Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-07 / 4. szám
6 KÜLFÖLD 2020. január 7.1 www.ujszo.com Trump szankciókkal fenyeget MTI-TUDÓSÍTÁS Washington/Brüsszel. Szankciókkal fenyegette meg Irakot Donald Trump amerikai elnök, ha Bagdad távozásra szólítja fel az amerikai csapatokat. Trump az elnöki különgépen, Floridából Washingtonba visszautazóban újságíróknak úgy nyilatkozott, több milliárd dolláros számlát nyújt be az arab országnak, ha az amerikai katonákat a vasárnap elfogadott parlamenti határozat értelmében kötelezik az ország elhagyására. A bagdadi parlament - a síita képviselők támogatásával - nem kötelező érvényű határozatot fogadott el arról, hogy valamennyi külföldi katonának távoznia kell az országból. A határozat felszólítja Adil Abdel Mahdi ügyvezető kormányfőt, vonja vissza az amerikai katonák behíváRÖVIDEN Líbia leszavazta az egyezményt Bengázi. Egyhangúlag leszavazta a líbiai parlament ä tripoli székhelyű, ENSZ-támogatta líbiai egységkormány és Törökország novemberben megkötött biztonsági, valamint tengeri együttműködési megállapodását. Recep Tayyip Erdogan török elnök és a líbiai egységkormányt vezető Fáj ez esz-Szarrádzs miniszterelnök egy isztambuli találkozón írta alá a két egyezményt. A keletlíbiai, rivális adminisztrációt támogató líbiai parlament azonban elutasította a katonai, biztonsági együttműködésre és a tengeri határokra vonatkozó megállapodásokat. A törvényhozás emellett egyhangúlag megszavazta azt is, hogy szakítsák meg a kapcsolatokat Törökországgal, és kezdeményezzenek büntetőelj árást Szarráddzsal szemben „hazaárulásért” amiatt, hogy egy külföldi hatalom katonai segítségét kérte - közölte a dpa német hírügynökséggel Abdulla Bleihak házelnök. (MTI) Légicsapás ért egy katonai akadémiát Tripoli. Légicsapás ért egy katonai akadémiát a líbiai fővárosban, huszonnyolcán meghaltak, többségében az intézmény diákjai, többtucatnyian megsebesültek - közölték a hatóságok. Malek Merszet, az egészségügyi minisztérium szóvivője elmondta, a légicsapás a főváros Hadaba nevű területén történt, ahol hónapok óta harcok folynak. Beszámolója szerint 37 ember megsebesült, őket a közeli kórházakba szállították. A Tripoli székhelyű kormány erőit a Líbia déli és keleti részét ellenőrzése alatt tartó Halífa Haftar tábornok csapatai ostromolják. A helyzet az elmúlt hetekben vált még súlyosabbá azzal, hogy Haftar erői szorosabbá vonták a főváros körüli ostromgyürűt. Haftar bejelentette, a végső csatát vívják Tripoli bevételéért. (MTI) sára és ott-tartózkodására vonatkozó kormányzati döntést. Irak azt követően kérte az Egyesült Államok katonai segítségét, hogy 2014-ben az ország mintegy kétharmadát elfoglalták az Iszlám Állam dzsihádista szervezet terroristái. Az iraki politikusokat - beleértve a kormányfőt is - felháborította az US A által péntekre virradóra Bagdadban végrehajtott célzott támadás, amelyben megölték Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az Irán támogatását élvező Népi Mozgósítási Erők nevű, több milíciát tömörítő iraki ernyőszervezet irányítóját. Az amerikai csapatkivonást szorgalmazó parlamenti határozatot az iraki kormányfő is támogatta. Donald Trump kijelentette: Washington anélkül nem távozik Irakból, hogy ne téríttetné meg az amerikai haderő ottani költségeit. „Iraki légi támaszpontunk különlegesen költséges. Dollármilliárdokba került felépíteni, és nem vonulunk ki, hacsak nem fizetik ki ennek a költségeit” -jelentette ki. Ha nem sikerül „békésen távozni”, Iraknak olyan szankciókkal kell szembenéznie, „amilyeneket soha nem láttak”. Trump ismét elmondta, Washington kész Irán kulturális létesítményeire is csapást mérni. „Ok meggyilkoltatták az embereinket, megkínoztattak és megcsonkíttattak amerikaiakat, de nekünk ne legyen szabad bántani kulturális örökségük helyszíneit... Ez