Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-24 / 19. szám
8 KÜLFÖLD 2020. január 24. | www.ujszo.com RÖVIDEN A Duma bólintott Putyin terveire Moszkva. Első olvasatban egyhangúlag megszavazta az orosz törvényhozás alsóháza (Állami Duma) a Vlagyimir Putyin államfő által kezdeményezett alkotmánymódosításokhoz szükséges törvénytervezetet. Az elnök hétfőn az alaptörvény 22 cikkének módosítását kezdeményezte. Az alaptörvény tervezett módosításának értelmében az alsóháznak a kormánytagok, a felsőháznak pedig a rendvédelmi szervek és bíróságok vezetőinek kinevezésében lesz döntő szerepe. Az alkotmánymódosításnak megfelelően az elnöki tisztséget egy személy legfeljebb két ciklus erej éig töltheti máj d be. (MTI) Durva tüntetések a libanoni fővárosban Bejrút. Újabb erőszakos összecsapások törtek ki Bejrutban, a libanoni fővárosban, dacára annak, hogy kedden megalakult kormányt vezető - a Hezbollah támogatását élvező - Hasszán Diáb miniszterelnök ígéretet tett arra: kabinetjével azon fog munkálkodni, hogy visszanyerje a közbizalmat. Ä tiltakozók kövekkel, Molotov-koktélokkal és petárdákkal dobálták a parlament közelében a rohamrendőröket, ez utóbbiak könnygázzal oszlatták fel a tömeget. Ä visszavonuló tüntetők ékszer- és ruhaüzletek, bankok kirakatait törték be. (MTI) Távozik Luigi Di Maio az M5S éléről Róma. Bejelentette lemondását a kormánykoalíciós Öt Csillag Mozgalom (M5S) éléről Luigi Di Maio olasz külügyminiszter. Luigi Di Maio hangsúlyozta, elérkezett az ideje, hogy az Öt Csillag Mozgalmat „újraalapítsák” és jobban működő pártszerkezettel lássák el. „Feladatomat elvégeztem, egy korszak lezárult, de az M5S története tovább folytatódik” -jelentette ki. Hozzátette, hogy a pártból nem lép ki, a külügyminiszteri tárcát megtartja. A 34 éves Luigi Di Maio 2017 szeptemberében vette át az M5S vezetését a pártalapító Beppe Grillótól. (MTI) Embercsempészeket fogott az Europol Hága. Franciaországban és Hollandiában előállították egy nemzetközi embercsempész-hálózat 23 tagját, akiket legalább 10 ezer migráns Nagy-Britanniába juttatásával vádolnak - közölte az unió rendőri együttműködést koordináló szervezete, az Europol. A hágai központú uniós szervezet szerint a francia és a holland hatóságok szakembereinek bevonásával végzett művelet keretében előállított bűnözők a gyanú szerint legalább 70 millió euró nyereségre tettek szert. Az előállított embercsempészek főként afgán, szíriai, iraki és iráni migránsoknak szervezték meg az illegális határátkeléseket a francia Le Mans és Poitiers városból Nagy-Britanniába. (MTI) A brexit célegyenesébe értek Elfogadták a brit EU-tagság megszűnésének feltételeit rögzítő megállapodás tervezetét A brit felsőház, a Lordok Háza már nem akadékoskodott, végül bólintott az alsóház döntéseire, ezzel a szigetország átlépte a brexit célvonalát (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Boris Johnson brit kormányfő szerint az Egyesült Királyság átlépte „a brexit célvonalát", miután a parlament elfogadta a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodás törvénytervezetét. A brexitmegállapodás törvénybe iktatását célzó tervezet parlamenti tárgyalása szerdán lezárult. Az alsóház már két hete kényelmes többséggel, 330:231 arányban elfogadta a brexitegyezmény ratifikálásához szükséges tervezetet, amely ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé került. A főrendi tagokból álló, nem választott felsőház több olyan módosítást csatolt a törvénytervezethez, amely ellenkezik a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti kormány szándékaival. így az alsóház szerdán ismét napirendre vette a dokumentumot, és sorban, minden alkalommal