin szintje. (doku-k) » Csak orvosi felügyelettel! Akinek egészségügyi okokból van szüksége fénykezelésre, mindenképpen orvossal kezeltesse magát. Például pikkelysö­mörben vagy neurodermitiszben szenvedő betegeknek java­solhat bizonyos esetekben orvosuk fényterápiát, fontolóra véve, hogy mindamellett, hogy az UV sugárzásnak ezen be­tegségek kezelésében pozitív hatása is lehet, kockázatos és ártalmas. Az összdózist kell figyelembe venni, (webbeteg)

Next

/
Thumbnails
Contents