Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-27 / 299. szám
www.ujszo.com | 2019. december 27. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 5 Lehet a remény a politika lényege? Az értékekről és a párbeszédről szóló politikát vitte győzelemre (TASR-felvétel) Egy felejthető év DUDÁSTAMÁS Hogy milyen volt 2019 közgazdász szemmel? Talán a felejthető szóval lehetne legjobban a lassan elmúló évet jellemezni. Nem jött el a következő gazdasági válság, és nem történt különösebb drámai esemény sem a világgazdaságban. És ez valahol így van jól, hiszen az unalmas év azt jelenti, hogy a világ lakosságának nagy része komolyabb gondok nélkül tudta élni az életét. Akadtak persze lokális problémák és válságok, de ezek hatása nem terjedt ki az érintett országok határai mögé. A válság tehát egyelőre elmaradt, de a világgazdasággal foglalkozó elemzők egyik leggyakrabban használt kifejezése 2019-ben a szinkronizált lassulás volt. Ez army it jelent, hogy a világ legfontosabb gazdaságainak növekedése folyamatosan lassult az elmúlt hónapokban. A világgazdaságot egy hatalmas repülőgéphez lehet hasonlítani, melynek több fő motorja van. Ha az USA, Kína, Japán vagy az EU feliratú motorok közül egy-egy kihagy, a gép tovább tud repülni, de az összes motor akadozása komolyabb gondokat okoz, és idővel gazdasági zuhanáshoz vezethet. Ez a veszély ma még nem fenyeget közvetlenül, de 2020-ban érdemes lesz éberen figyelni a gép műszerfalát. Mindenképpen pozitívumként kell elkönyvelni, hogy az év vége felé két fontos kockázatforrást is sikerült semlegesíteni. Donald Trumpnak - minden szeszélye ellenére - több hónapos tárgyalássorozat után sikerült egy részleges kereskedelmi egyezményt tető alá hoznia az USA és Kína között. Naivitás volna azt gondolni, hogy ez az egyezmény minden feszültségforrást tompít a világ két legnagyobb gazdasága között, de az aláírásra váró dokumentum tüzszüneti megállapodásnak fogható fel, amit további béketárgyalások követhetnek. És erre a tűzszünetre az egész világgazdaságnak nagy szüksége volt. Európában az év talán legfontosabb eseménye decemberben történt, amikor a brit Konzervatív Pártnak sikerült meggyőző többséget szereznie az előrehozott parlamenti választáson. Bejött Boris Johnson politikai nagy dobása, és az EU többi fővárosából szinte hallani lehetett a megkönnyebbülés sóhaját. A konzervatív győzelem ugyanis azt jelenti, hogy a brexit folyamatának fájdalmas hónapjai végre lezárulnak és Nagy-Britannia január végén rendezett körülmények között elhagyja az EU-t. A történemek persze itt sincs még vége, ugyanis további hosszú tárgyalások várhatóak Nagy-Britannia és az EU gazdasági kapcsolatainak hosszú távú rendezéséről. De az európai vállalatok fellélegezhetnek, a rendezetlen brexit rémálmát sikerült elkerülni. Ami Szlovákiát illeti, 2019 kulcsszava nálunk is a gazdasági növekedés lassulása volt. A rendkívül nyitott szlovák gazdaság a gyengélkedő német gazdaság áldozatává vált, és az év végi gazdasági növekedés már csak az árnyéka az eredeti prognózisoknak. A GDP-növekedés visszaesése a szlovák lakosság többsége számára még nem jelent gondot, a munkaerőpiac eddig képes volt felszippantani az esetleg elbocsátott alkalmazottakat. Ennek köszönhetően a munkanélküliek száma továbbra is rekordalacsony és a reálbérek is dinamikusan növekedtek. Ha azonban 2020-ban folytatódik a szlovák ipar gyengélkedése, mindez megváltozik, és több év után ismét emelkedhet a munkanélküliek száma. Továbbra is érvényes, hogy a szlovák gazdaság teljesítménye az autóiparon áll vagy bukik, ezért nyugtalanítóak