Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2020-01-18 / 14. szám

2 I KOZELET 2020. január 18. | www.ujszo.com Újra téma a zéró tolerancia eltörlése NAGYROLAND Pozsony. A parlament várhatóan a jövő héten szavaz a törvényjavaslatról, melynek értelmében Szlovákiában megszűnne a zéró tolerancia, és 0,4 ezrelékig nem büntetnék a sofőröket. A szlovák rendőrség nem ért egyet a javaslattal. Szlovákiában az ittas vezetést a lehető legszigorúbban bünteti a törvény, már minimális véralko­holszint esetén is komoly büntetés­re számíthatnak a sofőrök. A szi­gorú szabályozás azonban Európa­­szerte szinte alig jellemző: rajtunk kívül csak Csehországban, Ma­gyarországon és Romániában működik a zéró tolerancia. A leg­több EU-s tagországban a 0,5 ez­relékes véralkoholszint tiszta tu­datállapotnak számít, sőt, Íror­szágban és Nagy-Britanniában a büntetendő határ még ennél is ma­gasabb, 0,8 ezrelék. Az ittas vezetésre vonatkozó tör­vényekkel újonnan a szlovák par­lamenti képviselők is foglalkoz­nak. A jövő heti ülésen szavaznak arról a javaslatról, melynek értel­mében 0,4 ezreléknyi véralkohol­­; szintig még a volán mögé ülhetné­nek a sofőrök. Ez körülbelül akkora alkoholmennyiségnek felel meg, : mintha egy átlagos testalkatú férfi elfogyasztana 5-6 deciliter sört, ; vagy 2 deciliter bort, esetleg né­hány centiliter pálinkát. A javasla­tot benyújtó parlamenti képviselők, ; Jozef Rajtár és Jana Kissová (mindketten Demokratická strana) azzal érvelnek, hogy rengeteg ter­mék tartalmaz kis mennyiségű al­koholt, például élelmiszerek (süte­mények, különféle gyümölcsből készült termékek, vagy akár a sa­vanyú káposzta), a szájvíz és né­hány gyógyszer is. Ilyen esetekben pedig a volán mögé ülők sokszor nem is tudják, hogy az általuk hasz­nált termékek alkoholt tartalmaz­­; nak. „A szigorú jogi szabályozás miatt a beterjesztők olyan véralkoholszint-határt j avasolnak, mely a többi európai uniós tagor­szágénál alacsonyabb, és számos tanulmány bizonyítja, hogy ez még nem veszélyezteti a vezetést, ez pe­­; dig 0,4 ezrelék” - olvasható a ja­­vaslat indoklásában. Nem mindenkire érvényes Rajtárék szerint ez az alkohol­mennyiség nem rontj a a sofőrök j ó­zan ítélőképességét, illetve csak minimális mértékben gátolja a mo­toros és szenzoros fimkciók működését, ez pedig a közúti köz­lekedés biztonságára egyáltalán nincs hatással. „A szakértők állás­pontja szerint rengeteg más olyan tényező van, melyek nagyobb be­folyással vannak a vezetőkre, ilyen például a sofőri kötelességek elmu­lasztása (a telefon használata veze­tés közben), a megfelelő követési távolság megszegése, a gyorshaj­tás, a stressz, de akár a kialvatlan­ság is” - állítja Rajtár és Kissová. Az új szabály nem vonatkozna az úgynevezett „rizikós csoportokra”. A független képviselők ebbe a ka­tegóriába sorolják azokat a sofőrö­ket, akiknek két évnél rövidebb ideje van jogosítványuk, illetve a 21 év alatti sofőrök is ide tartoznak. Tilos lenne az alkoholfogyasztás a villamosvezetők, a buszsofőrök, a fuvarozók és az autósiskolák okta­tói számára is. A rendőrség tiltakozik A rendőrségi statisztikák szerint tavaly összesen 1564 baleset tör­tént ittas sofőrök miatt. A 2018-as évhez képest ugyan ez javulást je­lent, hiszen 92-vel kevesebb ittas vezető okozott balesetet, viszont a korábbi évek statisztikájával össze­vetve 2019-ben nőtt az ittas vezetés miatti balesetek száma. Denisa Bárdyová, a szlovák rend­őrség szóvivője lapunk megkeresé­sére elmondta, hogy néhány szakér­tő rámutatott a vérben található, na­gyon kis mennyiségű alkohol káros hatásaira, mely minden egyes sze­mély esetében máshogy hat a koor­dinációs képességekre, a figyelem­re, a perifériás látásra, és összessé­gében a teljes vezetésre is. A szóvi­vő hangsúlyozta, hogy hasonló ál­lásponton van a Szlovák Pszicholó­guskamara (SKP), a Szlovák Orvosi Kamara (SLK) és a Szlovák Tör­vényszéki Orvosok Szövetsége (SSS) is. „A zéró tolerancia eltörlé­sének rendkívül káros hatásai lehet­nek a közutak biztonsága szempont­jából, hiszen előfordulhat, hogy a sofőrök nem tudják felmérni saját képességeiket, vagy alábecsülik az alkohol szervezetükre gyakorolt ha­tását” - közölte Bárdyová. Hozzá­tette: a rendőrség nem lát semmi­féle pozitívumot a zéró tolerancia eltörlésében, és a közutak bizton­ságának veszélyeztetésében sem. Megéri a hazai baromfit vásárolni Feledésbe merült, hogy Kotleba le akarta dönteni a Kossuth-szobrot? ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Az elmúlt napokban régiónk több országában újra fel­ütötte fejét a madárinfluenza, a szlovákiai baromfitenyésztők sze­rint ezért most a szokásosnál is job­ban oda kellene figyelniük a vásár­lóknak arra, hogy milyen baromfi­húst vesznek az üzletekben. „Míg Lengyelországban és Ma­gyarországon ezúttal is a nagyte­nyésztőknél jelent meg a madárinf­luenza, ami miatt több ezer állatot kellett leölni, Szlovákiában - ugyanúgy, ahogy a múltban - most is csak egy kisebb, háztáji tenyé­szet fertőződött meg, és a kár el­enyésző” - nyilatkozta Dániel Molnár, a Szlovákiai Baromfite­nyésztők Szövetségének (ÚHS) az ügyvezető igazgatója. Szerinte ez azzal magyarázható, hogy a nagy szlovákiai baromfitenyésztők ál­latállományának a 99 százalékát olyan zárt csarnokokban tartják, ahová a vadon élő madarak nem juthatnak be. „Nem kevésbé fontos azonban az sem, hogy a hazai tenyésztők az el­múlt időszakban hatalmas össze­geket fordítottak a farmok moder­nizációjára, a legújabb klímabe­rendezések felszerelésére. Na­gyobb figyelmet szentelnek azon­ban a szigorúbb állategészségügyi ellenőrzéseknek is” - tette hozzá Molnár. Szerinte a nagy farmokat minden tenyésztési ciklust követő­en alaposan fertőtlenítik, és arra is ügyelnek, hogy a vadon élő mada­rak a takarmányhoz és a baromfii­­tatókhoz se férhessenek hozzá. „A madárinfluenza újabb kirobbanása a régiónkban ennek ellenére termé­szetesen minden tenyésztő számára rémálomnak számít, ezért most még a szokásosnál is szigorúbb szabá­lyokat vezettek be a hazai farmo­kon. Alaposabban ellenőrzik az ál­latállományt, idegen személyeket és autókat nem engednek be, a ta­karmányszállítók és az alkalma­zottak pedig csak a fertőtlenítést követően léphetnek be a farmokra” - sorolja Molnár. „Mivel Szlovákia az egyetlen olyan ország a régiónkban, amely­ben az elmúlt években a nagy ba­romfitenyésztőknél nem jelent meg a madárinfluenza, a szlovákiai fo­gyasztóknak jelenleg még jobban megéri odafigyelni a baromfihús és a tojások eredetére, a biztonságo­sabb hazai élelmiszereket választ­va” - állítja Molnár. Szerinte csak az elmúlt év vége felé például két olyan lengyel csirkemellszállít­mányt is vissza kellett vonni a for­galomból, amelyekben szalmonel­labaktériumot találtak. (mi.TASR) CZÍMER GÁBOR A Smernek 2016-ban még több mint 28 százalékos támogatottsága volt, ma azonban Robert Fico pártja már csak nagyjából 19 százalékon van. A botrányok miatt csalódott smeres választók gyakran Kotleba pártjához vándorolnak. Pozsony. Martin Slosiarik, a Fo­cus közvélemény-kutató intézet ve­zetője arról beszélt, hogy míg 4 évvel ezelőtt az ESNS még inkább a fiata­lokat szólította meg, ma már jelentős támogatottsággal rendelkezik a kö­zépkorúak között. „Az idősek köré­ben azonban még mindig viszonylag alacsony a népszerűsége” - mondta a Focus igazgatója, de hozzátette, a szélsőséges párt ezt a réteget is igyek­szik megszólítani.A Stefan Harabin nevével fémjelzett Vlasf nevű pártról Slosiarik úgy vélekedik, nem valószínű, hogy át tudja majd lépni a törvényhozásba jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. A szakember szerint Kotleba pártja és a Vlasf egy­mástól