Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-10 / 7. szám
www.ujszo.com | 2020. január 10. KULTÚRA I 9 Házimunkák művészi tálalásban Szőke Erika izgalmas technikákkal készült műalkotásai február 9-ig láthatók a pozsonyi Medium Galériában TALLÓSI BÉLA Pozsony. A Nyitra melletti Nagykóren élő óe alkotó Szőke Erika múlt évben született alkotásaiból válogat a SPECULUM MUNDI„házimunkák" és más jelentésképző eljárások című kiállítás, amely a pozsonyi Medium Galériában látható. A kiállítás kurátora Csanda Máté művészettörténész. Rögtön a címből és alcímből érdemes kiindulni e rövid kiállítási kalauzban. Szőke Erika az a kortárs vizuális művész, aki alkotói munkája során a megélt valóságból indul ki, illetve azt veszi alapul. Az otthon - családi körben - talált-látott-megélt helyzetekből, valamint a házi-, ház körüli munkákból transzformál művészi valóságot. A háztartásban (is) megtalálható használati eszközökből alakít rendkívül kreatív módon művészeti médiumot - mondhatni, művészetidegen anyagokból és elemekből vizualizál stilizált látványt. Szőke Erika sajátos üzenethordozóiban azonban a látvány nem pillanatnyi állapot tükrözője csupán, ellenkezőleg: művészként olyan hordozókat és felületeket alkot meg önmagának — és ezeket csak a rá jellemző módon használja -, amelyek időmúlást és történésfolyamatokat képesek reprodukálni, illetve ezt az érzetet tudják kelteni. Tehát azt az emocionális hatást váltják ki, hogy a megfogott valóságot múlandóságukban, változásaikban, átformálódásaikban, eltűnésükben, köddé válásukban, emlékké fakulásukban látjuk. Ilyetén formán Szőke Erika alkotásaiban vagy alkotásain valamely személyes érintettségű, vonatkozású momentum (történés, helyzet, kapcsolatrendszer, érzelmi vonatkozás) múlttá váló folyamata vetül vizuáli-Szőke Erika: A felkelő nap visszatükröződése II., digitális fotó, 2019 szerepet kap a fény képlékeny, módosító, absztraháló hatása. Művészet-, illetve médiumtechnikai eljárásokban ennél is továbbmegy Szőke Erika: hétköznapi alkatrészekből saját képalkotó mechanizmusokat szerkeszt. Kézenfekvő ötlet pazar kivitelezésével egy olyan szerkezetet prezentál működő camera obscuraként, amely egy kartondobozba beszerkesztett knédlifözőlapot tartalmaz (Multilyukkamera knédlifőzővel, 2019). Már ez is jól reprezentálja az elütő eszközhasználatot, de meg kell említeni Szőke Erika kedvenc anyagát is, mert folyamatosan dolgozik vele. Ez pedig a dagadó, kelt tészta (a kenyértészta), amely annyiféle vizuális megnyilvánulásra képes nyers változatában is, de hő (sütés) hatására is formálódik a felszíne. Jelentése pedig sok mindenre kiteijedő. További képek a kiállításról az ujszo.com-on. SPECULUM MUNDI - „házimunkák” és más jelentésképző eljárások. Pozsony, Medium Galéria, január 8. - február 9. san. El nem tűnik, mert az érintettben (itt magában az alkotóban) tudatban rendeződő emlékként nyomot hagy és kihat, illetve tovább rezonál - áttételesen, az alkotások révén a közönségre is hat. Az otthoni környezetben, vagyis a családi körben talált személyes karakterű téma művészi üzenetté fokozása és átminősítése segít abban, illetve nagy mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a befogadás folyamatában is felbukkan a személyes kötődési pont, aminek köszönhetően a néző úgy érzi, amit kap a műtárgytartalommal, ahhoz neki is köze van, abban részben ő is megtalálja a magánszféráját, saját kis történetét. Szőke Erika ugyanis olyan személyes emlékeket rejt el műveiben, amelyek típusemlékek: bennünk, nézőkben is felkeltenek hasonló helyzeteket, amelyek egyébként egy közösség múltbeli vagy jelen életstílusának, szokásmódjának a jellemzőit is hordozzák. Ezért Szőke Erika munkáiban nemcsak a művész-énre vonatkozó a személyes, hanem a miénkhez közelítő is. A munkák között a legtöbb alkotás alapja a fotográfia, amely azonban a legkülönfélébb, olykor saját találmányú technikai beavatkozással fotóobjektént, esetleg fotó-grafiakai tárgyként, tehát egy egészen új, más műfajminőségként válik műtárggyá. Ezeken is, mint több más kiállított munkán, előtérbe lép és meghatározó Szőke Erika: A polip szétolvadása, videó, 2019 (A művész archívuma) PENGE Visszatérni máshová Ferdinandy György első novelláskötete 1960-ban látott napvilágot franciául, címe L’ile sous l’eau, azaz Sziget