jelentős többséggel kiszavazta belőle a felsőházi módosításokat. Ezután a tervezet - a félhivatalos zsargonban parlamenti pingpongnak nevezett eljárás keretébenvisszakerült a Lordok Háza elé. A felsőház kitarthatott volna az általa kezdeményezett módosítások mellett, vagy ragaszkodhatott volna valamilyen kompromisszumos megoldáshoz, és akkor a brexitről szóló törvénytervezet még néhányszor megjárta volna a két ház közötti utat. Szerda este azonban a felsőházi tagok erről a lehetőségről lemondtak, és a kiszavazott módosítások újbóli beillesztése nélkül átengedték a tervezetet. így a parlamenti tárgyalás szerdán késő este véget ért, és II. Erzsébet királynő formális hozzájárulásával - amely a jogszabály kihirdetésének felel meg - a brexitmegállapodás törvénybe iktatásáról intézkedő jogszabály hamarosan életbe lép. Ezzel véglegessé vált az is, hogy az Egyesült Királyság a brexit jelenleg érvényes határnapján, vagyis jövő pénteken brit idő szerint 23 órakor - közép-európai idő szerint éjfélkor - rendezett módon, ratifikált megállapodással kilép az Európai Unióból. Boris Johnson a megállapodás parlamenti tárgyalásának lezárulta alkalmából tett nyilatkozatában maga is hangsúlyozta: az a tény, hogy a parlament elfogadta a brexittörvényt, azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság január 31-én távozik az EU-ból. A brit kormányfő nyomatékkai hozzátette: a brexit után az Egyesült Királyság egységes országként halad tovább. Ez a kitétel alig burkolt utalás arra, hogy az elszakadásra törekvő skót kormány az idén újabb népszavazást kíván kiírni Skócia függetlenségéről. Johnson szerint a brexit célvonalának átlépése lehetőséget ad rá, hogy az ország maga mögött hagyja az elmúlt három év gyűlölködését és megosztottságát, és a ragyogó, izgalmas jövőre összpontosítson. A kormányfői hivatal, a Downing Street szerint a kilépési megállapodást Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint brit részről Boris Johnson kormányfő várhatóan már a következő napokban aláírja. A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint az Európai Parlament január 29-én szavaz a kilépési megállapodásról. Ellentámadás Szíriában Megtört líbiai tűzszünet Damaszkusz. Katonai támaszpontok ellen indítottak támadásokat a kormányellenes felkelők tegnap az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban, több helyen autóba rejtett pokolgép robbant, a rajtaütésekben mintegy 40 szíriai katona vesztette életét és körülbelül 80-an megsebesültek - jelentették szíriai és orosz hírügynökségek. A szír állami hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva azt közölte, a támadók az an-Nuszra Front tagjai. A szervezet a tartomány nagy részét ellenőrzése alatt tartó Haját Tahrír as-Sám (HTS) szélsőséges iszlamista emyőszervezet része. Közel 600 lázadó vesz részt a harcokban, amelyek során két települést visszafoglaltak a kormányerőktől. A szíriai kormányerők a múlt héten indítottak újabb hadműveletet a tartományban, ebben a szír polgárháború eseményeit nyomon követő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) szerint sok civil is meghalt. Idlíb nagy részét és a vele szomszédos Aleppó, Hama és Latakia tartomány egy részét a szíriai lázadók és a Haját Tahrír as-Sám (HTS) szélsőséges iszlamista emyőszervezet tartja uralma alatt. A Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű Szíriai Arab Hadsereg és a vele szövetséges orosz csapatok tavaly április végén indítottak offenzívát Idlíbben és Hamában a lázadók ellen. Damaszkusz többször leszögezte: célja a 2011 tavaszán kezdődött és eddig legalább 380 ezer áldozatot követelő polgárháború során káoszba süllyedt ország teljes