így nem igazságos”-mondta. A NATO legfőbb politikai döntéshozó testületé, az Észak-atlanti Tanács rendkívüli, nagyköveti szintű ülést hívott össze a közel-keleti feszültség növekedése miatt - közölte a katonai szövetség egyik szóvivője tegnap. A szóvivő szavai szerint Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt követően döntött a tanács rendkívüli üléséről, miután megbeszélést folytatott a 29 szövetséges tagállam képviselőivel. A NATO szombaton arról döntött, felfüggeszti iraki kiképző műveleteit, és felfüggesztette akcióit az Iszlám Állam terrorszervezet ellen küzdő, amerikai vezetésű nemzetközi szövetség is, miután pénteken az amerikai légierő célzott csapással megölte Kászim Szulejmánit, az iráni Köztársasági Gárda elit egysége, az al-Kudsz Brigád a parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők nevű, iráni támogatást élvező milicistákat tömörítő emyőszervezet vezetőjét. Bosszúval fenyegette meg az USA-t az iráni állami tv-nek adott interjújában Iszmáil Gáni, aki múlt héten az amerikaiak által meggyilkolt Kászim Szulejmáni tábornok után került az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének élére. „Isten segítségével tovább megyünk a mártír Szulejmáni tábornok által megkezdett úton, ugyanazzal az elszántsággal, mint korábban” - jelentette ki Gáni. Tegnap Teheránba érkezett Szulejmáni koporsója, melynél Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei ajatollah vezette a hagyományos temetési imát. Az eseményen százezrek vettek részt. A tömeghez beszédet intézett Zeinab Szulejmáni, a meggyilkolt tábornok lánya is, aki szintén éles szavakat intézett az amerikaikhoz. „A Közel- Keleten állomásozó amerikai katonák családjai azzal töltik majd a napjaikat, hogy a gyermekeik halálára várnak” - jelentette ki. Hozzátette: Trump „ördögi terve”, hogy egymás ellen fordítsa az irakiakat és az irániakat, kudarcot vallott, és ezzel kapcsolatban méltatta az iraki parlament határozatát, amely felszólítja Ádil Abdel Mahdi iraki kormányfőt, hogy vonja vissza az amerikai katonák behívására és ott-tartózkodására vonatkozó kormányzati döntést. Zorán Milanovic ellenzéki jelölt lett Horvátország köztársasági elnöke Milanovic győzelmét ünnepelik a hívei (TASR/AP-feivétei) MTI-TUDÓSÍTÁS A horvát választási bizottság majdnem végleges adatai alapján Milanovic a szavazatok 52,7%-át, Kolinda Grabar-Kitarovic leköszönő államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (H DZ) jelöltje pedig 47,3096- át szerezte meg. Zágráb. A hivatalos eredmények szerint Zoran Milanovic volt kormányfő, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje nyerte meg a horvátországi elnökválasztás második fordulóját. Az elnökválasztás első fordulójában is Milanovic győzött: akkor a voksok 29,55%-át gyűjtötte be, Grabar-Kitarovic 26,65 százalékkal került a második helyre. A második fordulóban a szavazásra jogosultak 54,97%-a, mintegy 2 millió 29 ezer ember járult az urnák elé, a részvétel így több mint 3%-kal magasabb volt, mint az első fordulóban (51,6%). Győzelmi beszédében Zoran Milanovic megköszönte a választópolgároknak, hogy elmentek szavazni. Azoknak is, akit ők támogatták, és azoknak is, akik nem. „A kampány nehéz volt és hosszú, nem mindig korrekt, de ez így van, a politika szenvedélyes munka, sok szeretet van benne, néha ellenségeskedés és türelmetlenség, én teljesen magamat adtam” - hangsúlyozta. Elmondta, tőle nem hallanak megható történeteket az összetartozásról, mert az emberek különbözők. Hozzátette: törekedni fog arra, hogy államfőként a füle és feje lehessen mindenkinek, kevésbé egy váll, amelyen sírhatnak. „Tudatos párbeszédet kell folytatni arról, hogy eltérők vagyunk, más a világnézetünk és az előítéleteink, amelyekre én sem vagyok immunis, mert hétköznapi ember vagyok” - mondta. Grabar-Kitarovic távozó