Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-20 / 296. szám

8 I KÜLFÖLD 2019. december 20.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Vád alá helyezték Trumpot Az USA történetének 3. elnökeként várhatja az alkotmányos vádemelést követő tárgyalást Tüntetők a washingtoni kongresszus épülete előtt. Trump teher lett. itasr/ap) Putyin találgatása a szakadárokról Moszkva. A délkelet-ukrajnai szakadár köztársaságokban nincsenek külföldi csapatok, amelyeket a minszki megálla­podások értelmében ki kellene vonni, csak önvédelmi erők, amelyek helyi lakosokból áll­nak -jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnapi év­értékelő sajtóértekezletén egy ukrán tudósító kérdésére. Hoz­zátette, hogy mindkét oldalon vannak „zsoldosok, franciák és németek, akikkel el lehet kez­deni foglalkozni”; a szakadár területeken nem ők képezik a fegyveres alakulatok alapját. Szavai szerint ezek a tankokat és a nehéztüzérséget olyan ál­lamoktól és struktúráktól kap­ják, amelyek „rokonszenvez­nek velük, de ez az ő haditech­nikájuk”. (MTI) Védelmet élvez a katalán politikus Luxemburg. Az Európai Bíró­ság úgy döntött, hogy Oriol Jun­­queras volt katalán elnökhelyet­tes, szakadár vezető, európai parlamenti képviselői mentelmi joga érvényben volt, amikor ok­tóberben a spanyol legfelsőbb bíróság börtönbüntetésre ítélte. Az unió bírósága a volt katalán elnökhelyettes azonnali szaba­don bocsátására szólított fel. A bírósági ítélet egyben leszögezi, hogy minden, az Európai Parla­ment képviselőjének megvá­lasztott személy a választási eredmény nyilvánosságra hoza­talának pillanatától hivatalos státust kap, és az ezzel járó men­telmijogot. (MTI) Indiában tilos a nagyobb tüntetés Újdelhi. Az indiai hatóságok be­tiltották az ország több államában az ötfősnél nagyobb tüntetéseket, mert az utóbbi napokban egyre intenzívebbé váltak az állampol­gársági törvény módosítása mi­atti tiltakozások. Mégis számos tüntetést tartottak, és a rendőrség néhány városban őrizetbe vett több mint száz demonstrálót. A múlt héten hatályba lépett jog­szabály értelmében indiai ál­lampolgárságot adnak a Bangla­­desből, Pakisztánból és Afga­nisztánból 2015 előtt-vallási üldöztetés miatt - elmenekült buddhistáknak, szikiteknek és keresztényeknek, de az iszlám vallásúaknaknem. (MTI) Letartóztatnák Bolívia volt elnökét La Paz. Letartóztatási parancsot adott ki Evő Morales lemonda­tott bolíviai elnökkel szemben lázadásra való felbujtás, terro­rizmus és terrorizmus finanszí­rozásának gyanúja miatt a latin­amerikai ország ügyészsége. Morales a kényszerű távozása után erőszakos tiltakozásokra buzdította a híveit, amik 35 em­ber életét követelték. Időközben Morales megkapta a menekült­státust Argentínában, ami kizárja kiadatását Bolíviának. (MTI) I ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az amerikai képvi­selőház megszavazta, Donald Trump elnököt felelősségre vonják az ellene felhozott két vádpontban, a hatalommal való visszaélés és a kongresz­­szus munkájának akadályozá­sa miatt, ezzel döntött az el­nök elmozdítását célzó alkot­mányos felelősségre vonás (impeachment) folytatásáról. Az amerikai kongresszus alsóháza (képviselőház) csütörtökre virradóra külön-külön szavazott a demokrata törvényhozók által megfogalmazott két vádpontról. Először 230:197 arányban azt fogadták el, hogy az el­nök felelősségre vonható a hatalom­mal való visszaélés miatt, majd 229:198 arányban megszavazták az eljárás lefolytatását a 2. vádpontban, a kongresszus akadályozása címén is. A döntés nyomán az USA történeté­nek 3. elnökeként kell szembenéznie az alkotmányos vádemelést követő tárgyalással a szenátusban Donald Trumpnak. Az amerikai történelem­ben korábban két elnök ellen emeltek alkotmányos vádat, és egy