Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-14 / 37. szám
www.ujszo.com I 2020. február 14. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 A többség legtöbbször téved Matovic azt játssza, hogy a legfelsőbb akarat a népakarat ÉVA MIHOŐKOVÁ M ár nem annyira mulatságosak Igor Matovic különc ötletei. Pártja több közvélemény-kutatónál a második helyre ugrott, és előfordulhat, hogy ő lesz az, aki a választás után kormányalakítási tárgyalásokat kezdhet. így aztán még az is megeshet, hogy internetes népszavazást ír ki arról, hogy ki legyen a miniszterelnök. A befutó pedig akár Jozo Procko is lehet. Matovic ugyanis azt játssza, hogy a legfelsőbb akarat a népakarat. Ezért is rukkolt elő a tizenegy pontos internetes ankétjával, hogy milyen programpontok teljesülése mellett lépjen be egy kormányba Matovic. Olyan ez, mint néhány vaktában leadott lövés. Semmi indoklás, semmi érvelés, hogy miért pont ez a tizenegy pont. Miért lenne fontosabb a politikusok anyagi felelőssége annál, hogy milyen módon választjuk a főügyészt, vagy hogy tényleg működjön a vagyon eredetéről szóló törvény? Miért csak a daganatos betegségben szenvedőket kell megműteni két héten belül, a többi súlyos beteget miért nem? Egyáltalán, mi van az egészségügy vagy az oktatásügy alapos, átfogó reformjával? Az ellenzék „fenegyereke” kiválasztott néhány témát, amelyekről úgy vélte, hogy a legnagyobbat tudja kaszálni velük, és az egész akciót hagyományosan a többi ellenzéki párt megzsarolásával fűszerezte. Vagy elfogadják az ő feltételeit, vagy nem áll szóba velük. Matovicovnak sajátos elképzelései vannak a közvetlen demokráciáról. Mintha valaki beülne egy étterembe, a séf pedig őt kezdené kérdezgetni, mit csináljon a konyhában, milyen recept alapján készítse el az ételt, ahelyett hogy a szakma fortélyaival kápráztatná el a vendéget. A szavazópolgár természetesen nem buta, de ugye senki sem gondolja, hogy naphosszat elemzéseket búj vagy tanulmányokat rejteget a fiókjában, hogy egy szakmai kérdésben, az érveket mérlegelve naprakész döntést tudjon hozni. Éppen ezért a közvetlen demokráciát mindenütt korlátozott mértékben alkalmazzák, főleg helyi kérdésekben. Hogy az emberek mennyire embertelen nézetekre tudják magukat ragadtatni, azt megérezte már számtalanszor számos csoport, legtöbbször valamilyen kisebbség. Szlovákiában volt már tiltakozó petíció hajléktalanszálló építésének terve miatt, de még a családon belüli erőszak elől kisgyerekkel menekülő anyák menházának építése miatt is. Menekültközpontról ne is beszéljünk. Igor Matovic világában egy kisebbségi véleménynek nincs helye, egy dologban azonban igaza van: a kormányalakítás nem fog elbukni az OEANO tizenegy pontján. A többi ellenzéki párt a körülmények hatására beadhatja a derekát, hiszen eddig még semmi rendkívüli nem történt, és még egyetlen kormány sem teljesítette a kormányprogram összes pontját. Azonban ha Matovic valóban azt akarná, hogy megvalósuljon a tizenegy pontja, nem színpadias bejelentésekkel és internetes ankétokkal lenne elfoglalva, hanem arra törekedne, hogy pártjának támogatottsága mellett a koalíciós potenciálját is növelje. Hogy tényleg kormányozhasson. De egyelőre úgy viselkedik, mint akinek tökéletesen megfelel az ellenzéki szerep, egy egész életre. A szerző a Trend kommentátora Elméleti összeesküvések LAMPL ZSUZSANNA