Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-20 / 296. szám

EE2S3 ÍZVILÁG ■ 2019. DECEMBER 20. 15 Merry Christmas! Angliában is jo korán kezdik a karácsonyi készülődést: a váro­sok ünnepi fényeit általában már novemberben meggyújt­ják, és az otthoni előkészületek java - a házak dekorálása, a karácsonyfa állítása - is inkább december elején esedékes. December 24., vagyis a Christmas Eve munkanap, bár rövidebb, gyakran ilyenkor rendezik a nagy munkahelyi évzáró bulikat. A boltok délután 5-ig nyitva taná­nak, így gyakorlatilag estig tart az utolsó nagy bevásárlóroham. Ez az este inkább a barátoké, mint a családé, simán át lehet ugrani látogatóba egy pohár likőr vagy sherry reményében, és az sem ritkaság, hogy a társaság egy pub­­ban gyűlik össze. Ahol gyerekek is vannak, ott másfajta előkészületek is zajlanak: ilyenkor teszik a kan­dallóba, kéménybe a Sántának írt levelet, aki a füstön keresztül olvassa el. Sok helyen kekszet és tejet is kikészítenek a télapónak a felakasztott harisnyák mellé, hátha megéhezik az éjszakai aján­dékszállítás közben. December 25., vagyis a Christmas Day az ajándékozás napja, a cso­magokat reggel szokás kibontani. Ilyenkor jön össze a család, és ezt koronázzák meg a hagyományos karácsonyi ebéddel. Klasszikus fogás a sült, töltött pulyka, ame­lyet sós, édes és vegyes töltelékkel is készítenek, de kerülhet az asztalra más szárnyas (liba, csirke) is sült krumplival, kelbimbóval, egyéb zöldségkörettel. A desszert természetesen a híres karácsonyi puding, amit a nassolni vágyók még aprósütemé­nyekkel is megfejel­hetnek. Délután kihagyhatadan a tea, amit az ünnepi időszakban a pudinghoz hasonlóan jó tömény, szárított gyümölcsös pitével (mince pie) kínálnak - ennek receptjét még a keresztesek hozták magukkal, és eredetileg húst is tartalmazott. Este sokaknál egy jó bögre forró wassail zárja a napot, amit tulajdonképpen gyümölcs­puncsnak tekinthetünk December 26. a barátok és isme­rősök megajándékozásának a nap­ja. A hagyomány szerint a Boxing Day elnevezés onnan származik, hogy régen a jómódúak az ünnepi ebéd után a maradékot dobo­zokba tették és a szolgálóiknak adták Mára ez a nap más jelentést kapott: hiába ünnep, a boltok knyitnak, és mivel ilyenkor kezdődnek a nagy téli leárazások, a vásárlás szinte kötelező családi programmá vált. Wassail (forró gyümölcspuncs) Hozzávalók: 2 liter almacider, 1,5 bögre na­rancslé, 1 bögre ananászlé, 1 ek barna cukor, ízlés szerint citrom­lé, 2 rúd fahéj (egészben), ízlés szerint őrölt fahéj és szegfűszeg. Elkészítés: Egy nagy lábasban keverjünk össze minden összetevőt, for­raljuk fel. Utána csökkentsük a hőt, és lefedve, mérsékelt lángon főzzük tovább 20-30 percig. A végén dobjuk ki az egész fahéjat. Az italt forrón kínáljuk, bögrék­be vagy hőálló üvegpoharakba töltve. Mince pie (gyümölcsös pite) Hozzávalók (dupla adaghoz): A töltelékhez: 1 fanyar ízű alma, 1 narancs leve és húsa, 1 citrom leve és húsa, fél ek szere­csendió (frissen darálva), negyed ek szegfűbors (őrölt), negyed ek szegfűszeg (őrölt), 85 g mandula (pörkölve vagy sütőben meg­pirítva, felaprítva), 115 g aszalt vörösáfonya (felaprítva), 85 g kandírozott cseresznye (felaprít­va), 45 g kandírozott gyömbér (felaprítva), 85 g barna cukor, 115 g arany mazsola (felaprít­va), 00 g olvasztott vaj, 110 ml brandy. A tésztához: 700 g liszt, 1 ek só, 225 g vaj (hidegen, apró kockákra vágva), 2 tojássárgája (lágyan felverve), 110 ml víz, 2 ek tej. Továbbá: liszt a nyújtáshoz, vaj a forma kikenéséhez, tej a piték lekenéséhez, porcukor a szórás­hoz (elhagyható). Elkészítés: A töltelék hozzávalóit keverjük össze alaposan egy nagy tálban, majd légmentesen záródó do­bozban tegyük a hűtőbe (így akár három hónapig is eláll; tehát jóval az ünnepek előtt is elkészíthető). Két normál muffinsütőt (12 darabosat) kenjünk ki alaposan vajjal. Me­legítsük elő a sütőt 200 fokra. A tésztához keverjük össze a lisztet és a sót egy nagy tálban. Adjuk hozzá a vajkockákat, morzsol­juk el a liszttel. Keverjük bele a tojássárgákat és adjuk hozzá a hideg vizet. Kissé ragadós tészta a végeredmény. Válasszuk kétfelé. Lisztezzünk meg egy deszkát, és a tészta egyik felét nyújtsuk ki rajta. Kiszúróval vagy egy üvegpohár szájával vágjunk ki korongokat a kinyúj­tott tésztából, akkorákat, hogy pont ki lehessen bélelni velük a muffinsütő formáit. Béleljük ki a mélyedéseket, majd egy evő­kanállal mindegyik kosárkába kanalazzunk nagyjából másfél evőkanálnyi tölteléket. Nyújtsuk ki a tészta másik felét is a kilisztezett deszkán. Vágjunk ki ebből