Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-25 / 20. szám
8 I KÜLFÖLD 2020. január 25. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Impeachment: fordulat nélkül Washington. Új tények és új érvek felsorakoztatása nélkül zárult a Donald Trump amerikai elnök elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) szenátusi tárgyalásának csütörtöki napja. A tárgyaláson a vádat előterjesztő és mellette érvelő demokrata párti impeachmentmenedzserek a korábbi képviselőházi bizottságok előtti meghallgatások videófelvételeiből mutattak be részleteket, és azt hangoztatták, hogy ukrajnai üzleti ügyei miatt sem Joe Biden egykori alelnök, sem a fia, Hunter Biden nem vádolható korrupcióval. Kárhoztatták viszont Rudy Giulianit, Trump személyes tanácsadóját, aki ukrán tisztségviselőkkel vette fel a kapcsolatot, a többi között annak érdekében, hogy Bidenékre terhelő információkat gyűjtsön. A tárgyalási napon a szenátorok jó részének figyelme lankadt. Az egyik republikánus szenátor például keresztrejtvényt fejtett, egy másik papírrepülőt hajtogatott. (MTI) Tiltakozás a francia nyugdíjreform ellen Párizs. Fáklyás felvonulásokat szerveztek a nyugdíjreform ellen tiltakozók Franciaországban, a tervezetről döntő tegnapi kormányülés előtt. Utolsó szakaszába lépett a francia kormány nyugdíjreformja: a hetedik hete tartó tiltakozáshullám ellenére a 42 féle nyugdíjrendszer egységesítését előíró törvénytervezet először a kormányülés napirendjén szerepel, majd február 17-én a nemzetgyűlési képviselők elé kerül vitára, akik várhatóan március elején szavaznak róla első olvasatban. A kormány két héttel ezelőtt bejelentett kompromisszumos javaslatának hatására a vasúti közlekedésben és a párizsi tömegközlekedésben fokozatosan helyreállt a rend, de a kedélyek nem csillapodtak le teljesen, miután a radikálisabb szakszervezetek különböző figyelemfelhívó akciókkal folytatják a tiltakozást. (MTI) A spanyol ítóletidő 13 halálos áldozata Madrid. Spanyolországban már 13 halálos áldozata van a napok óta tartó ítéletidőnek, továbbá a hatóságok 4 eltűnt személy és egy hatfős legénységű halászhajó után folytatták a kutatást pénteken. Két áldozat holttestére megáradt folyók által elsodort autóikban találtak rá. A tegnapra már elvonult - Gloria nevű - vihar múlt vasárnap csapott le az Ibériai-félszigetre erős széllel, heves esőzésekkel és hóeséssel. Katalóniában a medréből kilépett Tér folyó fákat, villanypóznákat döntött ki, és ezáltal áramkimaradásokat is okozott. Több településen, például Girona városban utcákat öntött el, épületekbe folyt be és átmeneti fennakadást okozott az ivóvízellátásban is. Még a dél-spanyolországi Málagában is a hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű eső és jégeső okoz súlyos gondokat. (MTI) Brüsszel bólintott a jövő heti brexitre Boris Johnson brit miniszterelnök már nem is törődik a brexittel, ehelyett kormányhivatala előtt a kínai holdújév szimbólumával szórakozott (tasr/ap) Tegnap aláírta az Egyesült Királyság európai uniós tagságának megszűnéséről (brexit) szélé megállapodást Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke. Brüsszel. Az aláírásra azután került sor, hogy az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottsága csütörtökön nagy többséggel elfogadta jelentését, amelyben azt ajánlja az EP egészének, hogy a jövő heti brüsszeli ülésén fogadja el a kilépési megállapodást annak érdekében, hogy Nagy- Britannia uniós tagsága január 31 -én rendezett módon szűnhessen meg. A két uniós intézmény vezetőjének jóváhagyása nyomán a szöveget az EP plénuma a január 29-i ülésen ratifikálhatja. Ezt követően, jövő csütörtökön - minden bizonnyal úgynevezett írásbeli élj árás keretében - még az uniós tagországok kormányainak