az autóipari beszállítók növekvő gondjai. Égyre inkább szembesülünk azzal is, hogy a növekvő bérek mellett egyszerű összeszerelő üzemként már nem vagyunk versenyképesek, amire jó példa a galántai Samsungban nemrég bejelentett tömeges elbocsátás is. Jó lenne ezért 2020-ban végre komolyan elkezdeni a jövőre való felkészülést. Ha ezt nem tesszük meg, előfordulhat, hogy később még a 2019-hez hasonló gyengébb évekre is nosztalgiával fogunk emlékezni. FIGYELŐ Masha Gessennek, a New Y orker állandó szerzőjének fogalmazott a következőképpen Zuzana Caputová: „a remény hordozója vagyok”. Szlovákia köztársasági elnökének megválasztása óta folyamatosan szembe kell néznie azzal, hogy támogatói nem pusztán egy sikeres szlovák politikust látnak benne, hanem hajlamosak a teljes közép-európai régió reménységeként tekinteni rá. A New Yorker decemberi cikke arra kívánt rávilágítani, hogy miközben a győzelmét magyarázó kommentárok egyszerre beszéltek meglepetésgyőzelemről, illetve a liberalizmus győzelméről, a valóságnak talán több rétege van a túl egyértelmű magyarázatoknál. Caputová valójában nem a liberalizmust vitte győzelemre egy visegrádi országban, hanem azt a törekvést, amely úgy tekint a politikára, mint egy komplex párbeszédre az értékekről és a közös célokról. Caputová elnöki kampányának meghatározó eseménye volt, amikor az azonos neműek örökbefogadási lehetőségéről úgy nyilatkozott, hogy minden szerető szülő jobb megoldás egy gyerek számára, mint az árvaság. Caputová - az értékrendszerében sokszor konzervatívnak címkézett közép-európai térségben - vállalta a fentebb említett választ. Miközben a szlovák társadalom is megosztott e kérdéskörben, mégis díjazták a politikus őszinteségét és nyitottságát. Az államfő csupán 2018 óta ismert a szlovák politikai életben, abban az évben, amikor Ján Kuciak oknyomozó újságíró és barátnője meggyilkolását követően az ország komoly politikai válságot élt meg. A kettős gyilkosság lemondásra kényszerítette Robert Fico miniszterelnököt, emellett a társadalomban megerősítette a korrupció elleni fellépés igényét. A köztársasági elnök akkor úgy fogalmazott, Szlovákia útelágazáshoz érkezett: vagy a társadalomban meglévő frusztráció marad fenn, vagy a változás akarása lesz a meghatározóbb. A frusztráció oka abban is keresendő, hogy a bársonyos forradalom óta eltelt harminc év Szlovákiában sem volt mentes a teljesítetlen ígéretektől, bár a szlovák gazdaság kifejezetten jól teljesít - különösen a kilencvenes évek adataival összehasonlítva -, de az OECD Better Life Index összehasonlításában számos területen továbbra is az átlag alatt maradt. Csehország előtte szerepel ezen a listán, ám Lengyelország és Magyarország is alacsonyabb számokat produkál, mint Szlovákia. A rendszerváltás évfordulóján mondott beszédében Caputová elismerte, hogy komoly pozitív változásokat hozott az átalakulás, de a szlovák társadalomban mégis sokan küzdenek megélhetési nehézségekkel, nem kevesen érzik úgy, hogy a méltóságukat és a jogaikat nem tartják maradéktalanul tiszteletben. A köztársasági elnöknek ezért nem meglepően az a határozott vállalása, hogy empatikus vezető kíván lenni. Nem véletlenül szakosodott a környezetvédelmi ügyekre ajogi diploma megszerzése után. Úgy nyilatkozott élete ezen időszakáról, hogy az aktivista ügyvédi munka megértette vele a hatalom működését, valódi természetét. Talán ezek a tapasztalatok is közrejátszottak abban, hogyan tekint saját köztársasági elnökségére. Az államfői tisztség kevés valódi jogosítványt jelent, de arra módot ad, hogy ráirányítsa a figyelmet egy-egy