zen a héten volt a betegek világnapja, amely II. János Pál kezdeményezésére 1993 óta létezik, és az odafigyelésről, az együttérzésről is szól. Ugyancsak a héten olvastam egy cikket, amelyben a szerző először a koronavírus veszélyességét taglalta, majd oda lyukadt ki, hogy igazából mégsem kell tőle félni, mert az eddigi áldozatok mind öregek és már eleve betegek voltak. Hát, akárhonnan nézem, ez azért érdekes megközelítés. Vagyis amíg csak öregek és betegek halnak meg, mondjuk a cukorbajos nagymama, szívbeteg nagypapa, addig nincs ok az aggodalomra. Merthogy ők amúgy is meghalnának? Aztán egy fiatal orvos is meghalt. Akkor most már aggódjunk? Vagyis nem kell pánikba esni, folytatódott a cikk, és főleg nem kell hinni a „szömyedelmes” összeesküvés-elméleteknek, amelyek valótlanságokat állítanak, nevezetesen azt, hogy a koronavírus biológiai fegyver. Hm, ez rögtön fölkeltette a figyelmemet - mert egyik diákom a hibrid hadviselésről ír szakdolgozatot, s abba a biológiai fegyverek is beletartoznak -, és utánanéztem, miről is van szó. Két cikket találtam az interneten. Mindkettő abból indult ki, hogy egy indiai laboratórium vizsgálatai szerint a vírusban megtalálható a HIV-vírus négy fehérjéje, ráadásul a koronavírus a hideg- és a melegvérű szervezetekhez is alkalmazkodik. Mindez azt bizonyítja, hogy lehet mesterségesen létrehozott vírus. Nos, mivel gőzöm nincs a vírusokról, nem tudtam eldönteni, hogy ez igaz-e vagy sem. Olvastam tovább. Az egyik cikk szerint ezt a vírust azért hozták létre, hogy megtörjék Kínát, mert sokaknak nem tetszik, hogy nagyhatalom, főleg az US A-nak nem. A másik cikk szerint Kína maga hozta létre ezt a biológiai fegyvert, ami vagy véletlenül került ki a laboratóriumból, vagy szándékosan, mert „a totalitárius nemzetek számára nem új jelenség, hogy a saját népességüket feláldozzák a nagyobb javakért”. Időközben az első cikk eltűnt, de a második most is olvasható. Hogy mindez igaz-e vagy sem, nem tudom, s nem is biztos, hogy megtudom valamikor. Sok dolog volt már a történelem folyamán, ami először hihetőnek vagy épp hihetetlennek tűnt, aztán kiderült a fordítottja. Viszont tettem egy kísérletet. Elmondtam két ismerősömnek az indiai labor következtetéseit. Mindketten elutasították, miközben egyik sem virológus, hanem hozzám hasonlóan társadalomtudósok. Aztán az egyiknek, akiről tudom, hogy inkább kelet felé húz, elmondtam, hogy a vírust Kína ellen csinálták. Abban a pillanatban hihetőnek tartotta. A másiknak, aki egyértelmű nyugatbarát, azt mondtam, hogy Kína gyártotta a vírust, mert le akarja igázni Amerikát. Érdekes módon ettől kezdve már ő sem tartotta lehetetlennek. Hát ennyit az összeesküvés-elmélet természetéről. Imádkozom a betegekért. FIGYELŐ A választók 54%-a EU-párti A szlovákiai választók 54 százaléka számára fontos feltétel a pártok európai irányultsága, 33 százalék viszont ezt nem tartja fontosnak - derül ki a Focus ügynökség felméréséből, melyet január közepén készített. Az Európa-barát politika a PS/Spolu, az SaS és a Za l’udí választói számára lényeges, az ESNS választói nem tartják fontosnak. „A Sme rodina szavazóinak véleménye körülbelül 50-50 arányban oszlik meg e kérdésben, az SNS és a Smer táborában kisebbségben vannak az Európa-párti szavazók” derült ki a felmérésből. A szlovák állampolgárok legnagyobb, 22 százalékos csoportja