képviselőiből álló Tanácsnak is végérvényesen el kell fogadnia. Von der Leyen arról tájékoztatott, az aláírással megnyitották az utat az Európai Parlament számára a megállapodás ratifikálására. Charles Michel a szigetország és az unió kapcsolatára utalva úgy fogalmazott, a „dolgok elkerülhetetlenül megváltoznak, de a barátságunk megmarad. Új fejezetet indítunk partnerként és szövetségeseként.” Londonban csütörtökön törvényerőre emelkedett a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodás, miután a parlamentben előző nap elfogadott egyezményt II. Erzsébet királynő jóváhagyta. A Downing Street azt közölte, várhatóan napokon belül Boris Johnson kormányfő is aláírja a megállapodást. (MTI) Varsó jogsértő a bírák ügyében Varsó. Újra megszavazta a lengyel parlament alsóháza (szejm) az utóbbi években kinevezett bírák legitimitását védő törvénymódosításokat, amelyeket az ellenzéki többségű felsőház a bírói függetlenségre hivatkozva a múlt héten elvetett. A legfelsőbb bíróság eközben újból szabálytalannak minősítette az új bírák státuszát. A több európai intézmény által bírált törvénymódosítások fegyelmi büntetéseket, sőt elbocsátást helyeznek kilátásba azoknak a régi bíráknak, akik kétségbe vonják a jelenlegi kormányzat idején kinevezett kollégáik legitimitását. A törvénymódosításokra azért volt szükség, mert a legfelsőbb bíróság az Európai Bíróság korábbi ítéletére hivatkozva kétségbe vonta az országos igazságszolgáltatási tanács függetlenségét. Mateusz Morawiecki miniszterelnök tegnap az alkotmánybíróságtól kérte az új bírák státuszát kétségbe vonó legfelsőbb bírósági döntés vizsgálatát. (MTI) Trump az évszázad alkujáról Állítólag Izrael a jövőben beolvaszthat több mint 100, Ciszjordániában létrehozott települést MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Jeruzsálem. Az amerikai elnök még Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő és vetélytársa, Béni Ganz jövő heti Washingtonba érkezése előtt felvázolja palesztin-izraeli béketervét. Az „évszázad alkuja" náven emlegetett amerikai béketerv szerint Izrael kiterjesztheti fennhatóságát Ciszjordánia területének jelenleg is izraeli biztonsági és polgári ellenőrzés alatt állé körzeteinek 30-40%-ára, és megtarthatja Jeruzsálemet. A béketervet maga Donald Trump közölte azt követően, hogy Mike Pence amerikai alelnök Jeruzsálemben bejelentette a két izraeli politikus vizitjét a Fehér Házban. Az amerikai elnök nem árult el részle: teket, de a tervet „az évszázad megállapodásának” minősítette. Közöl: te, hogy röviden tájékoztatta erről a palesztinokat is, de nem nevezte meg, hogy a palesztin vezetésből ki; vei, mikor és hogyan egyeztetett. Kiszivárogtatások alapján tegnap a Jediót Ahronót című újság online : változata közzétette, Izrael kiter: jesztheti fennhatóságát Ciszjordánia területének jelenleg is izraeli bizton- i sági és polgári ellenőrzés alatt álló, i úgynevezett C státuszú körzeteinek 30-40 százalékára, és teljes egészében megtarthatja Jeruzsálemet. Az izraeli lapnak név nélkül nyilatkozó magas rangú kormányzati tisztviselők szerint a tervet az elmúlt hetekben teljes terjedelmében bemutatták Benjámin Netanjahu ügyvivő miniszterelnöknek, és az ő ötlete volt a Béni Ganz ellenzéki vezetővel közös meghívás a Fehér Házba, közvetlenül a terv nyilvánosságra hozása után - értesült a lap, hozzátéve: Netanjahu feltehetően azzal a szándékkal kérte ezt, hogy megkösse fő riválisa, Ganz kezét. Talán az sem véletlen, hogy éppen arra a napra szól a meghívás, amikor a kneszet plénuma a kormányfő mentelmi jogáról, a washingtoni törvényhozás pedig Donald Trump amerikai elnök alkotmányos felelősségre vonásáról tárgyal. Az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordániát az 