Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2020-01-17 / 13. szám

EgJBl________________________________________________ÍZVILÁG ■ 2020. JANUÁR 17.__________________________HjjBHHHfQ és számtalan ötletük volt arra, hogyan takarékoskodhat egy jó háziasszony. Persze, a vasárnap továbbra is a bőségesebb étkezés napja volt. Az ebéd rendszerint háromfogásos volt: leves, hús­étel körettel, az étkezést pedig sütemény zárta. Elvárt volt a korszakban a meleg vacsora is, noha ezt gyakran úgy oldották meg, hogy az ebéd maradékát melegítették fel. A kicsi, kamrával nem rendel­kező városi lakásokban nemigen volt hely nagy mennyiségű élelmiszer tárolására. A konyha legfontosabb tartalékát a renge­teg befőtt, lekvár és savanyúság képezte, amit még a városi házi­asszony is maga készített. Szin­tén a háziasszony készítette a száraztésztát - általában nyáron, amikor bőséggel volt tojás. Az elkészült tésztát aztán vászon­zacskókban felakasztva tárolták. Az élelmiszerek tárolását meg­könnyítette a korszal^igazi újdonsága, a konzervek meg­jelenése. A szalámifélék a 19. század végén jelentek meg, de a két világháború között terjedt el a fogyasztásuk. Új és viszonylag olcsó termék volt a kerek do­bozokban, cikkelyenként árult Korszerű eszközök jelentek meg a konyhában: az 1930-as években már a hűtőszekrény sem ment ritkaságszámba (Fotó: Fortepan/Lissák Tivadar) ömlesztett sajt, és a háziasszo­nyok már használhattak Maggi ételízesítőt és leveskockát is. Újra csak jegyrendszer Háború idején az élelmiszerek, az alapanyagok java része útnak indult a front felé, a hátország pedig előbb-utóbb megbarát­kozhatott a hiánygazdasággal, a jegyrendszerrel. Az életbe lépő rendelkezések elsősorban a városi lakosságot rázták meg, és aranyat ért ezekben az időkben a vidéki rokon, aki tudott még küldeni egy-egy hízott kacsát vagy libát. A szakácskönyvek szerzői már az első világháború idején hirtelen arra a felfedezésre jutottak, hogy vegetáriánusnak lenni jó. A húshiány, a hatóságilag elrendelt hústalan napok kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy a vegetáriánusok példája is bizonyítja, milyen pompásan és egészségesen lehet élni hús nélkül. A második világháború „étkezési szakértői” ennél is tovább mentek: árrá biztatták az embereket, hogy egyenek krumplit, mert rengeteg vitamin van benne, bátran fogyasszanak köles- és árpakenyeret, mert egészséges. Bizonyos alapanyagok hirtelen nagy karriert futottak be: például rengeteg karfiolos recept szállt szájról szájra, kézről kézre. A receptgyűjtemények, hasznos útmutatók azt is javasolták a háziasszonyoknak, hogy kertészkedjenek: termeljenek gyümölcsöt, zöldséget, tartósítsák a terményeket befőzéssel, aszalással. Ha tehetik- akár a városban is, az erkélyen- tartsanak például tyúkot, mert a tojást akkoriban aranyáron lehetett kapni. És persze lelkesen propagálták a pótélelmiszereket. A szakácskönyvekben a következő ötleteket olvashatjuk: liszt hiányában a rántást készíthetjük száraz kenyérmorzsával is, a vajat pótolhatjuk tejföllel kikevert tojássárgájával, sőt, reszelt krumplival gazdagíthatjuk. A második világháború idején már sok olyan konzerv, félkész termék kapható volt, amelyeket ma is használunk: létezett tejpor, tojáspor, sűrített tej, leveskocka, száraztészta, réteslap, pudingpor. Az orosz hadsereg közeledtének hírére 1944 telén az újságok tanácsára aki csak tehette, lekvárt főzött, befőttet, sava­nyúságot tett el, húst füstölt, krumplit vermelt. Az élelmezési helyzet különösen Budapesten vált kritikussá: 1944 karácsonya után már nem nyitottak ki a boltok, mindenkinek magának kellett gondoskodnia a maga ellátásáról. Persze, sokan bespájzoltak már korábban, de egy-egy ház lebombázásával a tartalékok a romok közé szorultak, meg­semmisültek. Az asszonyok már az óvóhelyeken főztek a közös, egyetlen sparhelten, ami egyút­tal meleget is adott a pincében. A választék hirtelen szűkössé vált: krumpli, bab, borsó, sava­nyított káposzta volt a legfőbb alapanyag. A hús hiánycikké lett, az ostrom alatt a lóhús maradt az egyetlen fehérjeforrás. Gyakorlatilag a katonai alaku­latokhoz tartozó harmincezer ló mentette meg Budapest lakos­ságát. Az ostrommal azonban nem ért véget az éhezés, sőt, a Vörös Hadsereg bevonulásával és szabad rablásával az ínség csak tovább mélyült. Kossár Lajos Luigi RECEPTTÁR Gombával töltött karalábé Hozzávalók (4 főre): 1 fej karfiol, 1 fej vöröshagyma, 2 dl lecsó (vagy 1 db paradicsom és 1 db paprika), 1 tk fűszerpaprika, 3 ek zsiradék, 1 db húsleveskocka (elhagyható), 1 babérlevél, 2 dl tej­föl, 2 ek simaliszt, só ízlés szerint. Elkészítés: A felaprított hagymát kevés olajon pároljuk üvegesre, majd húzzuk le a tűzről és hintsük meg pirospapri­kával. Keverjük össze és öntsük fel kb. 1 dl vízzel. Tegyük bele a húsle­veskockát, az apróra vágott paradi­csomot és paprikát (használhatunk lecsót is). Főzzük egy darabig lassú tűzön, majd adjuk hozzá a ró­zsáira szedett karfiolt és forgassuk össze a szafttal. Öntsük fel kevés vízzel, tegyük bele a babérlevelet, nergiata italom 266 kcal adag Nehézségi fok sózzuk, és lefedve főzzük puhára a karfiolt. Nem kell, hogy a víz teljesen ellepje, mert akkor túl sok és híg lesz a leve. A habaráshoz keverjük össze a tejfölt, a lisztet, egy-két evőkanál vizet. Keverjük a habarást a karfiolhoz, és forraljuk fel újra. Vigyázzunk, mert a kar­fiol, ha megfőtt, nagyon könnyen szétesik, ezért óvatosan keverjük, vagy inkább csak rázogassuk össze. Petrezselyemzölddel is megszórhat­juk tálalás előtt, ízlés szerint tejfölt is locsolhatunk a tetejére. Édes krumplitorta Hozzávalók (24 cm-es torta­formához): A tésztához: 375 g megtisztított krumpli, 125 g darált dió (vagy mogyoró, mandula), 4 tojás, 1 csomag sütőpor, 1 csomag vaníliás cukor, 300 g cukor, 150 g búzadara, 1 ek zsiradék (a forma kikenéséhez), 1 ek simaliszt (a forma szórásához). A díszítéshez: 10 dkg csokimáz, 3 dkg darabolt dió vagy mogyoró. Elkészítés: Megfőzzük a krumplit. Szétválasztjuk a tojásokat. A sárgáját a cukrokkal habosra keverjük, a fehérjét kemény habbá verjük. A főtt krumplit összetörjük, összegyúrjuk a búzadarával, a dióval és a sütőporral. Ha a krumplis massza kész, belekeverjük a sárgáját, majd a végén a fehérjét. Egy kivajazott, kilisztezett tortaformába öntjük és 180 fokon kb. 20 perc alatt Karfiolos pörkölt aranybarnára sütjük (tűpróba). Ha kihűlt, csokimázzal bevonjuk, darabolt dióval vagy mogyoróval szórjuk meg a tetejét. Tipp: ízlés szerint a tésztát puha mazsolával is gazdagíthatjuk. Hozzávalók (6 főre): 500 g csiperkegomba, 125 g rizs, 2,5 dl víz, 6 db közepes karalábé, 1 közepes vöröshagyma, 2 tk fűszerpaprika, 3 ek tejföl, 10 dkg re­szelt sajt, 1 dl olaj, só ízlés szerint. vVttig'va// Elkészítés: Főzzük meg a rizst. Pirítsuk meg a hagymát, majd adjuk hozzá az apróra vágott gombát. Ízesítsük sóval és Energiatartalom 526 kcal 100 g Nehézségi fok fűszerpaprikával. A kész gomba­­paprikást keverjük a főtt rizshez. Ha túl sok a paprikás lé, akkor csak egy részét használ­­juk fel, mert eláztatja a rizst. Hámozzuk £• meg a karalábékat, és vágjuk le a felső harmadukat. Ez lesz a kalap. Az alsó részt óvatosan vájjuk ki, hogy kis kosarakat kapjunk. A karalábét kevés vízben pároljuk félpuhá­ra. Miután kihűlt, töltsük meg a gombás töltelékkel. A megtöltött karalábékat tegyük rácsos tepsibe, így szebben tud megsülni. Tetejük­re tegyük vissza a kalapot, kenjük meg tejföllel, szórjuk meg reszelt sajttal. Süssük őket aranybarnára kb. 180 fokon.

Next

/
Thumbnails
Contents