a víz alatt. Merész, ugyanakkor átgondolt a döntés, melynek eredményeként a címazonosság ellenére a 2019-ben megjelent könyv JUHÁSZ TIBOR KRITIKAI ROVATA nem a debütkötet magyar fordítása lett, hanem két nagyobb lélegzetvételű, első Ízben egyberendezett elbeszélést közreadó kiadvány. Annál is inkább, mert a cím nemcsak az első kötetet idézi meg, hanem e nagyszabású, évről évre újabb magyar és/vagy idegennyelvű kiadásokkal bővülő Ferdinandykorpuszhoz való közelítések legfontosabb fogalmaira, az emlékezésre és az ismétlésre tett utalásként is vehető. Az 1956-ban disszidáló, nem mindennapi kalandokban és fordulatokban gazdag életutat magáénak tudó alkotó évtizedeket töltött Puerto Ricóban tanárként, és ott szerzett élményei a mai napig megmunkálandó nyersanyagot jelentenek a számára. Újra és újra elmeséli őket - más országokban szerzett tapasztalatai mellett -, néha nagyon hasonló, máskor sokban eltérő formában. Ezzel az azonosságokat és elmozdulásokat is kitermelő repetitív eljárással jött létre és gyarapszik egyre az életmű, amelynek a történetelemek kötetről kötetre végbemenő újrarendezése ad egyedülállóan érdekes mintázatot. Szépen példázza mindezt a 2019-es Sziget a víz alatt. Az első, a kötettel egyező címet viselő, műfaji önmegjelöléssel ellátott - „tényregény” - elbeszélés cselekménye a Puerto Ricóba érkezéssel indul, és felöleli az ott töltött évtizedeket, melyeknek eseményeit az író már többször, többféleképpen artikulálta, az érkezés mozzanatát legutóbb például a 2018-as Fájó holnapok című rövidprózakötetében. A Két tűz között című, szintén műfaji önmegjelölésű - „kisregény” - szöveg több ponton is támaszkodik az előtte állóra, és előbukkannak benne olyan szereplők, akik az életműből már ismerősek lehetnek. Ferdinandy új kötetében is az emigránslét egzisztenciális tapasztalategyüttesének színrevitelét végzi el. A Puerto Rico környéki világ kulturális jellegzetességeit, valamint az oktatás állapotának és a politikai helyzetnek az előnytelenségét taglalja, miközben súlyos gazdasági és társadalmi összefüggésekre rámutató okfejtéssel fogalmaz kritikát a nyugati világ szemléletmódjáról, illetve gyarmatosító tevékenységéről. Anekdotikus elbeszélésmódja nem változott a korábbi évekhez képest, és változatlanul szép, elegáns, könnyen olvasható minimalista prózanyelve is. A cselekményvezetés izgalmas, a külvilág természeti jelenségeire, valamint egy idegen, egyre jobban értett, de teljesen sajáttá sosem váló kultúra működésmódjára tett reflexiók pedig érzékenyek, és még akkor is lebilincselik az olvasót, ha az már a sokadik Ferdinandy-anyagot vette a kezébe az újjal. Igaz, azok számára, akik kevésbé fogékonyak erre az írói koncepcióra, mindez talán önismétlésnek tűnik. Jogosan tehető fel a kérdés, hogy vajon meddig érdemes folytatni ezt a poétikát? Hol van a határ a még szisztematikusnak mondható önidézések és a már túljáratott mechanizmusok között? Ferdinandy fáradhatatlan múlt- és önértelmező munkájának elvégzése során minden kockázatot vállal. Talán annak érdekében, hogy valamifajta rendet vagy rendszert teremtsen különös életútjában, és így jobban megértse azt? Bárhogyan is, jó, hogy törekvéseinek tanúi lehetünk. Ferdinandy György: Sziget a víz alatt, Scolar Kiadó, 2019. Értékelés: 8/10 Házigazda nélkül az Oscar-gála Lo* Angeles. Történetében harmadszor nem lesz házigazdája a legnagyobb filmes díjátadónak, az Oscar-gálának. Az amerikai filmakadémia a tavalyi példát követi, amikor harminc év után először műsorvezető nélkül zajlott a ceremónia, és (talán) emiatt az évek óta csökkenő nézettségü tévéközvetítés tavaly magasabb mutatókat produkált, mint az előző években. A 2019-es közvetítést 11,5 százalékkal többen, majdnem 30 millióan nézték Eszak-Amerikában, mint az előző évit. 2018-ban az Oscar-gálák történetének legalacsonyabb nézettségét mérték, mindössze 26,54 millióan látták a díjkiosztót. Idén már az Emmy-gálának sem volt házigazdája. A tavalyi Oscar-gála egyébként nem a filmakadémia döntésének köszönhetően zajlott házigazda nélkül. Az előzetesen felkért Kevin Hart, a Pofázunk és végünk és a Központi hírszerzés sztáija homofób Twitter-bejegyzései miatt botrányba keveredett, és az utolsó pillanatban visszalépett. A 2020-as Oscardíjátadót február 9-én rendezik Los Angelesben. (mti, k)
