Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-27 / 21. szám
io GYÓGYHÍREK EGESZSEG 2020. JANUAR 27. www.ujszo.com Sok időt töltenek a képernyő előtt Erre mutatott rá az a két tanulmány, amelynek eredményeit a JAMA Pediatrics szaklap a múlt év novemberében tette közzé. A gyerekek nemritkán napi egy órán át a televíziót, a számítógépet, a mobiltelefont, a táblagépet bámulják, elektronikus játékokkal szórakoznak. Hároméves kortól pedig bő 150 percre nő ez az idő, ami a kutatók szerint sokkal több a megengedettnél. A 18 hónapos kor alatt egyáltalán nem szabadna semmilyen képernyő elé ültetni a kicsit, de másfél-két éves kor között is csak fokozatosan lehetne megengedni neki. 2-5 év között is legföljebb napi egy óra ajánlott. Edwina Yeung, az USA Nemzeti Gyermek-egészségügyi és Fejlődéstani Intézete járványtani részlegének kutatója, az egyik kutatás vezetője és munkatársai közel 4000 anyától gyűjtöttek információkat arról, hogy gyerekeik 1-8 éves koruk között mennyit néztek tévét, mennyit számítógépeztek stb. A felmérésből kiderült, hogy a gyerekek 87%-a a kelleténél sokkal hosszabb időt töltött a képernyő előtt. A gyerekek körülbelül 73%-ánál a napi egyórányi képernyő előtti ücsörgés csaknem két órára, 27%uk esetében pedig fél óráról körülbelül 4 órára nőtt. A felmérés arra is rámutatott, hogy az alacsonyabb végzettségű szülők gyerekei ültek többet tévé vagy más képernyő előtt. Az első gyermeküket nevelő anyák gyerekei valószínűleg több időt töltenek a képernyő előtt. Az otthon nevelt gyerekeket kétszer nagyobb valószínűséggel hagyták hosszabb időre a monitor előtt, mint azokat, akik napközibe, bölcsődébe, oviba jártak. Reshma Naidoo gyermek -neuropszichológus és neurorehabilitációs szakember is egyetért azzal, hogy másfél éves kor előtt nem szabadna a csecsemőket a képernyők kiváltotta ingerek hatásának kitenni. Mivel az egész világ a digitális közegre állt át, a jövőben is nagy, sőt egyre nagyobb szerepet töltenek majd be a képernyők a gyerekek életében. A szakember fontosnak tartja, hogy a szülők megfelelő útmutatást kapjanak, ami segíti őket abban, hogy gyerekeiket bevezessék a média világába. A másik tanulmány kanadai kutatói megállapították: A kétéves gyerekek nagyjából 79%-a, a hároméveseknek pedig közel 95%-a az ajánlottnál hosszabb ideig ül valamilyen képernyő előtt, Sheri Madigan kuta-. tásvezető, a Calgary Egyetem pszichológusa szerint a kutatások azt mutatják, hogy az óvodás gyerekek fejlődése szempontjából problémás lehet, ha túl sok időt töltenek a képernyő előtt. Hozzátette, hogy a szülőknek el kellene gondolkodniuk, miként lehetne csökkenteni a képernyő előtt töltött időt. Dafna Lemish, a New Jersey-i Rutgers Egyetem kommunikációs és információs tanszékének újságírás és médiatudományi professzora úgy véli, az is fontos, hogy a testvérek és a szülők hogyan viszonyulnak a médiához. Szerinte ahol állandóan be van kapcsolva a tévékészülék, ott gyakrabban is nézik a gyerekek, mint ott, ahol a szülők megválogatják, hogy mikor mit nézhetnek a csemeték. A magasabb végzettségű szülők gyerekei általában többet olvasnak, játszanak, kirándulnak és olyan tevékenységet folytatnak, amely elősegíti optimális fejlődésüket. Ha a szülők tudatosítanák a túl hosszú tévénézés veszélyét, talán rádöbbennének: sokkal többet kellene a gyerekekkel foglalkozni, mert fontosabb a szülői gondoskodás, mint az, hogy a gyerekek minden szabad percüket a képernyő előtt töltsék. Összeállította: Csibrányi Zoltán Hangulatunk és az időjárás A berlini Humboldt Egyetem kutatói, arra keresték a választ, vajon befolyásolja-e az időjárás az emberek hangulatát. T öbb tényezőt is vizsgáltak, nem csupán a napos és felhős időt; megnézték a hőmérséklet, a szél, a napsütés, az eső, a hó és a légnyomás adatait is, valamint figyelembe vették a napok hosszát. A vizsgálatban 1233 németországi lakos vett részt, a legtöbbjük 13-68 év közötti nő, az átlagéletkor 28 év volt. A kísérleti személyek online naplót vezettek, és a fáradtságukra, valamint a jó és rossz hangulatukra vonat» ... kiderült, hogy a hőmérséklet, a szél és a napsütés inkább a rossz hangulatra hat... kozó kérdőíveket töltöttek ki. A pozitív hangulatot olyan jelzőkkel jellemezték, mint „aktív”, „élénk”, „figyelmes”, „izgatott”, a negatív hangulatjelzők pedig egyebek mellett az „ingerült”, „szorongós”, „ideges” voltak. Figyelemmel kísérték a résztvevők társasági életét éppúgy, mint alvási szokásait, valamint összevetették adataikat a napi időjárás-jelentéssel. A közvélekedéssel ellentétben a kutatók azt tapasztalták, hogy a napi hőmérsékletnek, szélnek, napsütésnek, csapadéknak, légnyomásnak, illetve a nap hosszának nincs számottevő hatása a jó hangulatra. Sok más megállapítás mellett