Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-13 / 36. szám
www.ujszo.com | 2020. február 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kiberhirosima kell? Az alapiskola első osztályától tanítani kellene a kibervédelmet A repülőterek 97 százalékán régi szoftverek üzemelnek, amelyek egynegyede tartalmaz ismert sérülékenységeket. A Skytrax World Airport friss jelentése szerint a világ első száz repülőtere közül csupán három tűnik biztonságosnak az európai kibertérben. Az eredmények azért különösen aggasztóak, mert a repülés ráadásul egy olyan iparág, amelyre figyel a média és az elit, ennek ellenére alig van nyoma a kiberbiztonságnak. Ma már nem elég a repülésirányítókat szúrópróbaszerűen alkoholtesztnek alávetni, a fenyegetettségek forrása radikálisan átrendeződött, csak ehhez még a szabályozás sem alkalmazkodott teljesen. Márpedig egy repülőtéren nem kell sok az óriási veszteséghez vagy egy tragédiához. Évente többször halljuk, hány millió utas adatait lopják el: bankkártyaszám, személyes adatok, útlevélszám. Ezek aztán rögtön az online feketepiacokon cserélnek gazdát, és már csak akkor vesszük észre, hogy rossz kezekbe kerültek, amikor visszaéltek velük. Ha leáll egy repülőtér forgalma, mert éppen ismeretlen drónok röpködnek a kifutó körül (mint történt ez Londonban a tavalyi év végén), az is percenként mérhető milliós veszteség. Egy kis áramkimaradás vagy valamelyik légitársaság online jegyrendszerének leállása elég ahhoz, hogy utasok ezrei ragadjanak a földön. A fenti jelentés arepülőterek 87 százalékán talált adatszivárgást a felhőből (interneten keresztül elérhető adatbázisból). Mobilapplikációnként átlagosan 15 biztonsági vagy adatkezelési problémát azonosítottak. Márpedig ha valaki wifire szeretne csatlakozni egy repülőtéren, vagy nem akarja kinyomtatni a jegyét, akkor le kell töltenie a telefonjára egy applikációt. A vizsgált repülőtéri online infrastruktúrák kétharmada volt exponált a Dark Web felé, ennek összes következményével. E bizonyítvány annak ellenére gyenge, hogy a repülésre mindig figyelt a média. Érinti a törvényhozókat, a gazdagokat, egyszóval az elitet is. Kockázatos ipari ágazat, látványos bakilehetőségekkel. Ha viszont a repülőterek üzemeltetése a kibertérben ennyire lyukacsos, akkor mi lehet a kórházainkban, iskoláinkban, a víz- vagy éppen a gázszolgáltatóknál? Ezekre kevesebb figyelem jut, de már ugyanolyan szinten függenek a számítógépes hálózatoktól. Már »ég nem a telefonunkon tárolt családi fotók sorsa a kérdés, ha a kiberbiztonságról beszélünk. Hanem arról, hogy lesz-e áram- vagy gázszolgáltatás; működik-e a bankautomata. Nemrég újabb hírek láttak napvilágot a rosszindulatú malware számítógépes programról, amely kifejezetten az ipari irányítórendszereket támadja, vagyis az elektromos művek és a hasonló ellátórendszerek által használt technikai eszközöket. Ezeket a kritikus infrastruktúrákat együtt kell védenünk. A saját eszközeink is könnyen zombieszközzé válhatnak egy hálózati támadásban, a tudtunkon kívül, ha nem vagyunk kellően elővigyázatosak. A kiberhigiéniának már rég kötelező tantárgynak kellene lennie az iskolákban, az alapiskola első osztályától! Ahogy megtanulunk pohárból inni, étkezés előtt kezet mosni vagy 18 évesen autót vezetni, ugyanilyen evidenciának kell megtennünk a kiberhigiéniát. Hogy ne csak egy kiberhirosima segítsen ennek