Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-18 / 14. szám
www.ujszo.com I 2020. január 18. KÖZÉLET I 3 A politikusok, a rendőrök és a bíróságok is veszítettek a lakosság bizalmából Ők szolgálnak, mi félünk: a sorozatos botrányok miatt a lakosság mára a rendőrökben is egyre kevésbé bízik meg (TASR-feivétei) SZALAY HAJNALKA Pozsony. Szlovákia lakossága a politikai pártokban, a bíróságokban ós a rendőrségben sem bízik - derűi ki a legfrissebb Eu robarometer-fel mérésből, amely szerint azonban a médiába vetett bizalmunk átlagon felüli. Csak a horvátok bíznak kevésbé országuk bíróságaiban, mint mi itt, Szlovákiában a sajátjainkban - derül ki a legújabb európai uniós felmérésből. A Szlovákiai megkérdezettek 72%-a válaszolta, hogy nem bízik az ország igazságszolgáltatásában. A horvátoknál ez az arány 76%. A V4 országai közül csupán Magyarországon bíznak többen a bíróságokban, mint ahányan bizalmatlanok: a válaszadók 50%-ának van pozitív, míg 44%-ának negatív véleménye a hazájában működő igazságszolgáltatásról. Rég nem látott mélypont A Transparency International Slovensko (TIS) arra figyelmeztet, hogy a 72%-os bizalmatlanság a hazai bíróságokkal szemben 2004 óta a legrosszabb eredmény. A 2019-es májusi adatokhoz képest 10 százalékpontot romlott a megkérdezettek megítélése. A TIS szerint a rosszabb eredmények mögött a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolt vállalkozó, Marián Kocner telefonjából kinyert, bírókkal, rendőrökkel, ügyészekkel folytatott kommunikáció állhat, hiszen más uniós országban ilyen mértékben nem nőtt a bíróságokkal szembeni bizalmatlanság. A szlovákiai megkérdezettek 78%-a egyébként a politikai pártokban sem bízik. Tartunk a rendőröktől Az uniós országok közül Szlovákia lakossága bízik meg a legkevésbé a rendőrségben is. A megkérdezettek 55%-a bizalmatlan a rendőrökkel szemben, ezzel mi vagyunk az egyetlen olyan ország, ahol azok vannak kevesebben, akik bíznak a rendőrségben. Hasonlóan viszonyulunk a hadsereghez is - a válaszadók 42%-a nem bízik benne, ez pedig a legrosszabb eredmény az uni-Nem bízom ezekben a hatóságokban 72 Bíróságok Rendőrség Hadsereg ■ Szlovákia ■ EU-átlag Adatok: százalékban • ForrásiFacebook - TIS Bízom ezekben a médiumokban Nyomtatott Televízió Rádió Internet sajtó ■ Szlovákia ■ EU-átlag Adatok: százalékban * Forrás:ec.europa.eu ós országok közül, utoljára2008-ban mértek ennél rosszabb eredményt. A TIS szerint, ha az emberek nem bíznak abban, hogy az állam képes biztosítani a rendet és a védelmet, radikális megoldásokat fognak keresni. Mint mondják, a következő parlamenti választás kulcskérdése az lesz, ki képes az uniós átlag irányá-Egyre vonzóbb a 2. nyugdíjpillér Aki elfogadható nyugdíjra vágyik, annak az ezért folyó versenyt nem szabadna az utolsó pillanatra hagynia (TASR-feivétei) A szlovákiai alkalmazottak körében egyre nagyobb a népszerűsége a második nyugdíjpillérnek, a nyugdíjpénztárak szerint azonban még mindig rendkívül sokan vannak a kisebb hozamot biztosító garantált alapokban. Pozsony. „Tavaly több mint 80 ezren léptek be a második nyugdíjpillérbe, ami történelmi rekordnak számít” - nyilatkozta Miroslav Kotov, a Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének (ADSS) az elnöke. A második pillérben az elmúlt év végén így 1,57 milliónyian voltak, akiknek a számláikon több mint 9,32 milliárd euró található. Kotov szerint egyre többen lépnek át a nagyobb hozamot biztosító, nem garantált alapokba, ennek ellenére még mindig rendkívül sokan vannak azok, akik a fiatal életkoruk ellenére is a kisebb hozamot biztosító alapokban tartják a pénzüket. A hozam szempontjából ugyanakkor ég és föld a különbség. „Míg a garantált alapok hozama tavaly 0,9-4,9, a nem garantáltaké 11,6-28,6 százalék között mozgott” - tette hozzá Kotov. t-Bizonytalan hozamok A Magánnyugdíjpénztárak Szövetségének az elnöke is figyelmeztet azonban arra, hogy a tavalyi jó eredmények idén nem biztos, hogy megismétlődnek. „A tavalyi legnagyobb, 28 százalékos hozamnak idén nem kell automatikusan megismétlődnie. Ami azonban a válságról szóló híreket illeti, mi egyelőre nem látunk olyan jeleket, amelyekből arra következtethetnénk, hogy ez hamarosan beütne. Elismerjük, hogy a válságok általában váratlanul robbannak be, idén azonban semmilyen drámai változás nem várható” - mondta Kotov, hozzátéve azonban, hogy 30 százalék körüli hozamra idén már nem számítanak. A kormány is hibás Hogy ma a fiatalabbak egy jelentős része is inkább a garantált alapokban tartja a második nyugdíjpillérbe áramló megtakarításait, azért a magánnyugdíjpénztárak képviselői szerint részben a második Fico-kormány is felelős. „Míg az állam nem avatkozott közbe, a megtakarítások arányosan oszlottak el a garantált és a nem garantált alapok között. A megtakarításokat 2013-ban törvényi úton a garantált alapokba helyezték át, és mi azóta próbáljuk visszacsalogatni az ügyfeleket a jobban teljesítő alapokba” — mondta Kotov. Míg 2013 tavaszán a második nyugdíjpillérben takarékoskodók 88 százaléka volt a nem garantált alapokban, manapság ez az arány 28 százalék körül mozog, vagyis az emberek majd háromnegyede a kisebb hozamot biztosító garantált kötvényalapokban spórol a nyugdíjas éveire. Míg ez utóbbiakban 6,73 milliárd euró található, a nem garantált alapokban 2,59 milliárd. Gyakori változások A magánnyugdíjpénztárak problémásnak tartják azonban a második pillérrel kapcsolatos jogi környezetet is, a változások ugyanis rendkívül gyakoriak. A második pillér fennállása óta 35-ször változtattak a szabályokon, és négyszer megnyitották a rendszert, vagyis bárki szabadon távozhatott onnan. A magánnyugdíjpénztárak képviselői ugyanakkor visszautasítják azt a vádat, hogy túl drágán dolgoznának. „A magánnyugdíjpénztárak a legolcsóbb megtakarítási formának számítanak Szlovákiában, és az egyik legolcsóbbnak az egész világon. Régiónkban mi kínáljuk a legalacsonyabb díjakat. Míg például nálunk ezek 0,3 százalék körül mozognak, Lengyelországban 0,54, Romániában pedig 0,6 százalékosak” - mondta Vladimír Mlynek, a VÚB Generali Magánnyugdíjpénztár igazgatótanácsi elnöke. (mi, tasr) ba elmozdítani a bizalmi mutatókat, hiszen a legutóbbi választás óta ezek tovább romlottak. A médiában megbízunk Az állami intézményekkel szemben a lakosság nagyobb arányban bízik meg a médiában. A megkérdezettek 43%-a válaszolta, hogy megbízik az internetes médiában, 60%-uk a tévéadókban, 64%-uk a rádióban és 53%-uk a nyomtatott sajtóban. Ezek az arányok az összes esetben meghaladják az uniós átlagot. Marius Dragomir, a CEU Média-, Adat- és Társadalomközpontjának az igazgatója lapunknak elmondta: nehéz megmondani, mi okozhatja a különbséget a számok között. „A központ egy régebbi vizsgálata alapján úgy gondolom, hogy két oka lehet a televízióba vetett bizalomnak. Egyrészt, a televízió a legelérhetőbb információforrás, és hagyományosan fontos szerepet játszik az információk fogyasztásánál, másrészt, néhány TV-program kezdi megtalálni az emberek számára fontos problémákat és kérdéseket. A szlovák köztévé például - a jelenlegi vezetés előtt - erős volt a hírműsorok és tényfeltáró programok készítésében - mondja az igazgató azzal, hogy az internet esetében bonyolultabb a kérdés, mert az emberek különbözőképpen értelmezik az internetet. - Valaki számára az internet egyenlő a közösségi médiával, valakinek az e-maileket jelenti. Sokat számít tehát, hogy a válaszadók mire gondoltak, amikor az internetről kérdezték őket.” RÖVIDEN Drucker is bemutatta választási programját Pozsony. A fiatal családok, az idősek és az egészségügy - ezt a három területet tartja prioritási között a Dobrá vol’ba.. A párt vezetője, a volt egészségügyi miniszter, Tomás Drucker a programbemutatón elmondta, a Smer szociális demokráciája összeomlott és kimerítette saját lehetőségeit. A program főbb pontjai között szerepel, hogy a fiatalok számára olyan körülményeket alakítsanak ki, hogy okuk legyen az országban maradni, valamint hogy az egészségügyi ellátáshoz mindenki egyformán juthasson hozzá, (szh) Jogi elemzés az államfőnek Pozsony. Zuzana Caputová köztársasági elnök jogi elemzést készíttet az Isztambuli Egyezménnyel összefüggésben. Az államfő így reagált az SNS képviselőinek felhívására, amelyben azt kérték az elnöktől, hogy értesítse az Európai Tanácsok hogy az országban nem ratifikálják a nők elleni erőszak megelőzését és felszámolását célzó szerződést. A parlament korábban kétszer is határozatot fogadott el az egyezmény ellen. (szh, TASR)
