Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)

2020-01-17 / 13. szám

8 I RÖVIDEN Visegrádi találkozó Prágában Prága. Visegrádi kormányfői csúcstalálkozót tartottak Prágá­ban. Andrej Babis cseh minisz­terelnök a tanácskozásnak helyet adó, felújított Nemzeti Múze­umban fogadta vendégeit. A vendéglátó cseh, Mateusz Mo­­rawiecki lengyel, Orbán Viktor magyar és Peter Pellegrini szlo­vák kormányfő először közösen tárgyaltak, majd csatlakozott hozzájuk Sebastian Kurz osztrák kancellár is. A tárgyalások köz­ponti témáját az unió klíma- és energiapolitikája képezte, ame­lyet eltérően ítélnek meg a V4-ek és Ausztria. Harmadik fontos témakörként az illegális migrá­ció volt napirenden. (MTI) Sokan meghaltak Idlíb régióban Damaszkusz. 39 ember meghalt az északnyugat-szíriai Idlíb tar­tományban csütörtökre virradóra a kormányerők és a dzsihádista fegyveresek összecsapásaiban - közölte egy emigráns szervezet. A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőköz­pontja (OSDH) szerint a kor­mányerők megsértik a legna­gyobb szövetségesük, Oroszor­szág által a térségre vonatkozó, január 9-én meghirdetett tűzszünetet. Az ENSZ Humani­tárius Ügyeket Koordináló Hi­vatala (OCHA) szerint december 1-je óta mintegy 350 ezren kényszerültek elmenekülni az Idlíbben dúló harcok elől. (MTI) Az USA tovább harcol Irakban Washington. Az amerikai had­sereg rövid szünet után ismét folytatja a harcot az Iszlám Ál­lam terrorszervezet ellen Irak­ban, és hamarosan az iraki erők kiképzése is ismét megkezdődik -közölték amerikai illetékesek. A közös akciók és a kiképzés az után állt le, hogy az Egyesült Államok dróntámadásban meg­ölte Irakban Kászim Szulejmáni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda Kudsz hadosztály nevű különleges egységének vezető­jét, majd ezt követően az iraki parlament nem kötelező érvényű határozatot fogadott el arról, hogy az amerikai csapatoknak el kell hagyniuk Irakot. (MTI) A tálibok tűzszüneti javaslatot adtak át Iszlámábád. A tálibok tűzszünet megkötésére vonatkozó javasla­tot adtak át Zalmay Khalilzad­­nak, az USA afganisztáni külön­­megbízottjának Katarban. Az ideiglenes fegyvemyugvás 7-10 napra szólna, s szakértők szerint lehetőséget nyitna az US A-nak, hogy békemegállapodással le­zárja a 18 éve tartó konfliktust, és kivonja csapatait a dél-ázsiai or­szágból. Washington és az afgán kormány ellen harcoló, szélső­séges tálibok több mint egy éve tárgyalnak az amerikai erők Af­ganisztánból történő kivonásáról a lázadók által nyújtott biztonsá­gi garanciák fejében. (MTI) KÜLFÖLD 2020. január 17.1 www.ujszo.com Kínai-amerikai egyezség a kereskedelemben Washington. Történelmi meg­állapodásnak nevezte az amerikai elnök a Kínával kötendő kereske­delmi egyezményt a Fehér Házban, a dokumentum első szakaszának aláírási ceremóniáján. „Minden eddiginél nagyobb jelentőségű lé­pést teszünk Kínával” a kölcsönö­sen tisztességes kereskedelem felé - mondta Donald Trump. Hozzáfűzte, az USA és Kína közös erővel „kijavítja a múltban elköve­tett hibákat”. Ugyanakkor közölte azt is, hogy a kínai portékákra csak­nem két évvel ezelőtt kivetett pót­vámok mindaddig érvényben ma­radnak, amíg a most aláírt részleges kereskedelmi egyezmény második szakaszának részleteiben nem szü­letik megállapodás. „Ha nem így tennénk, akkor nem maradna a ke­zünkben a tárgyaláshoz szükséges egyetlen ütőkártya sem” - fogal­mazott. Trump bejelentette azt is, hogy Kínába látogat. A Fehér Ház­ban tartott ünnepségen az egyez­ményt aláíró Liu He kínai miniszterelnök-helyettes