Új Szó, 2020. január (73. évfolyam, 1-25. szám)
2020-01-10 / 7. szám
8 i KÜLFÖLD 2020. január 10.1 www.ujszo.com Brexit: kevés lesz a 11 hónap Stockholm. Az átfogó brituniós együttműködési megállapodás végleges formába öntése több időt vesz igénybe, mint a brit EU-tagság megszűnését (brexit) követő 11 hónapos átmeneti időszak - mutatott rá Michel Bamier, az Európai Unió főtárgyalója Stockholmban. „Olyan partnerségre fogunk törekedni, amely jóval túlmutat a kereskedelmen, és mindent lefed: a szolgáltatásoktól a halászaton, a klímavédelmen, az energiatranszporton és az űrkutatáson át a biztonságig és védelemig” — magyarázta Bamier. „Ám nem várhatjuk el, hogy egy év alatt megegyezünk ennek az új partnerségnek minden egyes vonatkozásáról” - tette hozzá. „Készek vagyunk a tőlünk telhető legtöbbet nyújtani a kilépést követő 11 hónapban, hogy létrejöhessen egy alapegyezmény az Egyesült Királysággal, de több időre lesz szükségünk, hogy a politikai szándéknyilatkozat minden egyes . pontját megtárgyaljuk” - közölte. Bamier szerint az idő szűkössége miatt az EU-nak rangsorolnia kell a következő hónapokban. Először a kétoldalú és a globális együttműködés új kereteinek megteremtésére van szükség, majd a szoros biztonsági kooperáció alapjainak lerakása következik, végül pedig az egyenlő alapokon nyugvó gazdasági partnerség — mondta. Nagy-Britannia EU-tagsága jelen állás szerint január 31-én szűnik meg. (MTI) RÖVIDEN Csúcsfegyverek bevetésén Putyin Moszkva. Hiperszonikus rakéták bevetésével végrehajtott orosz hadgyakorlatot tekintett meg Vlagyimir Putyin orosz elnök a Krím félsziget közelében tartózkodó Marsai Usztyinov rakétahordozó fedélzetéről. Az orosz Fekete-tengeri és az Északi Flotta közös hadgyakorlatán több mint 30 hajót, egy tengeralattjárót és több mint 40 repülőgépet vetettek be. Rakétalövészetet gyakoroltak a Feketetengeren Kalibr típusú manőverező repülőgépek és két, MÍG— 1K vadászgépről kilőtt Kinzsal hiperszonikus rakétával. (MTI) Amerikai-kínai egyezség jöhet Peking. Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes január 13-án háromnapos látogatásra Washingtonba utazik, ahol alánja az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus megoldását célzó részmegállapodást - jelentette be Kao Feng, a kínai kereskedelmi minisztérium szóvivője. A bejelentéssel a kínai fél megerősítette a látogatás időpontjáról szóló sajtóértesülést, ami azt követően röppent fel, hogy Donald Trump elnök egyoldalúan kijelölte a január 15-ét mint az aláírás dátumát. A több mint másfél éve tartó kereskedelmi háború lezárására irányuló részmegállapodás tartalmára vonatkozóan a felek nem közöltek részleteket. (MTI) Szavak szintjén folyik a harc Keményebb megtorlást helyezett kilátásba az iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Washington. Az iráni Forradalmi Gáiőa hamarosan keményebben megtorolja Kászim Szulejmáni meggyilkolását - fenyegetőzött a fegyveres elit egység egyik parancsnoka. Washington visszaállította az elrettentés bizonyos szintjét - mondta Mark Esper amerikai védelmi miniszter. Az Irakban lévő amerikai célpontok elleni rakétatámadás egy térségbeli művelet felvezetője volt - közölte az iráni Forradalmi Gárda egyik magas rangú parancsnoka a teheráni állami televízió szerint. A Forradalmi Gárda légierejét vezető Amirali Hadzsizade szerint a támadásokban nem amerikai katonákkal akartak végezni, hanem kárt akartak tenni Washington katonai gépezetében. A parancsnok hangsúlyozta: az lenne a megfelelő bosszú a gárda Kudsz nevű elit egységét vezető Kászim Szulejmáni tábornok meggyilkolásáért, ha kiebrudalnák az amerikai erőket a Közel-Keletről. Ali Fadavi, a Forradalmi Gárda parancsnokhelyettese szerint az amerikai