harmadik, Richard Nixon ellen indították el az eljárást. Nixon még azelőtt lemon­dott, hogy vádat emeltek volna elle­ne. Bili Clintont és Andrew Johnsont végül nem ítélte el a tárgyalást le­folytató szenátus. A törvényhozók párthovatartozás szerint voksoltak, azonban kiderült, két demokrata párti képviselő - Jeff Van Drew New Jer­­seyből és a minnesotai Collin Peter­son - mindkét vádpontban a republi­kánusokkal együtt voksolt, Jared Golden, Maine állam demokrata tör­vényhozója pedig az első vádpontot megszavazta, a másodiknál azonban nemleges szavazatot adott le. Elem­zők megjegyezték: Van Drew, Peter­son és Golden olyan körzetek képvi­selői, ahol Trump a 2016-os válasz­táson nagy arányú győzelmet aratott. Szócsata 8 órán át A voksolást megelőző vita több A konzervatív párti brit kor­mány elsődleges feladatának tekinti az Egyesült Királyság kiléptetését az Európai Unió­ból a távozás jelenleg érvé­nyes január 31-i határnapján - áll a Boris Johnson vezette kormány tegnap bemutatott új törvényalkotási és cselekvési programjában. London. II. Erzsébet királynő ha­gyományos trónbeszédével hivata­losan megkezdődött az egy héttel ezelőtti választás után megalakult új brit parlament első törvényalkotási évadja. A 93. évében járó uralkodó a felső kamara, a Lordok Háza trónján olvasta fel a kormány törvényalko­tási és cselekvési programjának főbb elemeit. Ha az Egyesült Királyság kilép az Európai Unióból a brit EU- tagság megszűnésének (brexit) je­lenleg érvényes január 31-i határ­napján, vagyis alig másfél hónap múlva, akkor ez lesz az utolsó olyan kormányprogram, amelyet a király­nő egy EU-tagország államfőjeként mint 8 órán keresztül tartott, törté­nelmi ihletésű magyarázatok és rend­kívül heves szócsaták tarkították. A demokraták szerint Donald Trump korrupt módon visszaélt a hatalmá­val, amikor a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbe­szélgetésében azt vetette fel, Kijev indítson vizsgálatot a demokraták egyik elnökjelöltje, Joe Biden volt al­­elnök és fia, Hunter Biden ukrajnai üzleti ügyeiben. A demokrata tör­vényhozók szerint az elnök ezzel ide­gen hatalmat buzdított arra, hogy be­avatkozzék az amerikai választási fo­lyamatba, és egyben veszélybe so­dorta az országbiztonságát is. A demokraták, köztük is például Adam Schiff, a képviselőház hírszer­zési bizottságának vezetője, úgy vé­lekedtek, hogy sürgősen lépéseket kellett tenniük az elnök ellen. Jerrold Nadler, a képviselőház igazságügyi bizottságának elnöke pedig az ame­rikai demokráciát fenyegető veszé­lyekről beszélt, részletekbe nem bo­csátkozva. „A hatalomról van szó. Donald Trumpnak van hatalma, a de­mokraták pedig akarják a hatalmat” - hangsúlyozta Matt Gaetz floridai re­publikánus képviselő. Liz Cheney wyomingi republikánus törvényhozó - Dick Cheney volt alelnök lánya - pedig arra figyelmeztetett, hogy a Trump elleni impeachment megsza­vazása hosszú távon okoz károkat az amerikai demokráciának. Trumpnak segít az eljárás Az elnök elmozdítását célzó alkot­mányos felelősségre vonási eljárás megosztja az amerikai közvéle­ményt. Az elemzők szerint a demok­raták iránt elfogult CNN hírtelevízió mindj árt a voksolás után közzétett egy közvélemény-kutatást, amely arról tanúskodik, az impeachment éppen Donald Trumpot erősítheti a jövő évi elnökválasztás előtt. A felmérést szerdán, a voksolás előtt készítette a Gallup intézet. Kiderült, amióta ok­tóberben a demokraták megindítot­ták az impeachment előtti vizsgála­tokat, Donald Trump népszerűsége 39%-ról 45%-ra emelkedett, az im­peachment támogatottsága pedig ismertet. A programbeszéd egyik fő eleme éppen a brexit feltételrend­szerét rögzítő megállapodás tör­vénybe iktatásának tervezete. A fo­lyamat várhatóan már ma megkez­dődik, amikor Johnson kormánya a tervek szerint az új alsóház elé ter­jeszti az egyezményt. A kormány-52%-ról 46%-ra csökkent. Trump valójában kihasználja az eljárást, s ta­lán - ha már a képviselőházi viszo­nyok miatt elkerülhetetlen volt - örül is neki. Ennek több oka is van. Az el­nök már New York-i ingatlanmág­násként is harsány volt, imádta, ha ró­la szólnak a címlapsztorik. Egy tévés valóságshow vezetésekor rájött, hogy a tévés nézettség és a médiában sze­replés - étje azt el bármivel - többet ér, mint bármilyen közvélemény­kutatási eredmény. Nancy Pelosi demokrata párti ház­elnök a voksolás után az USA szá­mára „nagyon szomorúnak”, de az alkotmányosság szempontjából „nagyszerűnek” nevezte az impeach­ment megszavazását. Adam Schiff, a képviselőházi bizottság egyik veze­tője úgy fogalmazott: „most az a kér­dés, hogy Mitch McConnell szenátor (a szenátus republikánus frakciójá­nak vezetője) lehetővé tesz-e egy tisztességes eljárást a szenátusban”. A képviselőházi szavazás után ugyanis az impeachmentfolyamat a szenátus­ban folytatódik, ahol szabályszerű tárgyalást folytatnak le. Ennek veze­tője az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság elnöke, John Roberts lesz, a szenáto­rok pedig egyszerre látják el az es­küdtek és a bírák feladatát. programban szerepel az is, hogy a brit kilépés (brexit) után London szabadkereskedelmi megállapodá­son alapuló új viszonyrendszerre tö­rekszik az Európai Unióval, ugyan­akkor kereskedelmi tárgyalásokat kíván kezdeni más globális gazda­sági erőcentrumokkal is. (MTI) A pokolba a házelnökkel Az elnöki hivatal, a Fehér Ház közleményben reagált a voksolásra. Hangsúlyozta, hogy Donald Trump meggyőződése szerint a szenátus helyreállítja majd a törvényes ren­det, és tisztázza őt a vádak alól. Stephanie Grisham szóvivő a sza­vazást „az amerikai történelem egyik leggyalázatosabb politikai epizód­jának” minősítette. Kiemelte, hogy „a demokraták egyetlen republiká­nus szavazat és bűncselekményre utaló egyetlen bizonyíték nélkül ke­resztülnyomták a képviselőházban az impeachment törvénytelen cik­kelyeit”. Donald Trump szerdán es­te - a kulcsfontosságú szavazás ide­jén - egy michigani kisvárosban tar­tott nagygyűlést. Ott arra szólította fel híveit, hogy jövőre a félidős vá­lasztáson „küldjék a pokolba” Nan­cy Pelosit. Az elnök szerint a sza­vazás csupán azt mutatta, hogy a de­mokrata párti politikusok „mély gyűlölettel és megvetéssel” visel­tetnek a szavazók iránt. Hangsú­lyozta, az ország .jobban áll” mint valaha, s ő semmi rosszat nem tett. A Trump elleni vádemelés is ga­rantálja, hogy a 2020, november 3-ai elnökválasztásig folyamatos és kí­méletlen harc lesz a demokraták és a republikánusok között. (MTI, hvg, ú) Skócia szavaz a függetlenségéről Edinburgh. A skót miniszter­elnök tegnap hivatalosan is fel­szólította a brit kormányt annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi népszavazás kiírá­sáról. Nicola Sturgeon edinbur­ghi hivatalában felolvasott nyi­latkozatában közölte: a múlt heti brit parlamenti választás ered­ménye nyomán immár vitatha­tatlanná vált a skót kormány fel­hatalmazása arra, hogy a skót népnek felajánlhassa a döntést saját jövőjéről. A választáson a Skóciában kormányzó, függet­lenségre törekvő, a brit EU- tagság megszűnését elvető Skót Nemzeti Párt a skóciai szavaza­tok 45%-át kapta, 8,1 százalék­­ponttal többet, mint az előző vá­lasztáson, és a londoni alsóház­ban Skóciának járó 59 képviselői helyből 48-at megszerzett. A skót miniszterelnök megerősítette, már 2020 második felében sze­retné megtartani a népszavazást Skócia függetlenségéről. (MTI) A királynő ismertette Johnson tervét II. Erzsébet brit királynő díszőrsége érkezik a Lordok Házába (íasr/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents