Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2020-01-28 / 22. szám

www.ujszo.com | 2020. január 28. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Kulturális veszteségeink 69. A név összekapcsolódik a párttal, ez nyereség és veszteség is lehet alábbiakban a kampánydalokról lesz szó. A politi­kai pártok eseté­ben ezek ugyanúgy működnek, mint egy-egy terméknél - meghalljuk a dalt és a termékre asszociálunk. Két eset lehetséges, illetve inkább három. Az első: egy már meglévő dalt kapcsolnak össze a termékkel - ez csendül fel a reklámban. A dallam rögzül az agyban, így akkor is a jog­hurtra, autóra, bankra vagy pártra gondolunk, amikor „csak úgy“ meg­halljuk a rádióban. Több elfelejtett szerzemény kapott új erőre ily mó­don, szóval ez a fajta árukapcsolás mindkét félnek hasznos lehet. A szerzők komoly összeget kapnak da­luk kölcsönzéséért, de ha túl sokat kémek, előfordul, hogy ellopják tő­lük, dörzsölt zeneszerzők csavarnak rajta egy picit - a szerzői jogi tör­vényben pontosan szerepel, hány hangnak kell különböznie ahhoz, hogy ne beszélhessünk plágiumról. A lenyúlás egyik „szép“ példája a Totyogjunk, mint egy pingvin ref­rénnel fútótejszeletreklám, amely­hez a The Bangles 1986-os slágerét (Walk Like an Egyptian) buherálták meg. Bizonyos szerzők nem kedvelnek bizonyos cégeket vagy pártokat, ezért nem engedélyezik daluk fel­­használását. Donald Trump válasz­tási kampánya során például több vi­lágsztár kérte ki magának, hogy en­gedély nélkül bömböltetik a dalaikat a republikánus mítingeken (Rolling Stones, Neil Y oung, Adele, Queen, R.E.M). De vannak telitalálatok is: a Fideszt például 1990-ben a Roxette vezette be a parlamentbe a Listen to Your Heart című megaslágerrel (Hallgass a szívedre, szavazz a Fi­­deszre!). Nálunk nemrég debütált a legújabb kampány dal, Szarka Tamás, illetve a Felvidék Allstars fantázianevű cso­portosulás jóvoltából, amelyben „We Are the World-stílusban“ adnak elő egy számot, mozgósító célzattal. Ez a termékmenedzsment másik fajtája: a párt saját dalt írat a szerző­vel, vagy megkapja tőle ingyen. Ha jól sikerül a dal, a potenciális szava­zók dúdolgatják, és érdeklődni kez­denek a párt programja iránt. Ha ke­vésbé, akkor kevesebben dúdolgat­ják, ami persze nem jelenti azt, hogy kevesebben dobják az adott cédulát az urnába. Mindenesetre az előadók neve összekapcsolódik az adott párt­tal, rajongóik megtudják róluk, kivel szimpatizálnak. Ez a karrierjük szempontjából nyereség és veszteség is lehet - mindkettőre láttunk már példákat. Nem ragozom tovább, zeneileg sem elemezném a szóban forgó kampánydalt, szövegileg meg duplán nem. De tényleg kíváncsian várom, hat-e a mű. És a teljesség kedvéért essék szó a harmadik módszerről is, amikor egy ismert szám szövegét írják át, szabják testre. Ezek közül kedvencem a Da­cia Duster-reklám, amely a Queen 1980-as Another One Bites the Dust című dalát használja, zseniális átköl­­tésben: Another One Drives a Duster. (Ez szójáték, lefordíthatatlan.) A ze­nének mindenesetre hatalmas ereje van, hegyeket tud megmozgatni. Van is egy ilyen című szám: Move Any Mountain (The Shamen). Ennek a refrénjét, szívesen átírnám, akár po­litikusok számára is. Persze az lenne a legjobb, ha a zene ma is önmagáért volna fontos, mint a régi szép időkben, és nem kapcsol­nák össze semmi mással. Mert az igazi művészet szerintem nem erre való. Peter Pellegrini megbízott egészségügyi miniszter (Cartoonizer) Hogy lett „alternatíva" Kotleba? BÖCSKEI BALÁZS j orsan rázzuk le a címmel kapcsolatos félreértéseket, M "W T természetesen nem arról van szó, hogy bármilyen ér-S "W" m/ telemben az ESNS lenne a kívánatos választás február N y 29-én. Röviden annak próbálunk utánajárni, miért %/ gondolj ák sokan, hogy Kotlebáékra szavaznak. 