felolvasta Hszi Csin-ping Trumphoz címzett levelét. A kínai elnök ebben azt hangoztatta, hogy a kereskedelmi megállapodás ,jó az egész világ­nak”. A levél felolvasása után a kí­nai miniszterelnök-helyettes hang­súlyozta, hogy a megállapodás ala­pos és széles körű, valamint meg­felel a Kereskedelmi Világszerve­zet (WTO) szabályainak is. Az ün­nepség végén Trump és Liu aláírta az egyezményt, amellyel kapcsola­tosan elemzők kiemelik, az csak szünetet jelent a két ország keres­kedelmi háborújában, mert csupán első szakasza egy teljes és átfogó kereskedelmi megállapodásnak. A megállapodásban szó esik a szelle­mi tulajdon védelmének szigorúbb védelméről Kínában és Peking azon ígéretéről, hogy az következő két évben legalább 200 milliárd dollár értékben vásárol amerikai árucik­keket és szolgáltatásokat. (MTI) Az orosz parlament alsóháza tegnap megszavazta Mihail Misusztyin minisz­terelnöki (jobboldalt) kinevezését. Misusztyin az állami duma (az alsóház) plenáris ülésén a szavazást megelőzően elmondott beszédében kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin elnök szerdai üzenetét „a szociális igazságosság ha­gyományos értékeken alapuló és az emberek felé forduló" programként kell értelmezni. A kormányfőjelölt egyúttal kilátásba helyezte a nemzeti fejlesz­tési projektek valóra váltásának felgyorsítását, és közölte, hogy megvalósí­tásukért a kormánytagok személyesen felelnek majd. (Tasr/ap) Elmarasztalták Budapestet A jövőben az uniós pénzek felhasználását a ÖSSZEFOGLALÓ Strasbourg. Az Európai Parla­ment (EP) strasbourgi plená­ris ülésén megszavazta a Magyarország és Lengyelor­szág ellen indított jogállami­­sági eljárással összefüggő, a két uniós tagállamot elma­rasztaló állásfoglalási indít­ványát. A Fidesz pártcsaládja, a Néppárt képviselői is meg­szavazták a Magyarország elleni határozattervezetet. Óriási többséggel, 446 igen és 178 nem szavazat ellenében a módosí­tóval együtt elfogadta az állásfogla­lást a Magyarország és Lengyelor­szág ellen a hetes cikk alapján indí­tott eljárás ügyében. Ennek értelmé­ben kijelenthető, hogy Magyaror­szágon és Lengyelországban is rom­lott a jogállamiság helyzete. Az EP- ben felszólították a Tanácsot, hogy hozzon határozott lépéseket a hetes cikk ügyében. A plenáris szavazá­son összesen 665 képviselő vett részt, 41 -en tartózkodtak. Az ötpárti állásfoglalásban sérel­mezik, hogy eddig alig történt vala­mi Magyarországon és Lengyelor­szágban az ügyben, és arra szólítják fel a horvát soros EU-elnökséget, hogy ne hagyják veszni a dolgot. A képviselők arra kérik a horvátokat, hogy rendszeresen szervezzenek meghallgatásokat az ügyben, az EU Tanácsát pedig arra, hogy készítsen konkrét ajánlásokat az országoknak, sőt adjon meg határidőket is, amíg ezeket végre kell hajtani. Az ugyan­csak elfogadott módosító indítvány azt is javasolja, hogy a jövőben az uniós pénzek felhasználását kössék ajogállam tiszteletben tartásához. Ez utóbbi ötletet már az első tervek jogállam tiszteletben nyilvánosságra hozatala óta hevesen támadja a magyar kormány. Az állásfoglalás végül azt hangsú­lyozza: sürgősen szükség van a de­mokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmusra, ahogyan azt az Eu­rópai Parlament korábban már java­solta. Évenkénti rendszerességgel is­mételt eljárásról lenne szó, amely az összes tagállamban ugyanazon krité­riumok alapján értékelné az uniós szerződés ide vonatkozó, 2-es cikké­ben lefektetett értékeknek való meg­felelést. Az Európai Parlament 2018 szeptemberében fogadott