kérdésre. Caputová ezt a lehetőséget ragadja meg, amikor átláthatóságot és igazságot vár el a Kuciakgyilkosság felderítése során. Elnöki pozícióját felhasználva kíván a remény megtestesítője lenni, de ahogy ő fogalmazott: „Ennek a reménynek a valóságban kell gyökereznie. Ami azt jelenti, ha azt látom, hogy a társadalomban negatív dolgok történnek, akkor kimondom, megnevezem őket. És közben megoldásokat is ajánlok, vagy a megoldáshoz vezető lehetséges ösvényeket”. A rendszerváltás óta eltelt harminc évben sokan ígértek már reményt Közép-Európában és sokszor csak a reménytelenség maradt utánuk. Éppen ezért annyi már most biztos, hogy Caputovának tökélyre kell fejlesztenie a gúzsba kötve táncolást, mivel érdemi hatalommal nem rendelkezik. Hogy reményt adjon, ahhoz valós szövetségeseket is találnia kell országhatáron belül és kívül egyaránt. A szerző az IDEA Intézet elemzője Trump a legveszélyesebb A németek legnagyobb része úgy véli, Donald Trump jelenti a legnagyobb veszélyt a békére, nagyobbat, mint az észak-koreai rezsim vezetője. A Y ouGov intézet adatai szerint a németek 41 %-a tartja az amerikai elnököt a legnagyobb veszélyforrásnak, a második 17%-kal Kim Dzsong Un. A harmadik Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ali Hamenei iráni ajatollah egyaránt 8-8%-kal, majd Hszi Csin-ping kínai államfő következik 7%-kal. (MTI) Karácsonykor is ugyanaz az Orbán-lemez szólt Soros, Brüsszel, migránsok - ezek voltak a kulcsszavak Orbán Viktor karácsonyi interjújában is. A karácsony ünnepével három rövid mondat erejéig foglalkozott. A klímavédelem árát a klímarom- : bolóknak kell megfizetniük — jelentette ki a Magyar Nemzetnek Orbán, és kiemelte: a fő felelősök a leggazdagabb államok és a világ legna- : gyobb multinacionális vállalatai. „Nekik kell elsősorban állniuk a számlát, és nem a szegényebb országoknak, nem fogadhatjuk el, hogy a klímavédelemre hivatkozva megemeljék az energiahordozók és az élelmiszerek árát, és újra megsarcolják a magyar családokat”. Úgy vélekedett: a klímavédelem nem pártirányultság kérdése: a teremtett környezet védelme mindenkinek érdeke, és a keresztény tanítás fontos része is. Arra a felvetésre, hogy tart-e a kormány gazdasági válságtól, Orbán Viktor úgy válaszolt: „azt minden értelmes ember tudja”, hogy 2020 nehéz év lesz Európa számára. Vélekedése szerint Brüsszelben két komoly hibát követtek el: az egyik a migránsok beengedése volt, a másik, hogy elrontották az európai gazdaságpolitikát, és szerinte a gazdasági növekedés motorja Közép-Európa lett. A bevándorlást Éurópa legfontosabb ügyének nevezte, amely „nemcsak ma, idén vagy jövőre, hanem évtizedeken át” meghatározza az európai politikát és az európai államok kapcsolatrendszerét. A nyugati országokban - folytatta -, ahova beengedték őket, a muszlim népesség évről évre nő, a keresztény pedig csökken. A „természete szerint hullámzó erejű” migrációs nyomás most újra növekszik, mondta Orbán, hangsúlyozva, közben Brüsszel kitartóan támadja a határt védő magyar jogszabályokat. Szerinte Brüsszel célpontjai azok az államok, amelyek ellenzik a bevándorlást, és megtagadták a migránsok kvóta szerinti elosztását. Kiemelte, a „Soros-hálózat” egész Európát akarja vegyes kultúrájú kontinenssé változtatni, lehetőleg a nemzetállamok felszámolásával. A magyarországi szegénységről azt mondta: végre Jönnek az első komoly eredmények”. 2010 óta egyharmadára csökkent a súlyos anyagi nélkülözésnek kitettek száma; igaz, még mindig több százezren vannak, „de látom azt is, ahogyan lépésről lépésre haladni fogunk”. (mti, úsz) HAJDU NÓRA