elfogadásában! Pánikból mézesmadzag SZILVÁSSY JÓZSEF Rémálmok gyötörhetik Ficót és Dankót. Rádöbbentek, hogy rövidesen kipenderülhetnek a hatalomból, oda a milliárdos bizniszek. Netán úgy végzik, mint Meciar, akinek a pártja 1998-ban megnyerte ugyan a parlamenti választást, de szövetségesek hiányában képtelen volt kormányt alakítani. Újnácik akkortájt még a politikai láthatáron sem jelentek meg. E lidérces forgatókönyv valóságos pánikrohamot váltott ki mindkét pártban, első jeleit Denisa Sakován láthattuk, aki belügyminiszterként azon szömyülködik, hogy a választásra bejelentkezett mintegy 60 ezer külföldön élő szlovákiai állampolgár szavazatai jelenthetik a mérleg nyelvét a végeredmény eldöntésében. Peter Pellegrini kormányfő ezután úgy igyekezett mentegetni belügyminiszterét, hogy a pozsonyiaknak is nekirontott és kétségbeesetten kérlelte a vidéki embereket, ne maradjanak otthon február 29-én, nehogy már a fővárosiak és a külföldön élők döntsenek. Hisztériás tünetek mutatkoznak a házelnökön is. Az SNS úgy igyekszik fékezni a mélyrepülését, hogy előhúzta az Isztambuli Egyezményt. Amolyan postásnővé akarta lealacsonyítani Zuzana Caputovát, azt követelve, közölje a brüsszeli illetékesekkel, hogy Szlovákia nem haj landó ratifikálni a dokumentumot, amelyről újabban megoszlanak a vélemények. Akadnak nálunk is olyan politikusok, akik szerint az eredetileg a nőkkel, gyermekekkel szemben elkövetett, családon belüli erőszak visszaszorítását célzó anyag feminista, a genderelmélet elemei is megbújnak benne. Az államfő szerint ebbtn a vitában idehaza döntsön az Alkotmánybíróság. Ráadásul a dokumentum addig nálunk nem is hatályos, amíg a parlament nem ratifikálja, ezért értelmetlen bő két héttel a voksolás előtt előhúzni ezt az ügyet. Danko mégis féligazságokat harsog, közben az ellenzéket és az elnök asszonyt gyanúsítja, hogy a vitatott egyezmény hívei. Danko cinkosokra talált a Smer vezetőiben. Azok ugyancsak pánikszerűen, gyorsított eljárásban akaiják törvénybe iktatni a 13. nyugdíj bevezetését, és hirtelen a duplájára emelnék a családtámogatás összegét. Ami elvben nemes cél, megérdemelnék az érintettek. De vajon a Smer miért a választás előtt hozakodik elő ezzel, miért nem lépett évekkel hamarabb? Vajon honnan lesz erre pénz az egyébként is billegő költségvetésben? Talán az adósságféket és a költségek idei növelését tiltó kormányhatározatot felrúgva újabb adósságokba verik az országot? Pedig a szomorú görög példa is igazolja, hogy az adósságra épülő jóléti osztogatás pokolba vezető út. Nálunk nem ennyire súlyos a helyzet, bár az évi minimum 800 millió eurós többletkiadás nem kis tétel. Ugyanis már a jelenlegi nyugdíjak és más szociális juttatások kifizetéséhez is - főleg a kedvezőtlen demográfiai mutatók miatt - egyre nehezebb előteremteni a szükséges összeget, de ez most nem érdekli az indítványozókat. Az viszont nagyon is, hogy közeleg a nagymácsédi kettős gyilkosság évfordulója, és főleg a Smer és a holdudvara kerül a célkeresztbe. Már csak ezért is (kerül, amibe kerül) megpróbálnak más témát bedobni a közbeszédbe - gondolhatják a párt spin doktorai. Az SNS is támogatja a választók nyilvánvaló kábítását, de csak akkor, ha az Isztambuli Egyezmény ratifikálásnak elutasítása is napirendre kerül. S ha már lúd, legyen kövér: Danko még egy mázréteget kent a mézesmadzagra. Felmentené a sztrádamatricák