el állásfog­lalást Magyarországról, amelyben azt javasolta, hogy a Tanács az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének 1. pontja alapján állapítsa meg: Ma­gyarországon fennáll az egyértelmű veszélye annak, hogy sérülnek az EU alapértékei. Az EP állásfoglalásának elfogadása a bevándorláspárti erők tartásához köthetik „újabb nyomásgyakorlási akciója“ Magyarországra, együttműködésben a különböző Soros-szervezetek em­bereivel, akik sorozatban gyártják a lejárató anyagokat Magyarországgal szemben -jelentette ki Hidvéghi Ba­­; Jázs fideszes EP-képviselő. Az Európai Néppárt frakciója szerda esti ülésén úgy döntött, frak­­: ciófegyelmet kér tagjaitól, és támo­gatja a határozatot. „Egyetlen tagál­­: lám sem veszélyeztetheti a jogálla­­: miságot, ez számunkra elfogadhatat­lan“ - a Fidesz nevének említése nél­kül, de nekik is üzenve szólalt fel az EP szerdai plenáris ülésén Roberta ; Metsola, máltai néppárti EP- képviselő. A parázs viták sosem vol­tak ismeretlenek Strasbourgban, de ; ami a felszólalást érdekessé teszi, hogy a képviselő annak a pártcsalád­nak a tagja, amely már csak hetekre ; van attól, hogy kizárja sorai közül a ■ magyar kormánypártot. (MTI, hvg, ú) Tovább gyorsult az irániak atomdúsító programja Haszan Róháni iráni elnök: „Ma több uránt dúsítunk, mint 2015-ben" (tasr/ap) Iránban jelenleg nagyobb mennyiségben dúsítanak uránt, mint az atomprogramról 2015-ben kötött többhatalmi megállapodás előtt - közölte televíziós beszédében Haszan Róháni elnök. Teherán. „Ma naponta több uránt dúsítunk, mint az atomalku megkö­tése előtt” - jelentette ki az iráni el­nök. Növekedett a nyomás Iránra, de folytatják az urándúsítást - hangsú­lyozta Róháni. Mint mondta, Tehe­rán helyesen döntött, amikor nem lé­pett ki az atomalkuból. Ha ezt meg­tette volna, akkor most ENSZ- szankciókat léptemének életbe vele szemben, megkönnyítve Donald Trump amerikai elnök dolgát - han­goztatta. Teherán a hat nagyhata­lommal - az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Nagy- Britanniával, Franciaországgal és Németországgal - 2015-ben megkö­tött megállapodásban vállalta, hogy korlátozza atomprogramját a gazda­ságát súlyosan érintő szankciók fo­kozatos feloldásáért cserébe. Donald Trump amerikai elnök 2018 máju­sában felmondta a megállapodást, és újból bevezette a szankciókat. Irán ezután közölte, hogy fokozatosan visszalép a szerződésben vállalt kö­telezettségeitől. Miközben a megál­lapodás 3,67 százalékban állapította meg az urándúsítás felső küszöbét, Irán 4,5%-ra emelte a dúsítás fokát. Növelte a szerződésben 202,8 kilo­grammban maximalizált dúsított uránkészlet mennyiségét, és megha­ladta a nehézvízkészlet 300 tonná­ban meghatározott felső határát is. Irán tegnap azzal vádolta az általa és hat másik hatalom által az iráni atomprogram korlátozásáról kötött 2015-ös megállapodás európai alá­íróit - Franciaországot, Németorszá­got és Nagy-Britanniát -, hogy felál­dozták az egyezményt gazdasági ér­dekeik oltárán. Párizs, London és Berlin „eladták a megállapodás ma­radványait, hogy elkerüljék Donald Trump amerikai elnök újabb vámta­rifáit” - írta Mohammad Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter. Zaríf emlékeztetett rá, a The Washington Post amerikai lap szerint Trump ti­tokban megfenyegette a 3 európai or­szágot, hogy 25%-os vámmal sújtja az európai autóipari termékeket, ha nem indítják el az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás vi­tarendezési eljárását. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents