Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-28 / 22. szám
6 I RÉGIÓ 2020. január 28. | www.ujszo.com Kézműves seregszemle Izsán AJÁNLÓ Január 28. (kedd) Dél-Komárom-17.00: Mácza Mihály Életem emlékcserepei című könyvének a bemutatója a komáromi Arany 17 Rendezvényközpontban. Január 28. (kedd) Nagymegyer-17.00: a Szülőföldem című fotókiállítás megnyitója a nagymegyeri Fészek Iíjúsági Központ épületében. Január 28. (kedd) Léva -17.00: a Lévai Szent László Kör rendes évi taggyűlése a Reviczky Házban. Január 28. (kedd) Rimaszombat -19.00: a Meseautó című színházi előadás a Rimaszombati Városi Művelődési Központ színháztermében. Január 29. (szerda) Párkány - 16.00: Orient Enikő textil- és zománcművész Párhuzam II. című kiállításának megnyitója a Párkányi Városi Múzeumban. RÖVIDEN Madárinfluenza: 41 madárral kevesebb Bajmóc. Jozef Bíres, az Állami Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Felügyelet igazgatójának tájékoztatása szerint 41 madarat pusztítottak el a bajmóci állatkertben. Valamennyit a fertőzött egyedekkel együtt tartották, vagy a betegség tüneteit mutatták. Vasárnapig 158 madárfaj összesen 493 egyede volt az állatkertben. Az állatorvosok szerint a fertőzés forrása valószínűleg a vadon élő madarak. A madárinfluenzajelenlétét január 25- én, szombaton igazolták a bajmóci állatkertben. A területet pénteken lezárták, az állatkert pedig további intézkedésig zárva marad. (TASR, ie) VATAŐClN PÉTER Magyar kézművesség a Felvidéken címmel nyílt kiállítás az izsai Kelemantia Római Kori és Néprajzi Múzeumban. A március 15-ig látogatható tárlatot az a Szlovákiai Magyar Kézművesszövetség (SZMKSZ) hozta tető alá, amely az utóbbi időben nagy erővel dolgozik a kézművesek összefogásén. I H-'ÉÜ A helyi múzeum előtermében tömény, változatos és tartalmas felhozatalban találkozhatnak az érdeklődők a legkülönfélébb kézművesalkotásokkal: a gyöngy ékszerektől a templomi karzatkazettákon át a gyapjúszőnyegekig számos műfaj termékei tekinthetők meg. A megnyitón .Kaprálik Zsuzsanna néprajzkutató, a múzeum vezetőjének kalauzolása mellett Korpás Réka és Lakatos Áron adott elő népdalokat, majd Neszméri Tünde, az SZMKSZ elnökségi tagja ismertette a kiállítás hátterét. Tulajdonképpen a szövetségük által kiírt 2018-as és 2019-es pályázatok összevonását jelenti a tárlat, amelyeken szakmai zsűri választotta ki a legj óbb alkotásokat, s többek közt már Budapesten is láthatók voltak az Iparművészeti Múzeumban. Erősödő kapcsolatok Neszméri Tünde lapunknak a 2018-ban létrejött szövetségről elmondta, kulcsfontosságúnak tartották, hogy hagyományos „magyar” technikákat művelő alkotókat gyűjtsenek maguk köré. Gömörben volt már szlovák jelentkezőjük is, akit felvettek a köreikbe, mivel a helyi magyar csipkeverő technikát tudja művelni. A szervezet tagsága már lefedi a teljes szlovákiai magyar nyelvterületet, de ami még fontosabb, hogy ezen belül kezdik megtalálni egymást az emberek. Ez a folyamat Neszméri Tünde szerint nem pusztán formális jellegű, hanem már látszanak az önszerveződésjelei is: „A kiállításokon találkoznak a kézművesek, ismerik is egymást, illetve vannak szakmai műhelyek, amelyeket egyrészt a Zoboralji Örökség Őrzői, a Gömöri Kézművesek Társulása vagy a füleki Motolla Kézműves Kör szerveznek a szövetség tagjaiként. Valamint tudom, hogy most már régiókon belül is felvették az emberek egymással a kapcsolatot.” Az SZMKSZ számára külön motivációt jelent a működésben, hogy eddig a dél-szlovákiai régiókban majd* 100 év telt el úgy, hogy a kézműveseket nem fogta össze senki. Már Magyarországról is keresik velük a kapcsolatot, ami azért is tanulságos, mert ott a 20. században is komoly állami támogatást kapott a kézművesség, míg ez (Cseh)Szlovákiában egyáltalán nem volt így. Hagyomány - újítás Néprajzi alaptétel, hogy a népi kultúrát mindig is jellemezte mind a hagyomány őrzése, mind annak újragondolása és megújítása. Neszméri Tünde szerint nincs ez másként a kézművesalkotóknál sem: „Van egyéni innováció. Például ha a viseletét nézzük, a kiállított Zoboraljáról való hosszúing felső ruházatként van megvarrva, de arra korábban még pruszlit, szoknyát és rövid kabátot is vettek, azt most úgy készítette el az alkotó, hogy felső ruházatként is hordható legyen.” O maga horgolással és hímzéssel foglalkozik, és rálátása szerint ezekben a műfajokban is szépen látható volt a változatosság már régen is. Mint mondja, egy adott településen, ahol többen hímeztek, korábban sem találtunk két egyforma mintát, mivel mindegyik alkotó belevitt valami „trükköt”, amivel az alkotásba belekerült az egyénisége. Fejlődő múzeum A kiállításnak helyet adó izsai múzeum fiatal intézmény, 2013 óta váija a látogatókat, elsősorban a római kori emlékek és a környék néprajzi értékeiből álló tárlatokkal. Domin István (MKP) polgármester elmondta, idén augusztusra iparművészeti műhely épül a múzeum udvarán, a nyertes pályázatukat követően, már csak a minisztériumnak kell jóváhagynia a versenytárgyalás eredményét. DPI 90751