vásárlása alól a 3,5 tonnánál könnyebb járművek vezetőit. A Híd nem vesz részt ebben az ámokfutásban, de ez eddigi két partnerét nem izgatja. Ott vannak Kotlebáék, akik nem először támogatják a hatalmukhoz tíz körömmel és minden lehetséges eszközzel ragaszkodó cinkostársaikat. FIGYELŐ Beoltva politika ellen Hogyan lehetséges, hogy bő két héttel a választás előtt olyan ember vált az ellenzék legesélyesebb kormányföjelöltjévé, akit beoltottak politika ellen? - teszi fel a kérdést a Sme kommentárja. Az egész ellenzék szellemi anorexiájáról árulkodik, hogy esetleg Igor Matovic lehet a vezetője, aki nemhogy a miniszterelnöki posztra alkalmatlan, de nincs olyan minisztérium, amit rá lehetne bízni. Pánikba azért nem kell esni, az ellenzéki pártok győzelme esetén az élet majd lerendez egy politikai castingot a posztra, és végül is az Ol’aNO-ban is van olyan ember, aki kormányfő lehet. (s) Nem az a kérdés, hogy lehallgatnak-e, hanem hogy hányán A Huawei kínai távközlési berendezéseket gyértó cég már egy évtizede képes hozzáférni kényesés személyes információkhoz azokon a mobilhálózatokon szerte a világon, amelyekhez berendezéseket szállít - írta a The Wall Street Journal. Minden távközlési gyártónak, amely hálózatot épít mobilszolgáltatóknak, az egyes országok törvényei szerint be kell építenie a hálózatba egy csatlakozó felületet, egy „hátsó kaput”, amelyen a nemzeti hatóságok a törvényben szabályozott feltételek mellett hozzáférnek a hálózaton futó kényes és személyes adatokhoz is. Ez általában bírósági engedéllyel történik, ráadásul a mobilszolgáltató tudtával. Az amerikai lap információi szerint azonban a Huawei saját magának is kiépített egy titkos hátsó kaput. A lapnak nyilatkozó titkosszolgálati tisztségviselők azt nem közölték, hogy a Huawei hátsó kapuit hol találták meg a hálózatokon, csak annyit árultak el, hogy először 2009-ben a kezdeti 4G-hálózatokon vették észre ezeket. Robert O'Brien amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó nemrég azt mondta: „bizonyítékaink vannak, hogy a Huawei képes titokban hozzáférni kényes és személyes információkhoz”. Az amerikai hírszerzés 2019-ig szigorúan titkosan kezelte ezeket az ismereteit, az utóbbi néhány hónapban azonban megosztott bizonyos részleteket szövetségeseivel, ezt az amerikai, a brit és a német hírszerzés is megerősítette. A lap taktikai megfontolásokkal magyarázta, hogy Washington most miért fedett fel konkrét részleteket hírszerzési információiból. Ugyanis Nagy-Britannia - Donald Trump kormányának lobbizásával dacolva - januárban úgy határozott, hogy mobilszolgáltatóinak továbbra sem kell nélkülözniük a Huawei technológiáját, és az beépíthető az 5G- hálózatokba is. Brit tisztségviselők mindazonáltal azt mondták a WSJ- nek, nem újak számukra az amerikaiak által átadott információk, és mérlegelték is ezeket, amikor a Huawei-technológia alkalmazhatóságáról döntöttek. A német parlament nemsokára dönt arról, hogy használható-e Huawei-technológia az 5G-hálózatokban az országban. Az amerikai lap hangsúlyozta: az Egyesült Államok régóta azt hangoztatja, hogy a Huaweit a kínai kormányzat rákényszerítheti arra, hogy kémkedjen a külföldön, és képes akár megszakítani is a mobilhálózatok működését. A Huawei viszont mindig visszautasította, hogy bármikor kémkedett volna, azt állítja, az erre vonatkozó kérést Pekingtől is megtagadná. (MTI)