újraegyesítése. (MTI) A líbiai főváros, Tripoli egyetlen működő repülőterét támadták a Halífa Haftar tábornokhoz, a Líbiai Nemzeti Hadsereghez (LNA) hű erők. Tripoli. Mohamed Gnunu, az ENSZ-támogatású, a tripoli kormányhoz hű erők szóvivője arról számolt be, hogy hat rakéta csapódott be a közép-tripoli Mitiga repülőtéren. „Ez nyilvánvaló fenyegetés a légi közlekedésre nézve, egyúttal a tűzszünet újabb megsértését jelenti”— tette hozzá. A támadás következtében ideiglenesen le kellett állítani a légi forgalmat a Mitigán - mondta Musztafa al-Madzsai, a tripoli székhelyű kormány másik katonai szóvivője. Ennek eredményeként a járatokat a Tripolitól 200 kilométerre lévő Miszráta repülőterére irányították át. A támadás nem követelt halálos áldozatokat, nem okozott károkat. A tripoli kormányt támogató Törökország egyik biztonsági tisztségviselője szerint Haftar erői 11 csapást hajtottak végre a Mitiga repülőtér ellen. A támadás néhány nappal azt követően történt, hogy vasárnap a líbiai konfliktusban érintett országok vezetőinek részvételével Líbiakonferenciát tartottak Berlinben, ahol a résztvevők megállapodtak abban, hogy betartják az ENSZ Líbiára vonatkozó fegyverembargóját és a tűzszünetet, továbbá nem támogatják a líbiai harcoló feleket. A támadás a 10 napos, Oroszország és Törökország által szorgalmazott, Tripolira és környékére érvényes tűzszünet megsértését jelentené. (MTI) Károly herceg (balra) és Reuven Rivlin izraeli államfő találkozója a Holokauszt Világfórum alkalmából. Vlagyimir Putyin orosz elnök izraeli tárgyalásai, majd a leningrádi ostrom emlékművének átadása miatt egyórás késéssel kezdődött tegnap az auschwitz-birkenaui haláltábor felszabadulásának 75. évfordulójára szervezett Holokauszt Világfórum a jeruzsálemi Jad Vasem holokausztmúzeumban. Ezalatt közel 50 állam- és kormányfő (köztük Zuzana Őaputová), valamint király és herceg várta az orosz különesemény végét. Putyin hangsúlyos jelenléte miatt nem vesz részt a világfórumon Lengyelország. (TASR/AP) Szenátusi csatározások Washington. Több republikánus személyiség szerint a demokraták maguk ássák alá a saját ügyüket. Közben a republikánus szenátorok a Donald Trump amerikai elnök ellen folyó alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) szenátusi tárgyalásának második napján is kitartottak amellett, hogy nincs szükség tanúk beidézésére. Míg a házelnök által kinevezett demokrata párti impeachmentmenedzserek - akik a vádat képviselik a tárgyaláson - előteijesztették az elnök elleni vádjaikat és érveiket, az érveléseik közötti szünetekben a szenátorok fejtették ki álláspontjukat. John Comyn texasi és David Perdue georgiai szenátor egybehangzóan utasította el a demokraták hangoztatott felvetéseit új tanúk beidézéséről. A demokraták egyik impeachment-menedzsere, Jerrold Nadler következetlenséggel és azzal vádolta a republikánus szenátorokat, hogy „a tárgyalással csak falazni akarnak Trumpnak”, hiszen a Bili Clinton elnök ellen 1999-ben lefolytatott impeachment-eljárás során a szenátusi tárgyalásra beidéztek tanúkat. Chuck Schumer, a demokrata szenátorok frakcióvezetője kizárta annak lehetőségét, hogy tanúként beidézzék Hunter B ident, a demokraták elnökjelöltségére pályázó Joe Biden korábbi alelnök fiát, akinek ukrajnai üzleti ügyeit kívánta volna kivizsgáltatni az ukrán féllel Donald Trump. A republikánusok ugyanis felvetették, hogy amennyiben tanúként beidézhetik Hunter Bident a tárgyalásra, beleegyeznek a demokraták által javasolt tanúk behívásába is. Schumer leszögezte: pártja csakis olyan tanúk beidézésébe egyezik bele, akiknek közvetlen információik vannak Trump Ukrajnára vonatkozó lépéseiről és döntéseiről. (MTI)