veszik el a szavazókat. „Úgy látom, ha Harabin nem indulna, ak­kor Kotleba pártja még erősebb len­ne” - tette hozzá Slosiarik. Daniel Milo, a GLOBSEC elem­zőközpont szakembere is úgy látja, hogy az ESNS az eddig passzív vá­lasztók megszólításával, valamint a Smer és az SNS szavazóinak elcsá­bításával tudta növelni a támogatott­ságát. A szakember hozzátette, a je­lenlegi Smer-SNS-Híd kormányko­alíció azon üzenete, amely a kor­mányalakítást a szélsőségesek elleni gát megalkotásával indokolta, egyértelműen nem áll összhangban a valósággal. ,JEz a gát már elég régen nem működik, ezt egyértelműen iga­zolják a Smer és az ESNS közös par­lamenti szavazásai” - tette hozzá Mi­lo azzal, hogy a törvényhozásban Kotlebáék már másfél-két éve segítik a Smert. „Az egyes témákra vonat­kozóan inkább szövetségesekként viselkednek” - magyarázta az elem­ző. Ezzel kapcsolatban Milo arra is felhívta a figyelmet, hogy a Smer a kampányában semmilyen módon nem támadja Kotleba pártját, a többi ellenzéki pártra vonatkozóan pedig már több lejárató videót is publikál­tak. Ugyanakkor a kommunikációjá-Kronológia ► 2010-ben a parlamenti választáson az LSNS mindössze 1,33 %-ot szerzett. ► 2013-ban 55,53 96-os eredménnyel Marian Kotle­­bát besztercebányai me­gy ee I n ö kké vá I a sztottá k. ► 2016-ban a parlamenti választáson mára szavazók 8,04 %-a támogatta a fasiszta pártot. ► 2019-ben az államfővá­lasztáson Kotleba a szavazatok 10,39 96-át szerezte meg. banazESNS sem támacl ja a Smert. Az elemző szerint Kotleba választóit a demokratikus ellenzék pártjainak azért is nehéz megszólítani, mert ezen szavazók jelentős része a múltban passzív volt, nem járultak az urnák­hoz. Emögött a viselkedés mögött pedig az állhat, hogy már régebben csalódtak a standard politikai pártok­ban és az egész rendszer megváltoz­tatását szeretnék. „Ez viszont olyan változás lenne, amely már nem biz­tos, hogy összeegyeztethető a jogál­lamiság elveivel” - magyarázta Milo, és hozzátette, a demokratikus pártok így nehezen tudnak versenyre kelni az ESNS-szel. Maga Kotleba népszerűségét az is elősegíti, hogy egy emberközeli politikusnak mu­tatja magát, gyakran jár a választói között. A Kotleba pártjának a ma­gyar kisebbséghez való viszonyulá­sáról Milo elmondta, régebben so­viniszta és nacionalista hangokat ütött meg. így például lapunk 2005 júniusában arról írt, hogy Kotleba azt üzente Rozsnyó polgármesterének, ha nem távolíttatja el Kossuth Lajos szobrát a főtérről, hamarosan ők ma­guk teszik meg. „2013-14 óta azon­ban az ESNS arra törekszik, hogy a kevert nemzetiségű területek lakos­ságát is megszólítsa” - mondta az elemző, és arról is beszélt, hogy a szélsőséges párt jelenleg inkább ro­maellenes retorikát használ. Az ESNS listáján ma már magyar származású, magyarul beszélő em­berek is indulnak. így a jelöltlista 10. helyén vág neki a választásnak Jozef Simko, Rimaszombat polgármestere is. Magyar jelöltet más rendszerelle­nes párt jelöltjei között is találunk. A Vlasf listájának 8. helyén szerepel Rudolf Durdík somoijai vállalkozó, aki a Vatikáni rádió magyar adásának magyarul adott inteijút. Milo szerint Harabin pártjának témái között van­nak olyanok, amelyek átfedést mu­tatnak az ESNS témáival, de sokkal kevésbé jellemző rá például a roma-, vagy zsidóellenes retorika. Grigorij Meseznikov politológus szerint nagyon nyugtalanító, hogy egyre több választó támogatja az ESNS-t és az ahhoz hasonló politikai szubjektumokat. „Verbálisán állan­dóan támadják a rendszert, megkér­dőjelezik a demokráciát” - mondta a szakember. Hozzátette, az ilyen pár­tok megfertőzik a társadalmat azzal, ahogyan az egyes problémákról be­szélnek. „Gyűlöletet keltenek” - ma­gyarázta Meseznikov. A hazai tenyésztők sokat költöttek a farmok modernizációjára (TASR-feivétei)

Next

/
Thumbnails
Contents