Új Szó, 2020. február (73. évfolyam, 26-50. szám)
2020-02-13 / 36. szám
8 I KÜLFÖLD 2020. február 13. | www.ujszo.com RÖVIDEN EU-bírálat Trump bóketervóről ígéretes Sanders szereplése Rasszizmus gyanújába keveredett a demokraták elnökjelöltségére pályázó Bloomberg Brüsszel. Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra szólította a fel Izraelt, hogy álljon el a Ciszjordánia megszállt területeinek nagy részét kitevő Jordánvölgy elcsatolásának tervétől. Borrell az Európai Parlament plenáris ülésének az Egyesült Államok által vázolt béketervről folytatott vitáján elmondott beszédében azt hangsúlyozta, ha megvalósulna az Izrael terve a Jordán völgyének bekebelezéséről, biztosra vehető, hogy az nem fog békés úton végbemenni. (MTI) Összefogást kórt Angela Merkel Berlin. Összefogásra szólított fel Angela Merkel német kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) korábbi elnöke pártja és a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) közös szövetségi parlamenti (Bundestag) frakciójának berlini tanácskozásán, azután, hogy a CDU vezetője, Annegret Kramp-Karrenbauer bejelentette távozási szándékát. Merkel kiemelte, mindig is nagyon nehéz volt egyben tartani a CDU különböző irányzatait, a vállalkozók érdekeit az előtérbe helyező platformoktól a szociálpolitikai kérdéseket és a munkavállalók ügyeit középpontba állító irányzatig, és a konzervatív szárnytól egészen az ökológiai fenntarthatóság ügyét kiemelő csoportosulásokig. (MTI) Előrelópós törtónt a tólibokkal Kabul. Figyelemre méltó előrelépés történt a kormányellenes afganisztáni tálibok és Washington közötti tárgyalásokon - jelentette be Asraf Gáni afgán államfő azután, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter telefonon tájékoztatta a megbeszélések menetéről. A washingtoni diplomácia irányítója arról értesítette Gánit, hogy a tálibok„készek komoly mértékben és tartósan mérsékelni erőszakos tevékenységüket”. Az USA és a tálibok több találkozót tartottak február eleje óta, jóllehet korábban egy időre felfüggesztették a tárgyalásokat. (MTI) Az EP döntést hozott a britekről Strasbourg. Az Európai Parlament (EP) szilárd kötelezettségvállalást és a brit szabályozás rugalmas alkalmazkodása által biztosított, egyenlő versenyfeltételeket vár az Európai Unió és Nagy-Britannia jövőbeli kapcsolatában - szögezte le az uniós parlament strasbourgi ülésének tegnapi szavazásán elfogadott állásfoglalásában. Az Európai Parlament 543 szavazattal, 39 ellenszavazat mellett fogadta el az unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatról szóló állásfoglalását, amely a két fél között kezdődő tárgyalássorozat előtt összegzi a képviselők álláspontját. (MTI) Bernie Sanders veterán szenátor nyert New Hampshire államban (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Bernie Sanders vermonti szenátor nyerte meg a demokraták előválasztását az északkeleti New Hampshire államban. A választók 26,1%-a voksolt a vermonti politikusra, a 2. helyen az indianai Pete Buttigieg végzett 24,24%-kal. Az előválasztás nagy meglepetése Elizabeth Warren szenátor és Joe Biden, az Obama-kormányzat volt alelnöke: ők egyetlen delegátust sem szereztek a nyári elnökjelölt-állfté konvencióra. A választási szabályok szerint a jelöltségre pályázó politikusoknak legalább két választási körzetben vagy az államban összességében 15 százalékos támogatottságot kell elérniük ahhoz, hogy delegátus képviselhesse őket az országos elnökjelöltállító konvención. Ennek megfelelően az összesen 24 delegátust küldő New Hampshire-ben Sandersnek hét, Buttigiegnak és Klobuchamak pedig hat-hat küldöttje lesz. Döcögős Biden rajtja „Köszönöm, New Hamsphire! Hadd mondjam el