Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-14 / 37. szám
8 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2020. február 14.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Johnson átszabta a brit kormányt London. Átalakította kormányát Boris Johnson brit miniszterelnök. A kormányátalakítást több vezető kabinettag, köztük Sajid Javid eddigi pénzügyminiszter lemondása kísérte - ez komoly meglepetésnek számít. A konzervatív brit kormányfő menesztette Andrea Leadsomot az üzleti ügyek minisztériumának éléről, Julian Smith-t, az északírországi ügyek eddigi miniszterét és Theresa Villiers-t, aki a környezetvédelmi tárcát vezette. Dominic Raab külügyminiszter megtartja jelenlegi tisztségét, és Priti Patel belügyminiszter pozíciója is biztosnak tűnik. (MTI) ENSZ: legyen tűzszünet Líbiában Genf. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban szólította fel tűzszünetre a líbiai konfliktusban egymás ellen harcoló feleket, és elítélte a fokozódó erőszakot az észak-afrikai országban. A britek által beterjesztett határozat elfogadásakor Oroszország tartózkodott arra hivatkozva, hogy a testület elsiette a dokumentum elfogadását. A BT-határozat megerősíti a január 19-i berlini Líbia-értekezleten elfogadott döntéseket. A konferencia résztvevői fogadkoztak, hogy fenntartják a líbiai fegyverembargót, elősegítik a békefolyamatot, nem fognak beavatkozni a konfliktusba, és katonailag sem fogják támogatni az egymás ellen harcoló fegyveres csoportokat. (MTI) Stoltenberg: tovább erősödő NATO Brtisszal. A NATO a béke megőrzése érdekében nem tervez Oroszországhoz hasonlóan cselekedni, nem szándékozik új, földi irányítású nukleáris rakétákat telepíteni Európában, de elrettentőképességét és védelmi hatékonyságát tovább növeli a kontinens és lakóinak védelme érdekében - közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. A szövetséges országok védelmi minisztereinek ülését követően tartott sajtótájékoztatóján a főtitkár hangsúlyozta: a NATO egységes abban az álláspontjában, hogy Oroszország megsértette a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződést (INF). (MTI) Izrael megszakítja a kapcsolatot Jeruzsálem. Az izraeli külügyi tárca megerősítette, Izrael beszünteti az együttműködést az ENSZ emberi jogi főbiztosával, Michelle Bachelettel, miután annak hivatala (ONHCR) a héten közzétett egy listát a ciszjordániai zsidó telepeken üzleti tevékenységet folytató vállalatokról. A bejelentés az Izrael és az ENSZ közötti együttműködés további korlátozását jelenti izraeli részről. Még nem világos, miféle gyakorlati következményekkel jár az érintett cégek számára a listára való felkerülésük. (MTI) Újra magyar konzultáció lesz A Fideszben megnyugodtak a kedélyek, Orbán Viktor vasárnap évértékelő beszédet tart Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára érkezik Fidesz-KDNP frakciószövetség kihelyezett ülésére. Az ún. börtönbizniszről és a romák kártérítéséről kérdeznék az embereket. (MTi-feiv) KÓSAANDRÁS Buda pest. A „börtönbizniszről", a „bírói korrupcióról" ós a „gyöngyöspatai romák kártérítése kapcsán felmerült kérdésekről" is nemzeti konzultációt indít a kormány - ezt Orbán Viktor közölte a Fidesz kihelyezett frakcióülásén. Szokásos módon, egy kétnapos elvonulással kezdte a parlamenti évadot a Fidesz-frakció. A balatonfüredi ülésen az ATV.hu információi szerint Orbán Viktor 30 perces beszédben vázolta fel a párt képviselőinek a következő fél év várható eseményeit, túl sok konkrétum nem hangzott el, a miniszterelnök szerint ugyanis nem kell sokat változtatni sem a kormány, sem a párt politikájában, a dolgok rendben haladnak. Ez azt jelzi, hogy a győri választás után, ahol a Fidesz jelöltje, Dézsi Csaba nagyon magabiztosan verte meg az MSZP-s Pollreisz Balázst, megnyugodtak a kedélyek a pártban, elmúlt az a fajta válsághangulat, ami még a tavaly októberi helyhatósági választást követően ütötte fel a fejét. A Magyar Nemzet azt írta, Orbán Viktor több témában is nemzeti konzultációt jelentett be - ez 2010 óta immár a sokadik lesz majd, a kormány kikérte a választók véleményét többek között a nyugdíjakról, az új Alaptörvényről, a migrációról, a „Soros-tervről” is. Most három fő témája lesz a konzultációnak: az egyik a „bírói korrupció” - egy szegedi ügyben, ahol egy Szeviép nevű cég sok alvállalkozót nem fizetett ki, kiderült, hogy az eljáró bírónő súlyosan összeférhetetlen volt saját gazdasági érdekeltségei révén, ez adná ennek a kérdésnek az apropóját. A másik a „börtönbiznisz” - a Fidesz szerint a börtönök zsúfoltsága miatt mára „iparággá vált”, hogy egyes ügyvédi irodák tömegesen indítanak pereket, majd az Emberi Jogok Európai Bírósága rendre milliós kártérítésre ítéli a magyar államot. Emiatt a kormány már korábban bejelentette, hogy törvénymódosítást kezdeményez. Ehhez kapcsolódik a feltételes szabadlábra helyezés szigorítása, ami szintén szerepel majd a kérdések között - ennek tragikus apropóját egy januári eset adta, amikor egy feltételesen szabadlábra helyezett apa megölte két gyermekét. Végül a gyöngyöspatai romák szegregáció miatt megítélt kártérítésével kapcsolatban pedig maga Orbán Viktor mondta azt még januárban a kormányinfón, hogy az szerinte „sérti a társadalom igazságérzetét”, mert emberek „munka nélkül jutnak milliókhoz”. Mint mindig, a kormány persze most sem vállal nagy kockázatot: előre tudható, hogy a megkérdezettek túlnyomó része szerint szigorítani kell a bírókra vonatkozó szabályokon, az előzetes szabadlábra helyezés feltételein, a börtönviszonyok és a szegregáció miatt megítélhető kártérítések feltételein is. Kommunikációs szempontból persze ismét ziccerhez jut a Fidesz, mivel az ellenzék túl hangosan egyik ügyben sem mehet majd szembe a megfogalmazott kérdésekkel és heteken keresztül lehet ezzel tematizálni a politikai teret. Minden bizonnyal ez lesz majd az egyik fő témája Orbán Viktor hagyományos évértékelő beszédének is, erre vasárnap délután három órakor kerül majd sor. Ebben a miniszterelnök hagyományosan „értékeli” az elmúlt egy év történéseit, természetesen a pozitívumokat, a gazdasági növekedést, vagy ajavuló szegénységi mutatókat kihangsúlyozva, és felvázolja a következő időszak kihívásait - itt minden bizonnyal az új uniós költségvetés lehet majd az egyik hangsúlyos pont, mivel ebben komoly megosztottság van a tagállamok között, és Orbán Viktor legutóbb „sportszerűtlennek” nevezte az Európai Bizottság tervezetét. Áldozattal járt az amerikai demokraták zűrzavara A február 3-án tartott jelölőgyűliseken (caucus) kialakult kaotikus helyzet miatt lemondott Troy Price, az iowai Demokrata Párt elnöke. Washington. Price leszögezte: „mint a párt elnöke, mélységes sajnálatomat fejezem ki a történtekért és az iowai Demokrata Párt nevében minden kudarcért vállalom a felelősséget.” A 2017 óta az iowai párt élén álló Price felügyelte a jelölőgyűlések eredményeinek összesítését. Ezúttal több mint egy hétig nem sikerült összeszámolni a voksokat, amelyeket több helyen újra is számoltak. A kialakult helyzetet a Demokrata Pártban és a választók táborában egyaránt értetlenkedés, majd gyanakvás fogadta, egyes elemzők a választás tisztaságáért is aggódtak. Lemondó nyilatkozatában Troy Price hangsúlyozta, hogy „a demokraták jobbat érdemelnek annál, mint ami a jelölőgyűlések éjszakáján történt”, és hozzáfűzte, hogy álláspontja