2017-ben Viera Zúborová és Ingrid Borárosová, a Slovak Journal of Political Sciencesben megjelent, a 2016-os szlovákiai választással és az ESNS parlamentbejutásával kapcsolatos elemzését olvasva könnyen jut­hatunk arra a következtetésre, hogy Szlovákiában is „csak” a sztenderd magyarázatokkal lehet élni. E szerint van egy társadalom, amelynek egy meghatározott része folyamatosan kiábrándult a politikai osztályból, és elveszítette minden illúzióját, hogy lehet másmilyen az ország. Mindeh­hez hozzájárult korábban a magyar-, majd a migrációs- és a romakérdés, amelyeket Kotlebáék úgy kereteztek, hogy minden szlovák bajának oko­zói és felelősei ezek a csoportok. Ebből jött, hogy immáron „rendre” van szükség. Emellett a párttal kapcsolatban a média sem találta sokáig a megfelelő stratégiát. Nehéz kérdés annak eldöntése, hogy beengedjük-e a hagyomá­nyos médiatérbe ezeket a szélsőséges pártokat, hírt adjunk-e álláspontja­ikról, és ha igen, milyen szerkesztési „dramaturgiával”? Vagy karanténba helyezzük őket, és így minimalizáljuk a kockázatokat. Mindkettő mellett szóltak érvek, de azért a múlt idő, mert a nyilvánosság demokratizálásával e viták jó része zárójelbe kerül. A közösségi média és az online politika- és tartalomfogyasztás erősö­désével ugyanis a szélsőséges hangok mindenképpen eljutnak potenciális közegükhöz. Kizárhatjuk őket offline, visszajönnek online. A szerzők rá is mutatnak, hogy a hagyományos szlovákiai nyilvánosság is próbálta blok­kolni az ESNS-t, ám e stratégia „hatékonyságát” mutatja, hogy a Focus legfrissebb felmérése 13,6 százalékra méri Kotlebáékat. Ezért persze nem a média felelős, a szélsőségeseket valahol egy adott társadalom és az azt kormányzók viszonya „termeli ki” - és nem keddről szerdára. Ezt Magyarországon a Jobbik 2009-es betörésével megtapasz­talhattuk. Volt egy legitimációhiányos politikai osztály, a Jobbik talált magának egy kemény, társadalmi feszültségekkel terhelt témát (romakér­dés), és online és offline szubkultúrát is működtetett. „20 évet a 20 évért” hirdette egy képviselőjük 2010-ben a magyar Országgyűlésben, amellyel nem éppen a rendszerváltás sikerességére és befejezettségére utalt. Éppen ebből - és számos nyugat-európai példából - okulva kérdéses, amit Grigorij Meseznikov politológus az Új Szónak nyilatkozott. E szerint az ESNS esetében egy klasszikus antidemokratikus és rendszerellenes pártról beszélünk, és így a politikai formációt fel kellene oszlatni. Nyilván magam sem arról beszélek, hogy normatív értelemben ezek a pártok ne lennének a liberális demokrácia ellenfelei - legalábbis nem annak jegyé­ben gondolják el a politikai rendszert -, de amíg annak formai előírásait betartják, addig a fenti gondolat csak egy kéznél lévő „könnyű” megoldás. Ami nem mindig jó, lévén a maffiával nem csencselő politikai osztályt mégiscsak nehezebb „megalkotni”, mint rendelkezésre (nem) álló jogi