ma este, hogy ez a győzelem csak a kezdet, amely véget vet Donald Trump kormányzásának” - mondta éljenző hívei előtt Sanders. Elizabeth Warren szenátor a választási eredmények megszületése után Manchester városában mondott beszédet. ,Eddig még csak két tagállamban volt voksolás” - fordult a híveihez, és utalt arra, hogy hosszú hónapokig tartó eiőválasztási küzdelem van még hátra. Joe Biden máris elutazott New Hampshire-ből Dél- Karolinába. Elemzők szerint számított a rossz eredményekre. Az NBC televízió felmérése szerint a New Hampshire-ben élők mintegy 48%-a az elmúlt néhány napban döntötte el, hogy kire adja a voksát. A CNN hírtelevízió elemzése szerint a keddi voksolás véget vethet egy csaknem fél évszázados időszaknak, amikor az egyébként kis súllyal bíró Iowa és New Hampshire jelentős mértékben befolyásolta, sőt, nem egy esetben meg is határozta a demokraták elnökjelölő folyamatát. Az elemzés szerint ennek oka az, hogy mindkét államban fehér többségű a lakosság, miközben maga a Demokrata Párt egyre sokszínűbb, ezért az elemzés szerint e két állam eredményei nem mérvadók. Előválasztást tartottak a republikánusok is. Donald Trump elnök a voksok 86%-ával nyert, egyetlen kihívójára, a 74 éves William Weld volt massachusettsi kormányzóra a szavazók 9,1 %-a adta a voksát. Ketten visszaléptek Andrew Yang üzletember és Michael Bennet coloradói szenátor bejelentette, hogy kiszáll az elnökjelöltségéért folytatott demokrata párti küzdelemből. Még javában tartott a New Hampshire-i előválasztás voksainak az összeszámlálása, amikor bejelentették döntésüket. A 45 éves Yang - aki tajvani bevándorlók Joe Biden exalelnök szomorkodhat, az első két akadályt leverte (TASR/AP) gyermeke - eleve már azzal is meglepett sok elemzőt, hogy ilyen sokáig versenyben maradt, tekintettel arra, hogy sem politikai tapasztalata, sem politikai háttere nem volt. Programjában az szerepelt, hogy ellenzi Donald Trump elnök politikáját, és minden egyes amerikainak kötelezően biztosítani kell az alanyi jogon járó havi ezerdolláros alapjövedelmet. Michael Bennet coloradói szenátor tavaly tavasszal kezdett kampányolni, és megszólalásaiban mindig hangsúlyozta, hogy nem szabad olyan jelöltet támogatni, aki túlságosan balra vinné a Demokrata Pártot. Magát nyugodt, mérsékelt erőként tüntette fel, ám a kampányban végig hátul kullogott a népszerűségi, illetve támogatottsági listákon. A Demokrata Országos Bizottság (DNC, a párt vezető szerve) által rendezett országos televíziós vitákra, az első két alkalmat kivéve, nem is hívták meg. Kínos felvétel került elő Rasszizmus gyanújába keveredett egy nyilvánosságra került korábbi beszéde miatt a demokraták elnökjelöltségére pályázó Michael Bloomberg milliárdos. A nyilvánosságra került felvételen Bloomberg arról beszélt, hogy New York polgármestereként a gyilkosságok visszaszorítása érdekében „egy rakás zsarut” kellett azokba a negyedekbe küldenie, ahol kisebbségiek - a szövegösszefüggésből kiderül, affoamerikaiak- élnek. A milliárdos szerint ugyanis „ott tanyázik a bűn”. A beszédet Bloomberg 2015-ben tartotta az Aspen Intézet egyik konferenciáján, ahol az elemzők által is ellentmondásosnak ítélt „állítsd meg és motozd meg” néven elhíresült, a bűnözés visszaszorítása érdekében bevezetett politikáját vette védelmébe. E politika főleg az afroamerikaiakat sújtotta. Amikor tavaly elindította választási kampányát, Bloomberg bocsánatot kért érte. Donald Trump amerikai elnök a Twitteren máris azt írta: „Bloomberg egy rasszista”, és csatolta a vitatott beszéd videóját is. „Ha New Yorkban élsz, vagy ismered a történetét, akkor tudod, hogy Bloomberg rasszista. Rémes ember. Nemsokára a világ is megtudja