célpontokra mért iráni rakétacsapások megmutatták az ország katonai erejét, amivel szemben az amerikaiak nem tudtak semmit tenni. Eszmail Gáni, aki Kászim Szulejmáni megölése után került a gárda Kudsz nevű különleges egységének élére, tegnap fogadkozott, hogy folytatni fogja elődje irányvonalát. „Folytatni fogjuk ezt a fényes utat erővel” — hangoztatta a parancsnok. Fanyalog a szenátus Az amerikai szenátus republikánus tagjai is elégedetlenségüket fejezték ki, miután a Trumpkormányzat zárt ajtók mögött tájékoztatta a törvényhozókat az utóbbi időben kiéleződött iráni-amerikai konfliktusról, amelyben a teheráni vezetés az amerikai erők iraki bázisaira mért rakétacsapással vágott vissza. A tájékoztatót Mike Pompeo külügyminiszter, Mark Esper a védelmi tárca irányítója, Gina Haspel, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIÄ) igazgatója és Mark Milley tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője tartotta. A tanácskozás utáni nyilatkozataikban a törvényhozók többnyire párthovatartozásuk szerint ítélték meg a hallottakat. A demokraták általában azt mondták, hogy sok kérdésükre nem kaptak választ, Nancy Pelosi, a demokrata párti házelnök pedig azt hangoztatta újságíróknak, hogy „a nyugtalanságunkat nem sikerült eloszlatni”. Bár a republikánus politikusok többsége szerint a tájékoztatón elhangzott információk hasznosak és meggyőzőek voltak, néhány republikánus a kifejezett nemtetszésének adott hangot. Mike Lee, Utah állam szenátora például azt mondta: „elégedetlen a Szulejmáni elleni támadás jogi, ténybeli és morális igazolásával”. Ügy fogalmazott: „valószínűleg a legrosszabb” tájékoztató volt, amelyet katonai ügyekről hallott a kongresszusban az elmúlt 9 évben, amióta szenátor. Eredményes elrettentés Washington visszaállította az elrettentés bizonyos szintjét-jelentette ki Mark Esper amerikai védelmi miniszter. A Pentagon vezetője kifejtette: Washington a Kászim Szulejmáni elleni dróntámadással, és a még decemberben a Katáib Hezbollah nevű iraki síita paramilitáris csoportra mért csapással állította vissza az elrettentés bizonyos szintjét. Hozzáfűzte azonban, csak a jövő igazolhatja majd, hogy az elrettentés sikeres volte. Kászim Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda különleges Kudsz erőinek parancsnokát az amerikai Hamenei ajatollahésTrump elnök. Rakéták helyett szavak pergőtüze, (tasr/ap) erők múlt pénteken ölték meg Bagdadban. Esper elmondta, hogy Irán a szerdára virradóra Irakban végrehajtott megtorló támadásaiban 16 rövid hatótávolságú rakétát lőtt ki, ezek közül legalább 11 okozott kárt az Ain-el- Aszad légitámaszponton, egy pedig az erbíli katonai bázison. A miniszter szerint nagyobb anyagi károk nem keletkeztek, a rakéták katonai sátrakat és egy helikoptert tettek tönkre, valamint megrongálták a parkolót. Esper közölte: az amerikai hadsereg v áltozatlanul készenlétben áll. Trump erőt mutat Ehhez Donald Trump amerikai elnök azt fűzte hozzá, hogy a világ túl sokáig tűrte Irán viselkedését. „Nem akaijuk használni a katonai erőt. Az amerikai katonai és gazdasági erő a legjobb elrettentés” - fogalmazott. „Amíg én az Egyesült Államok elnöke vagyok, Iránnak nem lesz atomfegyvere” - ismételte meg korábbi álláspontját az elnök. Felszólította az Egyesült Királyságot, Németországot, Oroszországot, Kínát, Franciaországot, hogy szintén lépjen ki a 2015-ben aláírt többhatalmi atomalkuból. Szorgalmazta, hogy a világ nagyhatalmai kezdjenek újabb tárgyalásokat egy Iránnal kötendő új megállapodásról. Kerülendő az iraki légtér Az iraki légtér elkerülését javasolja az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) a tagországokban bejegyzett légitársaságoknak. Az Európai Ünió légi közlekedési szerve