a szabad külföldi munkavállalás lehetőségét tartja az európai uniós tagság legnagyobb előnyének, utána következik a külföldi tanulási lehetőség (17 százalék) és a szabad vállalkozási lehetőségek (9 százalék). Arra a kérdésre, hogy Szlovákia mit tud nyújtani az Európai Uniónak, a legnépesebb csoport, összesen 19 százaléknyian azt válaszolták, hogy dolgos munkáskezeket. További 12 százalék szerint Szlovákia a műveltségével gazdagítja az EU-t, 8 százalék szerint a természeti szépségeivel. A szlovákiai lakosok szerint az új Európai Bizottság fő prioritásának a környezetvédelemnek kell lennie, ezt követi a migráció kérdése és a gazdaság. Ugyanakkor a megkérdezettek fele egyáltalán nem tudott választ adni erre a kérdésre. (tasr) A fél világot lehallgatta az amerikai és a német hírszerzés Egy olyan svájci cégbe vásárolta be magát a hidegháború alatt a két ügynökség, melyen keresztül 120 ország titkosított üzeneteihez fértek hozzá. Az amerikai és a német hírszerzés évtizedekig hozzájutott más országok titkos adataihoz a világ legnagyobb kódolóeszköz-gyártója, a svájci Crypto AG eszközein keresztül - tárta fel a The Washington Post amerikai napilap és a ZDF német közszolgálati tévé. A CIA és a német hírszerzés (BND) az 1970-ben vásárolta meg a svájci céget, amelynek ügyfelei között szövetségesek és ellenfelek is voltak. A 80-as években a CIA így szerezte a titkosított diplomáciai és kormányzati üzenetváltások 40 százalékát. A Crypto AG bevételei eközben dollármilliókra rúgtak, eszközeit használta, például Irán, India, Pakisztán, Törökország, Japán, a latin-amerikai junták, de még az ENSZ és a Vatikán is. Azt azonban egyik ország sem sejtette, hogy a vállalat tulajdonosa a CIA volt, 1993- ig a BND-vel együtt. Egyedül Kína és Oroszország gyanakodott a Cryptóra, és nem is vásárolt soha tőle. Más kérdés, hogy így is sokat megtudtak róluk szövetségeseiken keresztül. A CIA egy 2004-es jelentése „az évszázad hírszerzési puccsának” nevezte e műveleteket — írta az amerikai napilap. „Más országok kormányai jó pénzt fizettek az USA-nak és Nyugat-Németországnak azért, hogy legalább két, de inkább öt-hat további ország elolvashassa legtitkosabb üzeneteiket” - állt a jelentésben. Még Izrael, Svédország, Svájc és Nagy- Britannia tudhatott a műveletről, vagy kaphatott az így szerzett információkból. Az amerikai kémek figyelhették például az új iráni rezsim üzenetváltásait az 1979-es teheráni túszdráma során. A németek fültanúi voltak, amikor líbiai tisztségviselők gratuláltak egymásnak az 1986-os berlini diszkórobbantáshoz. Tudták, mit terveznek az argentinok a falklandi háború során, és az információt továbbadták a briteknek. A CIA csak 2018-ban adta el a Crypto AG-t, mert a vállalat biztonsági piaci szerepe jelentősen beszűkült, főként az online titkosító technológiák miatt. A Crypto-ügy párhuzamba állítható azokkal a mai aggodalmakkal, amelyek a kormányaikkal kapcsolatba hozott technológiai vállalatokat, köztük a vírusirtókat gyártó orosz Kasperskyt vagy a Huawei kínai telekommunikációs óriáscéget övezik. A svájci védelmi minisztérium tavaly év végén szerzett tudomást róla, hogy a Cryptónak visszaélésekhez lehet köze. A svájci legfelsőbb bíróság egyik bíráját, Niklaus Oberholzert bízták meg azzal, hogy vizsgálódjon, és tisztázza a tényeket, négy hónap múlva várható a jelentés. (MTI)