államfő elismerte a vereségét, és gratulált ellenfelének. Úgy vélte, ennek a választásnak az volt az üzenete, hogy többet kell az emberek között lenni, és jobban meghallani a mondanivalójukat. „Megértettük, Horvátország döntött, Zoran Milanovic lesz Horvátország elnöke öt évig, én pedig minden jót kívánok neki tisztsége betöltésében” - mondta Grabar-Kitarovic. Az 54 éves jogi végzettségű Zoran Milanovic a belgiumi Flamand Egyetemen tudományos fokozatot szerzett, Brüsszelben posztgraduális diplomát európai és összehasonlító jogból. A kilencvenes évek elején a zágrábi kereskedelmi bíróságon, később a horvát külügyminisztériumban dolgozott. 1996-tól az ország NATO-missziójának tanácsadója volt Brüsszelben. 1999-ben tagja lett a Szociáldemokrata Pártnak (SDP), 2007-től megválasztották a párt elnökének. Pártjával az első parlamenti választást elveszítette, de megőrizte pozícióját. 2011-ben a Kukurikú-koalíciónak nevezett balközép-liberális koalícióval megnyerte a választást, 2016-ig Horvátország miniszterelnöke volt. Kormányfői karrierjét összetűzések jellemezték a katolikus egyházzal, a migrációs válság alatt összeveszett minden szomszéd országgal. Összetűzésbe került az Európai Bizottsággal, miután megpróbálta megakadályozni Josip Perkovic volt jugoszláv, majd horvát titkosszolgálati vezető németországi kiadatását. 2014-ben az SDP elveszítette az európai parlamenti választást, 2016-ban a horvát parlamenti választást is. Utána lemondott a pártelnöki tisztségéről, tanácsadói vállalkozást indított. 2019-ben jelent meg újra a horvát közéletben, miután bejelentette, indul az elnökválasztáson. Irán többé nem korlátozza atomprogramját A teheráni vezetés hangsúlyozta, Irán visszavonja az intézkedéseket, ha Washington feloldja az Irán-ellenes szankciókat. Duhaj. Irán nem korlátozza többé atomprogramját, nem teljesíti a 2015- ben kötött többhatalmi nukleáris megállapodásban vállalt ezen kötelezettségeit, de fenntartja együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel - közölte az iráni állami televízió a teheráni kormány közleményére hivatkozva. A televízió szerint Teherán nem tartja magát többé a többhatalmi megállapodás azon rendelkezéseihez, melyek az urándúsításra használt centrifugák számát, az urándúsítás mennyiségét, illetve fokát, valamint nukleáris kutatási-fejlesztési tevékenységét korlátozták. „Irán korlátozás nélkül folytatja az urándúsítást, melyet technikai igényeitől tesz függővé” - derült ki a kormány közleményéből. Irán visszavonja az intézkedéseket, ha Washington feloldja az Iránellenes szankciókat. A kormány nyitott marad a tárgyalásokra európai partnereivel, jóllehet ők nem szavatolták, hogy az amerikai büntetőintézkedések ellenére értékesíteni tudja olaját külföldön. Teherán nem vonta vissza azon korábbi ígéretét, hogy nem kezd atomfegyver fejlesztésébe. T eherán a hat nagyhatalommal (USA, Oroszország, Kína, Irán, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) 2015-ben megkötött megállapodásban vállalta, korlátozza atomprogramját a gazdaságát súlyosan érintő szankciók fokozatos feloldásáért. Donald Trump 2018 májusában felmondta az atomalkut, és bevezette a szankciókat. Utána Irán közölte, fokozatosan visszalép a szerződésben vállalt kötelezettségeitől. A megállapodás 3,67%-ban állapította meg az urándúsítás felső küszöbét, Irán 4,5%-osra emelte a dúsítás fokát. Növelte a szerződésben 202,8 kgban maximalizált dúsított uránkészlet mennyiségét, meghaladta a nehézvízkészlet 300 tonnában meghatározott felső határát. Irán eddig nem lépte át jelentősen az urándúsítás fokára vonatkozó korlátokat, az utóbbi hónapokban mintegy 4,5 százalékos uránt dúsított, ami jóval alatta van az atomalku előtti 20 százalékos szintnek, és messze elmarad az atomfegyver építéséhez szükséges 90 százalékos szinttől. (MTI)