kiderült, hogy a hőmérséklet, a szél és a napsütés inkább a rossz hangulatra hat, míg a napfény a fáradtságra, és a szél inkább tavasszal és nyáron rontja az emberek hangulatát, semmint ősszel és télen. A napok rövidülésére egyesek roszszabban, mások, épp ellenkezőleg, jobb hangulattal reagáltak. » Minden második ember érzékeny A felmérések szerint minden második ember érzékenyen reagál az időjárási hatásokra. Köztudottan a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, a reumások, az asztmások és a migrénnel küzdők állapota hidegfront, illetve tartós kánikula vagy hosszan elhúzódó hideg időszak esetén romlik. A hideg hatására csökken a vérnyomás, lassul a szívműködés, megváltozik a vérzsírszint, így aki már átesett szívinfarktuson, annak a hidegfront, illetve a tartós hideg fokozott kockázatot jelent. Elmondható, hogy a lakosság zöme a melegfrontra érzékeny. A mozgásszervi panaszok 60-90%-ának, a migrén, a fejfájás 50-60%-ának időjárásérzékenység az okozója. A szerzők szerint azok, akik a rövidebb napokon nyomottabbaknak érzik'magukat, fokozott veszélynek vannak kitéve az évszakokkal összefüggő hangulati betegségek szempontjából. (E-vital-k) » A saját megfigyelésekre támaszkodjunk! Ha már biztosak vagyunk abban, hogy frontérzékenyek vagyunk, keressük fel orvosunkat! Gyakran az alapbetegség kezelését követően - magas vagy alacsony vérnyomás, mozgás- vagy emésztőszervi betegség - a frontérzékenység tünetei enyhülhetnek vagy akár teljesen meg is szűnhetnek. Krónikus betegek nagy érdeklődéssel olvassák az orvosmeteorológiai jelentéseket, latolgatják betegségük rosszabbodásának, javulásának esélyeit, készülni szeretnének a változásra. A szakemberek szerint az orvosmeteorológiai előrejelzés csak statisztikai adatokra támaszkodik, és nehezen vonatkoztatható az egyénre. Okosabb, ha az alapbetegséggel rendelkezők saját megfigyeléseikre támaszkodva beszélik meg orvosukkal a teendőket. SOKAN VÉLIK ÚGY, HOGY A FAIO TOROK ES A TAKNYOS ORR EGYERTELMUEN NATHALAZAT JELEZ. 312HHE!aaS2 Tévhitek az influenzáról Sokan hiszik azt, hogy influenzásak, amikor csak kisebb nátha támadta meg őket, mások meg elutasítják a védőoltást, mert úgy gondolják, hogy attól lesznek betegek. Az influenzával kapcsolatban számos tévhit terjed, az alábbiakban ezeket mutatjuk be. Ha folyik az orrunk és lázasak vagyunk, az influenza Sokan vélik úgy, hogy a fájó torok és a taknyos orr egyértelműen influenzát jelez. Ez egyáltalán nincs így, ugyanis, hogy rossz a közérzetünk, nem azt jelenti, hogy influenzásak is lennénk. Számos vírus okoz influenzaszerű tüneteket, azaz fájdalmakat, tüsszögést, dugulást vagy lázat. Influenzát azonban egy évtizedben csak egyszer vagy kétszer kapunk, az viszont tényleg a I padlóra tud küldeni. Szeren|§ jj cséré azonban ez kifejezetten ritka, teljes bizonyossággal pedig csak akkor lehet kijelenteni, hogy influenza, ha laboratóriumban ellenőrizték a mintákat. Betegebbek leszünk a védőoltástól A vírusnak két típusa, az A és a B típusú influenzavírus fertőzi az embereket. Az A típusú vírusnak több altípusa, azoknak pedig több törzse van: ha az egyik megtámadja szervezetünket, az egy idő után kitermeli az antitesteket. Vannak olyan altípusok, amelyek évről évre változnak. És mivel egy védőoltás általában nagyjából 6 hónap alatt készül el, elég nehéz lépést tartani az összes influenzaaltípussal. Ezért van az, hogy még akkor is megfertőződhetünk, ha megkaptuk a védőoltást, de önmagában a védőoltástól nem leszünk betegek. Nem kell minden évben védőoltást kapnunk Vannak, akik azt hiszik, hogy akkor is védve vannak a vírustól, ha nem minden évben kapják meg a védőoltást. A fentiek tudatában azonban sejthetjük, hogy minden egyes kihagyott év fokozza a megbetegedés esélyét. Az influenza számos altípusa fertőz, és érdemes a lehető legjobb védettséget megszerezni. Persze ideális lenne, ha a tudósok létre tudnának hozni egy „univerzális” védőoltást, ami megtanítja immunrendszerünket arra, hogyan vegye fel a harcot a folyamatosan változó altípusokkal, de erre még várni kell. És amíg nem lesz ilyen szer, addig a legjobb védettséget az adja, ha minden egyes évben megkapjuk a védőoltást. Nem terjed a vírus, ha szájmaszkot viselünk A légúti szervek vírusai, mint például az influenzavírus is, nagyon fertőzőképesek. Már amikor tüszszentünk, akkor is különféle méretű részecskéket engedünk a levegőbe — a legnagyobbak szinte előttünk zuhannak a föld felé, a közepes méretűek egy méternyivel messzebb haladnak, a kisebbek alkotta vírusfátyol viszont akár tíz méterre is eltávolodhat, ami azt jelenti, hogy egy óvatlan tüsszentéssel egy teljes szobát megfertőzhetünk. A szájmaszk pedig pont a nagyobb darabokat fogja csak fel. Forrás: Daily Mail