1993-as oslói békeszerződésben tagolták fel szigetszerűen A, B és C státuszú területekre, annak megfelelően, hogy palesztin biztonsági és polgári, izraeli biztonsági, de palesztin polgári, vagy izraeli biztonsági és polgári ellenőrzés alá kerültek-e. Az új amerikai béketerv értelmében az izraeli szuverenitás kitelj esztése egyes esetekben csak magukra a településekre vonatkozik, más esetekben a körülöttük található területekre is. A terv magában foglalja az izolált településeket is - mindössze 15 telepre nem vonatkozik majd a teljes izraeli fennhatóság, s a jogrend ezzel járó azonnali kiterjesztése. Ezenkívül a terv szerint Jeruzsálem teljes egészében izraeli ellenőrzés alatt maradna, ideértve az Óvárost is, de a palesztinoknak biztosítanák a belépést a városba, ahol szimbolikus képviseletet is kapnának. Ezzel az Egyesült Államok visszavonja Bili Clinton korábbi amerikai elnök rendezési tervét, amely szerint a Templom-hegy és a jeruzsálemi palesztin lakónegyedek palesztin szuverenitás alá kerültek volna. A béketerv szerint négy év elteltével a palesztinok saját államot kapnának, de számos korlátozással: hadseregük nem lehet, nem köthetnek szövetséget külföldi országokkal, valamint a légtér és a határok felett sem gyakorolhatnak ellenőrzést. Az elképzelés szerint a palesztinoknak le kell fegyverezniük a Gázai övezetet és az azt uraló Hamász radikális iszlamista szervezetet. RecepTayyip Erdogan török elnök tegnap Isztambulban azt mondta, ha Líbiában nem teremtődik meg minél hamarabb a nyugalom, az ottani káosz az egész földközi-tengeri térségre hatással lesz. Erdogan az isztambuli, 2010-ben alapítottTörök-Német Egyetem új kampuszának avatóján szólalt fel Angela Merkel német kancellár után, ezt követően a két vezető politikus személyesen is tárgyalt a líbiai, valamint a szíriai helyzetről, továbbá a menekültválságról és a kétoldalú kapcsolatokról. Erdogan nyomatékosította: Törökországnak az a célja, hogy véget vessen a líbiai válságnak, amely már több mint 2400 ember halálát követelte és legalább 300 ezret tett otthontalanná. (tasr/ap) ítélet a rohingják javára Hága/Dakka. A hágai Nemzetközi Bíróság kihirdetett döntésével arra kötelezte Mianmar vezetését, hogy tegyen azonnal hatékony intézkedéseket az országban kisebbséget alkotó rohingják védelmében, akadályozzon meg minden olyan cselekedetet, amely népirtáshoz vezethet. A bírói kar határozata azt is kimondja, Mianmar köteles minden olyan bizonyítékot megőrizni, amely alátámaszthatja, hogy népirtás kategóriájába tartozó cselekedetet követtek el. A bírói kar elnöke, Juszuf Abdulkavi az ítélet kihirdetésekor elmondta: „A rohingjákat még mindig fenyegeti a népirtás veszélye. Mianmamak mindent meg kell tenni, hogy ezt megakadályozza.” Az ENSZ-bíróság továbbá úgy találta, nem elégségesek azok a mianmari intézkedések, amelyekkel a rohingják Bangladesből való hazatérését próbálják előmozdítani. A több mint egymillió rohingja muszlim üldözöttnek menedéket adó Banglades külügyminisztere az ítélet kihirdetése után kijelentette: Banglades elváija, hogy Mianmar gyors intézkedéseket hozzon a menekültek hazatelepítése érdekében a két, szomszédos ország között 2017-ben aláírt megállapodás értelmében. Mianmarban a muszlim rohingjákat sokan Bangladesből érkezett, bengáli illegális bevándorlókként tartják számon. Az 1982-ben elfogadott állampolgársági törvény nem ismeri el őket etnikai csoportként, és gyakorlatilag megfosztja őket az állampolgárságtól. A buddhista többségű Mianmar 2017-ben hajtott végre tisztogatást a muszlim rohingja közösség körében, amit az ENSZ népirtásnak minősített. 2017 augusztusa óta rohingják százezrei menekültek a szomszédos Bangladesbe mianmari katonák és a buddhista milíciák elől. (MTI)