majd, hogy milyen mély ennek az embernek a bigottsága” - írta. Az elnök később törölte a bejegyzést. Matteo Salvini a mártír szerepében Orosz-török ellentét Szíriában Az olasz kormánytöbbség megszavazta a volt belügyminiszter, Matteo Salvini, az ellenzéki Liga és a jobbközép koalíció vezetője mentelmi jogának megvonását a római felsőházban tartott voksoláson. R6ma. A felsőház döntése után Matteo Salvini, a Liga elnöke bejelentette, hogy készen áll bíróság elé állni az olaszországi határok védelméért. „Az alkotmány szerint Olaszország határainak és biztonságának védelme nem jog, hanem szent kötelesség” - hangoztatta a volt belügyminiszter. Kifejtette, hogy a Gregoretti olasz katonai hajóval érkezett 131 migráns azonnali és automatikus partraszállásának megakadályozásával Olaszországot, az olaszokat és az Olaszországban legálisan élő bevándorlókat védte meg az embercsempészektől. „Az olasz nép kizárólagos érdekében jártam el” - hangsúlyozta. Hozzátette, személyes döntése, hogy mentelmi jogáról lemondva biróság előtt akarja tisztázni egyszer és mindenkorra a történteket. Megjegyezte, hogy a baloldal régi bevált módszerét alkalmazza, vagyis bírósági ügyekkel akarja „megsemmisíteni politikai ellenfeleit”. Azt is mondta, hogy ő soha nem küldené bíróság elé a baloldali politikusokat. A kormánypárt Öt Csillag Mozgalom (M5S), a Demokrata Párt (PD), az Élő Olaszország (IV) és a többi kisebb baloldali párt, korábbi bejelentéseik szerint Matteo Salvini mentelmi jogának megvonására szavaztak. Ä felsőház mentelmi bizottsága január 20-án már szavazott; akkor a kormánypártok távolmaradtak, és a Liga tagjai - Salvini saját kérésére - támogatták a volt miniszter mentelmi jogának megvonását. Az utóbbi hetekben azonban Matteo Salvini stratégiát módosított ügyvédei tanácsára: ezért a Liga szenátorai vagy tartózkodnak, vagy kivonulnak az ülésteremből. A szóban forgó ügy egy migránscsoport tavaly nyári feltartóztatását érinti. A Gregoretti-ügyet a szicíliai Siracusa ügyészsége indította. A hajóval érkezett 131 migráns tavaly július végén öt napig nem kapott engedélyt a partraszállásra, csak miután más uniós tagállamok vállalták átvételüket. Az ügyészség szerint Salvini „túszul ejtette” a migránsokat, korlátozva személyi szabadsá-Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter garantáltan nem a menekültekért imádkozik. A törvényhozás megvonta mentelmi jogát, (tasr/ap) gukat, visszaélt hivatali hatalmával, megsértette a nemzetközi konvenciókat. Ezzel egy időben az ügyészség a szintén menekülteket szállító Open Arms hajó miatt is eljárást kezdeményezett. A szenátus mentelmi bizottsága erről február 27-én hoz döntést. (MTI) Moszkva. Törökország semmibe veszi az Oroszországgal kötött Szíriái tűzszüneti egyezményeket, és semmit sem tesz a terroristák semlegesítéséért a felkelők egyik utolsó fellegvárának számító Idlíb tartományban - jelentette ki Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő. A Szocsiban kötött megállapodások alapján Törökországnak kötelessége semlegesíteni a terrorcsoportokat - figyelmeztetett Peszkov. A szóvivő rámutatott: ez nem történt meg, és a szélsőségesek a szíriai csapatokat és az orosz katonai létesítményeket támadják. Ankara és Moszkva között nőtt a feszültség, miután az elmúlt napokban véres összecsapások zajlottak a török és a szíriai hadsereg között Idlíb tartományban. A harcokban 14 török katona vesztette életét. Törökország a felkelőket támogatja a szír konfliktusban, míg Oroszország a damaszkuszi kormány oldalán áll. Az elmúlt időszakban Törökország fokozta katonai jelenlétét Idlíbben, pedig a régió az orosz-török egyezmények értelmében feszültségcsökkentési övezet. (MTI)