eszközökkel betiltani egy pártot. A Progresszív Szlovákiát is hasonló válságtendenciák hivták életre - ahogyan Magyarországon is az azóta megszűnt liberális Együttet, vagy éppen a mai Momentumot -, és számos okkal magyarázható, hogy mégis miért Kotleba tart majdnem 14 százaléknál, és miért nem a liberálisok. És a , jó kormányzás” sem „a” megoldás, mert az ilyen típusú pártok szavazói­ban akár évtizedes feszültségek is felhalmozódhatnak. A tegnap szélsősé­geit rövidtávon ma már nem lehet kezelni, csak a holnaputániakat. Ennyiben meg kell barátkozni azzal, hogy Kotlebáék bent lesznek a • parlamentben, annyival amennyivel, támogatottságuk már kevéssé fog változni a választásig. így mennek be a február 29-i estébe, de hogy miként jönnek ki, az azon is múlik, kik ülnek majd mellettük a szlovák törvény­­hozásban. És éppen ezért február végéig csak erősödhet annak tétje, hogy lesz-e magyar képviselet vagy sem. A szerző az IDEA Intézet kutatási igazgatója FIGYELŐ r Megfenyegette Izraelt az Iszlám Állam Zsidók megölésére és s zsidó telepek elleni támadásokra buzdított az Iszlám Állam terrorszervezet vezetője, Abu Hamza al-Kurajsi egy internetes üzenetküldőn közzétett hangfelvételen. Kurajsi közel fél órát szónokolt és azt is bejelentette, dzsihádot indí­tanak Izrael ellen, a gyilkosságok­kal pedig az a céljuk, hogy meg­akadályozzák a Washingtonban ki­dolgozott palesztin-izraeli béke­terv elfogadását. „Az elkövetkezendő napokban olyasmit láttok majd, amely után elfelejtitek a múlt összes borzal­mát” - fenyegetőzött Kurejsi a ho­lokauszt nemzetközi emléknapján. A béketervet Donald Trump amerikai elnök veje, közel-keleti tanácsadója, Jared Kushner dol­gozta ki, tegnap hozták nyilvános­ságra Washingtonban, ezért oda­utazott Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, valamint a legerő­sebb ellenzéki izraeli politikus, Be­ni Ganz is. Az Iszlám Államnak Afrika és Ázsia több pontján vannak cso­portjai, amelyek már több terror­­cselekményt hajtottak végre civilek ellen. Jelen vannak az Izraellel szom­szédos egyiptomi Sínai-félszigeten is: az ott működő Vilájat Sinai nevű szervezet 2014-ben fogadott hűséget az Iszlám Államnak. (MTI) Az ellentüntetósből is profitálnak Kétélű fegyver, hogy a PS/Spolu Kotlebáék rendezvényein tüntet és megpróbálja azokat megzavarni, az ilyen akciók a szélsőségeseket is erősítik - véli Juraj Hrabko politi­kai elemző. A tablet.tv-nek adott interjúban rámutatott, a két párt a tavalyi európai parlamenti válasz­tás előtt is konfliktusba került, és ez mindkét szavazótábort mobilizálta. Kotlebáék két EP-képviselői helyet szereztek (míg a nemzeti beállí­tottságú SNS és Sme rodina egyet sem), a PS/Spolu pedig négy kép­viselői helyet. A mostani kam­pányban mindez még kiélezetteb­ben jelentkezik. A PS/Spolu annyi ellentüntetőt tudott toborozni, hogy Kotlebáéknak le kellett fújniuk lő­csei kampánygyülésüket, és ezt a liberálisok győzelemként ünne­pelték. Kotlebáék ezzel párhuza­mosan olyan bejegyzéseket írtak a közösségi oldalaikon, hogy a „li­berálisok bűnözőket és antiszociá­lis elemeket szállítanak a nagygyű­léseinkre a telepekről, hogy meg­zavarják békés találkozóinkat” - mutatott rá Hrabko. Kotlebáék olyan üzeneteket tesznek közzé az ellentüntetőkről, amivel a saját tá­borukat tovább mobilizálják, (tasr)

Next

/
Thumbnails
Contents