tegnap ezt arra reagálva közölte, hogy szerdára virradó éjjel Iránból ballisztikus rakétákkal több olyan iraki célpontot is megtámadtak, ahol amerikai és a koalíciós erők katonái állomásoznak. Az EASA nem tiltotta meg kategorikusan a légtér használatát - szemben az amerikai Szövetségi Légügyi Hivatallal (FAA) —, de arra kérte a tagállamok hatóságait, hogy adjanak ki az iraki légtér elkerülésére vonatkozó határozatokat. A szervezet folyamatosan kapcsolatban áll az Európai Bizottsággal és a tagállamok hatóságaival, a helyzetet figyelemmel kísérik, és szükség esetén beavatkoznak. Mértéktartásra intett Orbán Viktor Trianon kapcsán Orbán Viktor kormányfő nemzetközi sajtótájékoztatóján Kovács Zoltánnal, a miniszterelnökség nemzetközi kommunikációértfeielős államtitkárával (MTI) KÓSAANDRÁS A magyar kormányfő szerint az Európai Néppárt agyra baloldalibb, ha ezen nem tudnak változtatni, akkor a Fidesz kilép a szervezetből. Budapest. Mindenkit mértéktartásra intek a trianoni megemlékezések kapcsán, mert az elmúlt években olyan együttműködéseket sikerült kialakítanunk Közép-Európában, amiket nem lenne jó veszélyeztetni - erről is beszélt Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatóján. A tavalyihoz hasonlóan ez volt az egyetlen olyan alkalom az évben, amikor a kormánykritikus média is szabadon kérdezhette a miniszterelnököt. Bár a legnagyobb magyar hírportál, a 24.hu munkatársait így sem engedték be. Orbán külön kiemelte, hogy Szlovákiával a V4-eken belül még szorosabbra sikerült fűzni a partnerséget és ugyanez a helyzet Szerbiával is. A miniszterelnök szerint ráadásul most kedvező a csillagállás, hogy a régió országai még jobban együttműködhessenek, bár Trianon után „a száz év magyar magány” kora jött, mára ezt sikerült megszüntetni a térségben. A több mint 3 órás sajtótájékoztatón Orbán Viktor többször is beszélt a F idesz és az Európai Néppárt (ÉPP) viszonyáról, mint ismert, márciusban a magyar kormánypárt „önként” felfüggesztette tagságát a Jean- Claude Juncker európai bizottsági elnököt támadó plakátok miatt kialakult politikai vita következményeként. A miniszterelnök kritizálta az ÉPP jelenlegi vezetését, azt mondta, a Néppárt egyre jobban távolodik a kereszténydemokrata gyökereitől, egyre balosabbá és liberálisabbá válik, a Fidesz célja az, hogy belülről éljen el egy jobboldali fordulatot, de ha ez nem sikerül, akkor kilépnek és új kereszténydemokrata szövetséget próbál majd alakítani. Orbán Viktor megerősítette a Népszava értesülését, miszerint a közeljövőben találkozik Donald Tuskkal, a Néppárt elnökével, rajta kívül még Sebastian Kurz osztrák kancellárral és Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével is tárgyal majd. Szóba került Ukrajna is, a miniszterelnök szerint Petro Porosenko korábbi elnök alatt egy „kifejezetten magyarellenes” vezetése volt az országnak, Volodimir Zelenszkij megválasztásával abban bíztak, hogy ez változik, de egyelőre minden budapesti kezdeményezés ellenére sem jött össze egy magas szintű magyar-ukrán találkozó. Szóba került Soros György is, akit Orbán „tehetséges magyar emberként” jellemzett, mint mondta, éppen az a baj, hogy Soros jó képességű, de a magyar kormány ellen dolgozik nemzetközi szinten, ám ők ennek mindig ellen fognak állni. A Fidesz vezetését érő belső kritikákra Orbán Viktor úgy reagált, hogy pártelnökként természetesen az ő felelőssége, hogy az októberi helyhatósági választáson az ellenzék sok helyen jobb jelölteket indított, akik legyőzték az ő embereiket, a következő időszakban a Fidesz működésének javításán fog dolgozni, de „azon azért senki ne csodálkozzon, hogy egy demokráciában van ellenzék, amely le is győzheti a kormánypártot, ez így természetes.”