is korongokat - akkorákat, hogy befedhessük velük a kosárkákat. Mártsuk az ujjúnkat hideg vízbe és futtassuk végig a vizes ujjún­kat a tésztakorongok szélén, mielőtt „lezárnánk” a pitéket. Gyengéden nyomkodjuk körbe a széleket, hogy illeszkedjenek, és egy villával is rásegíthe­tünk, hogy a tészta széle a muffinmélyedések peremére simuljon. Amikor minden pitét lezártunk, kenjük meg a tetejü­ket tejjel, majd egy éles késsel vagdossunk bele a tetőkbe. Azn előmelegített sütőben süs­sük a pitéket 20 percig, amíg aranybarnák nem lesznek. Ha kész, hagyjuk hűlni 5 percet, majd szórjuk meg porcukorral. Azonnal tálaljuk. Hyvää joulua! A finneknél a karácsony decem­ber 23-án kezdődik - természete­sen készülődéssel, a munka javát igyekeznek ilyenkor letudni. Este, miután a gyerekek lefeküd­tek, a szülők előkészítik a másna­pi ételeket, rendet raknak. 24-én a családi program már reggel elkezdődik: mindenki körbeüli az asztalt, magához veszi a fahéjas tejberizsét,' amelybe egy szem mandulát rejtenek. Aki ezt megtalálja, nagyon szerencsés lesz a következő évben, ha pedig hajadon az illető, akkor házasság­ra számíthat. A nap folyamán a finnek megvendégelik a velük élő háziállatokat, és nem feledkeznek meg a madarak etetéséről sem. Aki teheti, a szaunázást is beik­tatja a napi programba, és persze jócskán fogy a gazdagon ízesített - fűszeres, gyümölcsös, mazsolás, mandulás - forralt borból, vagyis a glöggből is. (Ennek alkohol­­mentes változata is kapható, a karácsony előtti időszakban az iskolákban is része az ünnepi készülődésnek.) A karácsonyi vacsora tradicionális északi ételekből áll: előételként gyakran kerül az asztalra pácolt hering, ezt általában sült sonka követi. Népszerű, hagyományos fogás a rozskenyérben sült sonka sült krumplikásával, de persze ma már a finnek többsége is a bevásárlóközpontokból él, ott pedig december elejétől a dániai behozatalból származó bőrös, sóban pácolt sertéscomb lepi el a pultokat. Ezt kevés fűszerrel, borssal, babérlevéllel és mustárral ízesítik (sózni általában nem kell), egyben sütik meg, és a sütési idő vége előtt 10 perccel zsemlemor­zsával elkevert mustárral kenik meg, ami roppanós kérget képez rajta. A fent említett sült kásának is számos változata létezik, nem­csak krumpliból, hanem karóré­pából, sárgarépából, zellerből is elkészíthető (a műfaj laatikko néven ismert, ami tepsit, dobozt is jelent). A sonka és a kása mellé rosolli, vagyis céklasaláta is kerül az ünnepi asztalra. A karácsonyi étkezést fűszeres, gyömbéres süte­ményekkel zárják. A rokonságot le sem tagadhatnánk: ahogy a magyar paraszti konyhában is szokás volt egyes vidékeken, hogy a karácsonyi asztalt nem szedték le, és a maradéknak, morzsának mágikus erőt tulajdonítottak, úgy Finnországban is élnek hasonló hi­edelmek. Ott az asztalon hagyott karácsonyi maradék a manókat illeti, már ha éppen arra járnak Lanttulaatikko (karórépakása) morzsával megszórt sütőtálba morzsolunk a tetejére, lazán vagy tepsibe rakjuk a kását, a megszórjuk némi zsemlemorzsá­­tetejét kanállal vagy vinnával val. 180 fokos sütőben kb. kicifrázhatjuk. Kevés hideg vajat 40 perc alatt készre sütjük. Rosolli (céklasaláta) Hozzávalók: 1 kg karórépa, 2 dl tejszín, 1 dl zsemlemorzsa, 1 tojás, 3 ek méz (vagy barna cukor), ízlés szerint gyömbérpor (de fahéjjal is készíthető), szerecsendió, só, fehér bors. Valamint: vaj és zsemlemorzsa a sütőtál kikenéséhez. Elkészítés: A karórépát megtisztítjuk, kisebb kockákra vágjuk, feltesszük főni. Kb. 30 perc alatt puhul meg, utána némi főzővízzel együtt botmixerrel pürésítjük. Mikor kissé kihűlt, belekeverjük a tojást, a morzsát, a tejszínt, a mézet és a fűszereket. Kivajazott, Hozzávalók: 4 cékla (sós, köménymagos, szegfűborsos, ecetes vízben főzve, majd falatnyi kockákra vágva), 2 burgonya (főzve, kockákra vág­va), 2 sárgarépa (főzve, kockákra vágva), 1 hagyma (apróra vágva vagy reszelve), 1 alma (apróra vágva), 2-3 csemegeuborka (ap­róra vágva). Az öntethez: 6-7 ek habtejszín, ízlés szerint ecet, kevés só és cukor. Elkészítés: A megfőzött, kihűtött zöldségféléket és az almát kis kockákra vágjuk, könnyedén összekeverjük. Öntetként a felvert tejszínt egy kiskanál ecettel, kevés cukorral és sóval ízesítjük, ha úgy tetszik, a cékla főzőlevéből is tehetünk hozzá egy keveset, hogy rózsaszínre színezze. A mártást külön tálaljuk. ízlés szerint keverhetünk a salátánkhoz apróra vágott petre­zselyemzöldet, metélőhagymát. Fogyasztás előtt érdemes egy fél napot a hűtőben érlelni, így még finomabb lesz az íze.

Next

/
Thumbnails
Contents