Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-22 / 17. szám
6 RÉGIÓ 2020. január 22.1 www.ujszo.com Pontosabban látjuk a (cseh)szlovákiai magyarság demográfiáját VATAŐClN PÉTER Egy, a Selye János Egyetemen (SJE) befejeződött projektnek köszönhetően kezd alaposabb képünk lenni a szlovákiai magyar nyelvterületen a csehszlovák pártállam idejében lejátszódott társadalmi folyamatokról. I ÍÍ*Ji(‘J ú I A csehszlovák népszámlálások történetében a II. világháború utáni pártállami időszak népszámlálásainak községsoros adatai eddig nem, vagy csak részlegesen kerültek nyilvánosságra. 2019-ben a Kisebbségi Kulturális Alap (Szlovákia) anyagi támogatást adott „A Szlovákia lakosságának iskolai végzettség szerinti megoszlása, tekintettel a települések nemzetiségi összetételére az 1980. évi népszámlálási adatok alapján” névre keresztelt projektnek, amelynek keretében két adatállomány készült el. Az első a Szlovákia településsoros végzettségi mutatóit, a második a települések nemzetiségek szerinti összetételét és iskolai végzettségi adatait tartalmazza. Gyurgyík László (A szerző felvétele) Az anyag elérhető a komáromi SJE honlapján. Gyenge felsőoktatási mutatók A projekt vezetője Gyurgyík László, a Selye János Egyetem Közgazdaságtani Tanszékének oktatója, aki lapunknak beszámolt néhány előzetes megfigyeléséről. „Azokon a településeken, ahol a magyarok aránya meghaladja a 80%-ot vagy 50-80% között mozog, bizony sokkal rosszabbak a végzettségi adatok, mint ahol 10-20% vagy 10% alatti a magyarok részaránya” - majd hozzáteszi, a magyar lakosság településszerkezeti mutatói arról szólnak, hogy döntően kisvárosi és falusi népességről van szó. Ezek az összefüggések azonnal látszanak az régiúj adatokból. Később más jelenségekről is pontosabb képünk lehet, ha elkezdődik az adathalmaz értelmezése. Kétszer újrakezdeni „Két olyan alkalom volt a szlovákiai magyarság kisebbségtörténetében, amikor »le lett fejezve« az értelmiség. Az egyik az első csehszlovák állam létrejötte utáni periódus, amikor több mint 100 ezer fő hagyta el az új államot. Itt egyértelműen kimutatható, hogy zömmel hivatalnokok, értelmiségiek, tanárok voltak ezek a személyek. Tehát ekkor is volt egy új »starthelyzet«. A második pedig még erősebb volt, ami a második világháború utáni éveket jelenti: lakosságcsere, reszlovakizáció stb.” - mondja Gyurgyík László, majd hozzáfűzi, a gottwaldi államban a semmiből kellett új tanárréteget felállítani a kommunista államban. A rossz felsőoktatási végzettségi mutatók másik történelmi oka pedig az, hogy nagyon sokszor azok az emberek váltak ki a szlovákiai magyarságból, akik magasabb végzettséget szereztek. Itt még nem látjuk a pontos összefüggéseket, de azokon a területeken, amelyek közvetlen kapcsolatban voltak az államigazgatással, nagyobb volt a kísértés, hogy az illető változtasson a nemzetiségén - ilyen klasszikus területek voltak a hadsereg, a rendőrség. Más szektorokban viszont az asszimilációnak nem volt jelentősége, mint például a mezőgazdaságban, ami a társadalomszerkezeti mutatók szerint az előzőekhez képest „alsóbb” kategóriának számít. Egy kastély esélye a megújulásra SZÁSZI ZOLTÁN Sehonnan nincs olyan teljes kilátás Losonc városa panorámájára, mint az apátfalui városrász szólón levő dombon épült, romjaiban is szép kastély terasza elől. A Cebrián-Prónay-kastólynak talán most esélye van a megújulásra. Losonc történelmében két nevezetes nagy eseményről mindenképpen szót kell ejteni. Az egyik az 1451- es Apátfala határában lezajlott ütközet, amelyet Hunyadi János és Giskra hadai vívtak, s amelynek máig vitatott és teljességében