Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-27 / 299. szám
4 I KÜLFÖLD 2019. december 27. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Sivatagi tűzharc Burkina Fasóban Mérséklődő migrációs nyomás Csökkenteni kell a menedékkérők befogadásától elzárkózó országok uniós támogatását Ouagadougou. Nyolcvan terroristát ártalmatlanítottak a védelmi és biztonsági erők a Burkina Faso északi részén fekvő Arbindában - közölte a nyugatafrikai ország hadserege. A dzsihádisták a Száhel-övezetben található Arbindában polgári személyeket és egy katonai egységet támadtak meg, 35 polgári személyt - közöttük sok nőt és hét katonát megöltek, több mint húszán megsebesültek. A hadsereg többórás tűzharcot vívott a támadókkal, 80 terroristát megöltek, száz motorkerékpárt, nagy mennyiségű fegyvert és lőszert koboztak el. (MTI) • Hasogdzsi-ügy: öt halálos ítélet Rijád. Öt embert ítélt halálra egy szaúd-arábiai bíróság az emigráns ellenzéki újságíró, Dzsamál Hasogdzsi 2018. októberi meggyilkolása ügyében indított büntetőperben, további három vádlottra pedig összesen 24 év börtönbüntetést rótt ki. Az ENSZ független és pártatlan vizsgálatra szólított fel az ügyben. Salán as- Salán szaűdi főügyész szerint nem találtak elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy vádat emeljenek Szaúd al-Kahtáni, Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös bizalmasa és volt tanácsadója ellen. Elengedték a szaúdi hírszerzés akkori helyettes vezetőjét, Ahmed al-Aszírit, valamint Ahmed al-Otejbít is, aki a gyilkosság idején Szaúd-Arábia isztambuli fokonzulátusának - ahol Hasogdzsit megölték - volt a vezetője. Hasogdzsi holtteste a mai napig nem került elő. Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (Cl A) és több nyugati kormány a gyilkosság felbujtójának Mohamed bin Szalmánt tartj a. (MTI) Feszültség Kína és Japán között Csengtu/Szöul. Nem leszjavulás a kétoldalú kapcsolatokban a Kelet-kínai-tenger stabilitása nélkül - közölte Abe S indzó japán kormányfő Csengtuban kínai kollégájával, Li Ko-csianggal. A két kormányfő a Dél-Koreával tartott háromoldalú csúcstalálkozón tárgyalt egymással a kínai városban, amelynek fö témája az Észak-Korea és az USA között Phenjan atomfegyvereinek leszereléséről folyó, zsákutcába jutott tárgyalás. A japán kormányfő a dél-koreai elnökkel találkozva kijelentette, javítani kell a két ország között évtizedek óta legrosszabb viszonyon. (MTI) Montenegró: szerb ortodoxok tüntettek Podgorica. Az új egyházügyi törvényjavaslat ellen tiltakoznak a montenegrói fővárosban, a rendőrség azonban nem engedte közel a tüntetőket a parlamenthez. A tiltakozók többsége szerb származású és ortodox vallású, a törvényjavaslat ugyanis a szerb ortodox egyház ingatlanait érinti a leginkább. (MTI) Menedékkérők sora Boszniában. Idén mintegy 120 ezren érkeztek. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin Az idén is csökkent az illegális határátlépések száma az Európai Unió külső határán, de továbbra is nagy a közösségre nehezedő migrációs nyomás - mondta a Frontex EU-s határ- ás partvédelmi szervezet vezetője. Fabrice Leggeri elmondta, hogy az illegális határátlépések száma erősen csökkent a 2015-ös 1,2 milliós rekordhoz képest. Ez a folyamat az idén is kitart, az év végéig várhatóan 120 ezer ember lép be illegálisan az EU területére, ami 10 százalékos csökkenés 2018-hoz képest. Azonban a migrációs nyomás így is hatalmas - fogalmazott a varsói központú uniós szervezetet 2015 óta vezető francia szakember, hozzátéve, hogy az újonnan érkezők mellett az utóbbi években érkezettek is komoly kihívást jelentenek. Szerinte szintén gond, hogy még mindig nem sikerül elég jól az elutasított menedékkérők visszatoloncolása a hazájukba. Felére csökkent az Olaszországot tengeren át elérő illegális bevándorlók száma 2019-ben az előző évihez képest az olasz belügyminisztérium adatai szerint, a 2017-es évhez viszonyítva pedig 90%-kal csökkent. 2019- ben december 24-ig 11 439 migráns érte el az olasz partokat. 2018 azonos időszakában ez a szám 23 210 volt, 2017-ben pedig 118 914. A legtöbb, 2654 illegális bevándorló az idén Tunéziából érkezett, az észak-afrikai országot Pakisztán és Elefántcsontpart követi a statisztikák szerint 1180, illetve 1135 migránssal. Az erős csökkenés legfőbb oka szakértők szerint az a vitatott megállapodás, amelyet 2017-ben kötött az akkori szociáldemokrata kormány Líbiával. Németországban az idén is csökken, az unió egészében viszont négy éve először ismét emelkedik a menedékjogi kérelmek száma - jelentette tegnap a Berliner Morgenpost német lap a közösség statisztikai hivatalának (Eurostat) még nem nyilvános adatai alapján. A januárszeptemberi időszakban valamennyi tagországot együttvéve 473 215 menedékjogi kérelmet nyújtottak be első alkalommal az EU-ban, ami 8,6%os növekedés az előző év azonos időszakához képest. Ez trendfordulót jelent, hiszen a 2015-ös 1,2 milliós csúcs óta egyre csökkent a kérelmek száma, tavaly például 