Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-15 / 38. szám
o N 5 György Norbert tárcája a Szalonban 22. oldal 2020. február 15., szombat, 14. évfolyam, 7. szám tisztán kell látnia Kína valódi arcát (Fotó: TASR/AP) München - Sem az európai emberek, sem pedig Európa politikai és üzleti vezetői nem látják teljesen tisztán azt a veszélyt, amelyet a Hszi Csin-ping vezette Kína képvisel. Hszi Csin-ping diktátor, aki a csúcstechnológia segítségével próbálja teljes ellenőrzése alá vonni a kínai társadalmat, Európa mégis elsősorban fontos üzleti partnerként tekint Kínára. Azt viszont nem veszi figyelembe, hogy Hszi Csin-ping elnökként és a Kínai Kommunista Párt (KKP) főtitkáraként olyan politikai rendszert hozott létre, amely szöges ellentétben áll az Európai Unió alapvető értékeivel. Nagy Britannia, amely éppen azon van, hogy elvágja az EU-hoz fűződő kötelékeit, még nagyobb igyekezettel keresi Hszi Csin-ping kegyeit mint maga az Európai Unió. Boris Johnson miniszterelnök szeremé Nagy Britanniát olyan messze tudni az EU-tól amennyire csak lehetséges és olyan szabadpiaci gazdaságot kialakítani, amelyet nem korlátoznak többé az európai uniós szabályok. Ezt az elképzelését nem valószínű, hogy sikerre tudja vinni, mivel az EU kész ellenintézkedésekkel reagálni a Johnson kormánya által tervezett deregulációs intézkedésekre. De addig is Nagy Britannia potenciális partnert lát Kínában és szeremé újraéleszteni azt a partneri viszonyt, amelyet George Osborne volt pénzügyminiszter dolgozott ki 2010 és 2016 között. ATrump-kormány - és itt nem személyesen Donald Trump amerikai elnökre gondolok - sokkal jobban kezeli a kínai kapcsolatot. Olyan, mindkét párt által támogatott politikát alakított ki, amely Kínát stratégiai ellenfélnek tartja, és a kínai technológiai óriásvállalat Huawei-t több más kínai vállalattal egyetemben feketelistára tett, megtiltva ezáltal az amerikai vállalatoknak, hogy a kormány engedélye nélkül kereskedjenek velük. Ezt a szabályt csak egy ember szegheti meg következmények nélkül: maga Donald Trump. És sajnos, pontosan erre kerül sor azzal, hogy a Huawei-t alku tárgyává teszi a Hszi Csin-pinggel folytatott megbeszéléseken. 2019 májusa óta, amikor az Egyesült Államok a Huawei-t feketelistára tette, a Kereskedelmi Minisztérium kétszer három hónapos mentességet adott a Huawei-nek azzal a céllal, hogy a cég amerikai alkatrészbeszállítóit indokoladan nehézségektől kímélje meg. A Huawei nagyon szokadan és több szempontból is egyedülálló vállalat. Alapítója, Ren Zhengfei, műszaki tanulmányait a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg (KNFH) mérnöki csapatának tagjaként végezte, és a KNFH lett egyik első nagyobb ügyfele is. A Huawei alapításakor, 1987-ben Kína minden technológiát külföldről importált, és Ren terve az volt, hogy a helyi kutatókkal lemásoltatja a külföldi technológiát. Ez a terve legmerészebb álmait túlszárnyalva teljesült. A Huawei 1993-ban beindította Kína legnagyobb teljesítményű telefonközpontját. Ezt követően fontos megbízatást kapott a KNFH- tól az első nemzed kommunikációs hálózat létrehozására. 1996-ban a kormánypolidka kifejezetten a nemzeti telekommunikációs vállalatokat részesítette előnyben és korlátozta a külföldi versenytársak lehetőségeit. A Huawei exportja 2005-re meghaladta a hazai eladásokat. 2010-ben a Huawei bekerült a Fortune 500 legnagyobb nemzetközi vállalata közé. Hszi Csin-ping színrelépését követően a Huawei minden még létező függedenségét elvesztette. Mint minden kínai vállalat, a Huawei is köteles betartani a KKP határozatait. 2017-ig ez hallgatólagosan volt így, de a Nemzed Hírszerzési Törvény elfogadása után 2017-ben ez jogilag is kötelező lett. Nem sokkal ezután egy Huawei alkalmazott lengyelországi kémbotrányba keveredett, és a céget más esetben is vádolták kémkedéssel. De Európa számára nem a kémkedés jelend a legnagyobb veszélyt. Ha Európa saját legfontosabb infrastruktúráját kínai technológiai alapokra helyezi, azzal zsarolásnak és szabotázsnak teszi ki magát. Számomra világos, hogy Hszi Csin-ping irányítása alatt Kína az EU legalapvetőbb értékeit fenyegeti veszély. Úgy tűnik, hogy az EU-tagállamok és az ipar vezetői számára ez nem világos, különösen Németországban nem. Az Európai Unió óriási kihívás előtt áll: a halkszavú Európa-párti többség kifejtette véleményét és a klímaváltozás elleni küzdelmet tette meg legfontosabb feladatának, közben a tagállamok a költségvetésen marakodnak, és fontosabbnak tartják, hogy Hszi Csin-ping kedvében járjanak, semmint hogy a tengerentúli kapcsolatokat ápolják. Ahelyett hogy a Huawei megfékezheteden erőfölénye ellen hadakoznának az 5G piacán, az USA-nak és az EU-nak, vagy egyedül az EU-nak, arra kellene koncentrálnia, hogy az Ericssont és a Nokiát megfelelő versenytársaivá tegye. Hszi Csin-ping májusban Lipcsében fog tárgyalni a 27 európai tagállam állam-és kormányfőivel. Európának világosan kell lámia, hogy ez elengedhetedenül fontos politikai győzelmet jelent majd a kínai vezető számára, különösen ha nem kérik rajta számon, és nem vonják felelősségre az emberi jogokat ért sérelmek miatt, különösen Tibetben, Hsziancsingben és Hong Kongban. Csak a kínai politikai vezetés határozhat Hszi Csin-ping jövőjéről. A koronavírus-járvány Hszi Csin-ping általi félrekezelése anynyira szembetűnő, hogy azt a kínai népnek és a politikai bizottságnak is lámia kell. Az EU-nak azon kell lennie, hogy ne segédkezzen Hszi Csin-ping politikai túlélésében. Soros György © Project Syndicate