szerint személye megnehezítheti a hibák kijavítását és a párt megújulását. Február 3-án csaloiem 1700 helyen tartottak jelölőgyűlést ebben a kicsi középnyugati agrárállamban. Az eredmények késlekedését a Demokrata Párt először azzal magyarázta, hogy kézzel számoltak át minden egyes voksot, majd Price közleményben jelentette be: az eredmények továbbítására használt mobiltelefonos alkalmazások nem működtek megfelelően. A késlekedés és a magyarázkodások nyomán elemzők és politikusok egyaránt felvetették, hogy a jövőben nem is Iowában kellene kezdeni az elnökválasztást megelőző előválasztási folyamatot. A következő jelölőgyűlést február 22-én tartják Nevadában. A nevadai Demokrata Párt már jelezte: a szavazatok továbbításához nem az Iowában használt mobiltelefonos applikációt veszik majd igénybe. A kedden New Hamsphire-ben tartott előválasztás után a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok közül Bemie Sanders, Elizabeth Warren és Amy Klobuchar szenátor szerdán már Nevadában kampányolt, míg Joe Biden egykori alelnök és Michael Bloomberg milliárdos vállalkozó a nagy lélekszámú afroamerikai közösségei okán fontosnak tartott Dél- Karolinában győzködte híveit. Dél- Karolinában február 29-en tartanak előválasztást. Sajtójelentések szerint Joe Biden anyagi támogatóinak száma megcsappant az egykori alelnök Iowában és New Hampshire-ben elszenvedett kudarca után. (MTI) A Földközi-tenger középső medencéjében kialakult, főként Olaszországot érintő migrációs útvonalon az illegális határátlépések száma januárban több mint kétszeresére, 1500-ra emelkedett a decemberi adatokhoz képest - közölte az unió határ- és partvédelmi ügynöksége. A Frontex januári migrációs adatokat rögzítő jelentése szerint az Olaszországot érintő illegális bevándorlás mértéke hatszorosa a múlt év azonos időszakában regisztrált adatoknak. Idén a Földközitenger keleti medencéjében jegyezték fel a legtöbb, mintegy 3400 illegális határátlépést, ez megegyezik az egy évvel ezelőtt feljegyzett számokkal, (tasr/ap) Szigorít a brit parlament London. Elfogadta a londoni alsóház azt a sürgősséggel beterjesztett törvénymódosítást, amelynek alapján a terrorcselekményekért elítélteket a jövőben nem lehet teljes büntetésük letöltése előtt automatikusan szabadlábra helyezni. A tervezetet a képviselők közfelkiáltással, ellenindítvány nélkül hagyták jóvá. A javaslat ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé került. A konzervatív párti brit kormány szeretné, ha a tervezetből még e hónap vége előtt törvény lenne. A kormány nem titkolt célja, hogy az új jogszabály alapján már ne lehessen szabadlábra helyezni a következő olyan elítéltet, aki terrorcselekmények miatt tölti börtönbüntetését, ám a jelenlegi gyakorlat alapján február 28-án, büntetése felének letöltése után szabadulna. A 42 éves Mohammed Zahir Khant 2018 májusában ítélték 4,5 év szabadságvesztésre azzal a váddal, hogy vallási gyűlöletre és gyilkosságokra uszító anyagokat teij esztett, és a Twitter portálra feltöltötte az Iszlám Állam dzsihádista terrorszervezet merényletekre történő felhívását. A jogszabályi szigorítás visszamenőleges hatállyal az összes többi olyan elítéltre is vonatkozik, akik már jogerős bírósági ítélet alapján elkezdték terrorizmushoz kötődő bűncselekmények miatt kirótt büntetésük letöltését. A sürgősségi törvényalkotási kezdeményezés közvetlen előzményeként Londonban február 2- án egy késes támadó két embert megsebesített. A támadás után kiderült, az elkövető, a 20 éves Sudesh Amman, akit a rendőrök a helyszínen agyonlőttek, alig egy héttel korábban szabadult a börtönből a rá kirótt 3 év szabadságvesztés felének letöltése után. (MTI)