11%-kal. Csökkenteni kell a menedékkérők befogadásától elzárkózó európai uniós tagállamok közösségi támogatását - mondta a luxemburgi külügyminiszter. Jean Asselbom a Görögországban tartózkodó felnőtt kísérő nélküli kiskorú menedékkérők helyzetéről szóló vitához hozzászólva a Der Spiegel német hírmagazinnak azt mondta, hogy az ügyet nem néhány tagállam összefogásával, hanem egy uniós szintű megállapodással kell rendezni. A szocialista politikus elképzelése szerint a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőket el kell hozni a görögországi táborokból és szét kell osztani az EU-ban, a befogadásuktól elzárkózó tagállamok uniós támogatását pedig csökkenteni kell. Mint mondta, a következő, 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló hosszú távú EU-s költségvetést tekintve „erőteljesen negatív következményekkel” jár, ha egyes tagállamok elzárkóznak alapvető emberiességi kérdések megoldásától. Folytatódik a szíriai hadsereg előrenyomulása Itt korábban egy 6 tagú család élt. A civileket sem kímélik a harcok, (tasr/ap) A szíriai hadsereg legalább 320 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza és több mint 40 települést vont ellenőrzése álé az ország északnyugati Idlíb tartományéban - közölte a szíriai hadsereg parancsnoksága. Damaszkusz. Az elmúlt néhány napban a szíriai katonák jelentős területet tudtak megtisztítani a Derbat an-Nuszra terrorszervezet és más szélsőséges csoportok fegyvereseitől, több mint 40 'városba és faluba hatoltak be Idlíb tartomány déli járásaiban - áll a hadsereg nyilatkozatában. Maarat-en-Numan város felé közeledve a szíriai haderő iráni támogatással körülvett egy török megfigyelőposztot Idlíb tartományban, az Aleppót Damaszkusszal összekötő országút mentén, Szurman falu közelében. A kormányerők előrenyomulásával egyidőben az elmúlt két hétben több mint 40 ezren menekültek el északi irányba, a török határ felé Maarat-en-Numanból, ahová korábban több ezer család menekült a harcok elől az ország más részeiből. Legalább nyolc polgári személy, közöttük öt gyermek halt meg kedden, amikor az orosz légierő csapásokat mért az Idlíb tartománybeli Dzsubasz falura, ahol számos menekült él - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű emigráns aktivista szervezet. December 16. óta a kormányerők az orosz légierő támogatásával fokozták a térség elleni légitámadásokat, miközben heves harcok dúlnak egyrészről a kormányerők, másrészről a dzsihádisták és a lázadók között. Az újabb harcokban mintegy 80 polgári személy halt meg. Hat nap alatt 30 szíriai kormánykatonával végeztek az Iszlám Állam terrorszervezet fegyveresei az ország két tartományában - közölte tegnap a szír polgárháború eseményeiről 2011 óta kiterjedt aktivistahálózata révén rendszeresen beszámoló OSDH szervezet. Az OSDH szerint összesen 309 kormánykatonát és a hadsereggel szövetséges milícia tagját ölték meg március óta. Az Iszlám Államot az amerikai támogatású Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab emyőszervezet az idén kergette ki utolsó szíriai zárványából, Deir-ez-Zórból, de ez nem jelenti a terrorszervezet teljes megsemmisülését. (MTI) Karácsonykor ismét összecsaptak egymással a demokráciapárti tüntetők és a rendőrök Hongkongban, ezúttal egy bevásárlóközpontban, ahol a biztonsági erők gumibotokkal próbálták visszaszorítani a demonstrálókat. A demonstrálók a város bevásárlónegyedében olyan üzleteket rongáltak meg, amelyek üzleti kapcsolatban állnak a szárazföldi Kínával. A rendőrök szenteste könnygázt is bevetettek ellenük, a zavargásokszerdáigtartottak. (TASR/AP) Török hadsereg Líbiában Ankara. A török parlament januárban napirendre tűzi a hadsereg Líbiába küldését-jelentette be tegnap Recep Tayyip Erdogan török elnök, hangsúlyozva, hogy a támogatást a tripoli székhelyű nemzetközileg elismert líbiai egységkormány kérte. Korábban Ibrahim Kálin elnöki szóvivő már jelezte: Ankarának szüksége lehet egy olyan törvényre, amely lehetővé teszi török csapatok Líbiába küldését. Erdogan szerdán előre be nem jelentett látogatásra érkezett Tunéziába, ahol egyebek közt a líbiai helyzetről is tárgyalt Kaisz Szaíd frissen megválasztott tunéziai államfővel. Két hete Szaíd megbeszéléseket folytatott Fájez esz-Szarrádzzsal, a nemzetközileg elismert líbiai egységkormány miniszterelnökével. A török kormány novemberben írt alá biztonsági és katonai együttműködési megállapodást Tripolival, kiváltva Görögország és más államok bírálatát. A megállapodást - amelynek értelmében líbiai kérésre Törökország katonai kiképzőszemélyzetet, felszerelést küldhet Líbiába - decemberben a líbiai egységkormány és a török parlament ratifikálta. Törökország az ENSZ fegyverembargója ellenére már küldött katonai támogatást a Szarrádzs-kabinetnek. Az olajban gazdag észak-afrikai ország Moammer Kadhafi 2011-es meggyilkolása óta gyakorlatilag káoszba zuhant, egymással rivalizáló fegyveres csoportok próbálják megszerezni az ország minél nagyobb része fölött az ellenőrzést. (MTI)