még feltáratlan a története. Hunyadi János itt csatát vesztett, részben árulás, részben a szerencsétlen körülmények és a kedvezőtlen terepviszonyok miatt. A másik esemény szintén hadiesemény, és szomorú végű, mégpedig Losonc 1849-es porig való felégetése, kirablása és meggyalázása, amelyet a cári seregek végeztek el. Apátfalva órdekessógei Ez után a pusztítás után kellett talpra állnia a városnak és a környéknek. Ami alig két évtized alatt sikerült is, ennek egyik példája a pusztító tűz után 1860-ban felépített pompás kastély Apátfalva szélén, amelyet Cebrián László építtetett. Olykor Prónay-kastélynak is mondják, ami akár igaz is lehetne, hiszen a Prónaycsaládnak ebben a városrészben két kisebb kastélya - ha romokba is, ha méltatlan állapotban is - de máig áll, sőt ez a legszebb és legnagyobb építmény itt, a Cebrián László-féle kastély, amely lánya révén később Hubay Jenő hegedűművész tulajdona lett. Aki nem mellesleg gőztégla- és cserépgyárat is működtetett a kastélyhoz közeli agyagbányából nyerve az alapanyagot a termeléshez, ahol sok helybelinek adott munkát. Cebriánok és Hubayak A Cebrián-család neve Füleken is ismert, a losoncapátfalui kastély építtetőjéről sok mást is tudni lehet. Például azt, hogy spanyol származású a családja, grófi rangja volt, teljes nevén Cebrian-Figuerollas Lászlónak hívták. 1823-ban született Pozsonyban. Katonaként lett ismert a neve, 1848-ban a délvidéki szerb felkelők elleni harcokban tűnt ki, majd legközelebb fülek ferences kolostorai matatjuk be. még ez év októberében a honvédsereghez csatlakozott ezredével. Előbb alszázados, majd a bácskai hadtestben már mint századkapitány vett részt a harcokban. A bácskai Verbászon 1849 januárjában kilépett a honvédseregből, és jelentkezett a császáriaknál. A hadbíróság felmentette, visszakerült a császári hadseregbe, egészen 1853-ig szolgált, ek-Egyszer régi fényében tündökölhet újra (A szerző felvétele) kor mint főszázados szerelt le. 1856- ban megnősült, Révay Rózát vette feleségül. 1860-ban megépítette a kétszintes, mívesen szép kastélyt, 1870-ben pedig ide született Cebrián Róza, aki Hubay Jenőhöz ment feleségül. Cebrián László főrendiházi tag lett, Losonc országgyűlési képviselője, 1900-ban hunyt el Budapesten, sírja, amely ma védett emlék, a rákoskeresztúri köztemetőben található. A kastélyról Apátfalva legszebb kilátást nyújtó dombjának tetején ma egy téglalap alaprajzú, délnyugat-északkelet középtengelyes tájolású, két saroktornyában manzárdos, alagsorban elhelyezett kiszolgáló egységes, reprezentatív és lakóhelyiségeket magába foglaló romos kastély áll. Sem ajtó, sem ablak nincs rajta, tetejét is megviselték az elmúlt évtizedek időjárási viszontagságai. Tulajdonviszonyai évtizedekig rendezetlenek, zavarosak voltak, így természetesen senki nem költött egy Tájoló Losoncapátfalva a Pozsony- Kassa közti E 571 főút mellett, a losonci kijáratnál érhető el. A kastély a 48.341/19.681 GPS-koordinátáknál található. fillért sem az állagának megóvására. Ami kilopható volt, fém vagy fa, azt ki is lopták belőle. Most mégis valami reménysugár látszik felcsillanni, és mivel rendeződtek a tulajdonviszonyai, ezért 2018-ban állami támogatást is fordíthattak a felújítás megkezdésére. Egyelőre azt látni, hogy az alagsort kitisztították, a szennyvíz- és esővíz-elvezetést elkészítették. Azt nem tudni, az új tulajdonosnak milyen későbbi elképzelései vannak az új tulajdonosnak az épületről. A kastély elhelyezkedése szinte predesztinálja a vendéglátói és turisztikai célokra. Remélhetőleg belátható időn belül ez valóra is válik. Hogy ne pusztuljon tovább ez az érték!
