Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-20 / 296. szám

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2019. december 20. Egyszer fenn, egyszer lenn Amikor a RegioJet arra panaszkodik, hogy valaki leveri az árakat Huszonöt éve ingázom Pozsonyból Nyitrára. Kezdetben még mini­mum másfél órát tartott az út, mert nem volt egyenes járat, csak Szereden, Szencen vagy Nagy­szombaton keresztül lehetett oda el­jutni. Néha kényelmes busz jött, de többnyire rozoga, huzatos járművel utaztam, és a sofőrök sem voltak ép­pen utasbarátok (tisztelet a kivétel­nek, mert olyan is volt). Nem egyszer hagytak bennünket sorakozni hideg­ben, fagyban, esőben a megállóban, pedig ők benn ültek a buszban, s csak közvetlenül indulás előtt néhány perccel nyitották ki az ajtót. Olyat is megéltem, hogy egy diák meggémberedett ujjai közül kipo­tyogott a jegyre szánt aprópénz, mire a sofőr káromkodva leszidta, egy­részt, hogy össze kellett szednie a pénzt, másrészt pedig azért, hogy miért fizetett apróval (mások meg mindig aprót akartak). Miután elindultunk, a sofőrök ál­talában bekapcsolták a rádiót, és az utasok ki voltak szolgáltatva a zenei ízlésüknek. Néha idegtépő volt egy ilyen utazás. Aztán egyszer csak megjelentek a sárga Turancar bu­szok, és velük nagyot változott az utazás kultúrája. Egyenes járat, pon­tos indulás, udvarias sofőrök, kénye­lem, tisztaság és csönd, mert egy cé­ges ankét alkalmával megkérdezték az utasokat, zavaija-e őket, ha han­gosan szól a rádió, s minden bi­zonnyal többségében az a válasz ér­kezett, hogy igen. Attól kezdve más busszal nem is jártam. Aztán megjelent egy másik sárga, a RegioJet. Mivel kezdetben nagyon olcsón szállított, a Pozsony- Nyitra vonalon a Turancar menettérti jegye is 7,50-ről 5 euróra csökkent. A RegioJet mindent megtett, hogy ki­szorítsa vetélytársát. Én azért ma­radtam hű a Turancarhoz, mert nem tetszett, hogy a Regio Jetet úgy tele­zsúfolták ülésekkel, hogy egy nem testes utasnak is alig van helye. De akkoriban bizony nem egyszer szinte üres Turancarral utaztam. Most meg olvasom, hogy a Regio­Jet Csehországban beperelte a zöld Flixbust, mert leszorította az árakat. Miután a bíróság elutasította a vádat, a cég azon siránkozik, hogy a cseh törvények nem védik a fogyasztókat az olyan ragadozókkal szemben, mint a Flixbus, amely azért, hogy ki­szorítsa versenytársait, levitte a jegyárakat. Miközben 2007-ben épp a RegioJet volt az, amely hasonló eszközökkel likvidálta csehországi versenytársát, és pontosan erre töre­kedett a szlovák piacon is. Mondjuk a Turancart nem tudta lesöpörni, pedig nemcsak gazdasági eszközökkel, hanem emberi intri­kákkal is próbálkozott. S nemcsak, hogy nem tudta lesöpörni. A sors iróniája, hogy újabban néhány Tu­rancar busz egyben Flixbus is. Vagyis a két cég együttműködik. (Cartoon izer) 945 képviselő maradhat Olaszországban Az olasz képviselők népsza­vazást kezdeményeztek a kép­viselők számának csökken­téséről, de a valódi cél, hogy minden maradjon a régiben. Sikeresnek bizonyult a római fel­sőház baloldali és jobboldali tagjai­nak összefogása a tervezett létszám­­csökkentés ellen, amelyet a folyama­tosan gyengülő Ot Csillag Mozgalom (M5S) akart bevezetni, már a követ­kező választásokat tartva szem előtt. A 945 fos parlament létszámcsök­kentését októberben szavazták meg: az eddig 630 fős képviselőház 400 ta­gúra, a 315 fos felsőház 200-ra redu­kálódik. A karcsúsítás a megtakarí­tást és a gyorsabb törvényhozási munkát célozza. A létszámcsökken­tést az M5S szorgalmazta. Mivel azonban alkotmánymódosító tör­vényről van szó, az olasz jog lehetővé teszi, hogy magánszemély vagy párt kezdeményezésére népszavazást tartsanak róla. Ehhez a parlament egyik ága egyötödének támogatása kell, a felsőház esetében ez 64 sze­nátor, és ennyien írták alá a kezde­ményezést. Utolsóként a határon túli olaszok Ausztráliából delegált sze­nátora. Kormánypártiak és ellenzéki­ek, baloldaliak és jobboldaliak is csatlakoztak, köztük még az M5S né­hány tagja is. A legtöbben, 40-en a Sil­vio Berlusconi vezette Hajrá Olasz­ország soraiból támogatták a népsza­vazást, mivel a jelenleg 6%- körüli párt szenátorai attól tartanak, hogy a létszámcsökkentéssel kimaradnak a következő parlamentből. A népsza­vazási kezdeményezést benyújtják a Semmítőszékhez, amely egy hóna­pon belül határoz a referendum ki­írásáról. Addig is megakad a létszám­­csökkentés, ami azt jelenti, hogy elő­rehozott választás esetén a következő parlament továbbra is 945 fos marad. A szenátori aláírások összegyűjtése október óta a színfalak mögött" zaj­lott. Elemzők rámutattak, hogy a par­lament először megszavazta az M5S javaslatát, majd ugyanezt „hátba tá­madta“. A létszámcsökkentés a köz­vetlen demokráciát hirdető M5S vá­lasztási ígérete volt, de a tavalyi 32-ről 17 százalékra süllyedt párt azért is szorgalmazta, mivel egy nagyobb létszámú parlamentben már keve­sebb mandátumot szerezne. (MTI) I 7 A Greta-filter VASALI ZOLTÁN Azt hihettük, nyáron már minden rosszat elmondtak a jobboldali teoretikusok Greta Thunbergről. Sorosista; kommunista; be­teg; a stábja nem hajóval utazik az Óperencián túlra, és egy gyűlöletből politizáló kisgyerek, akit a szülei termékként használnak. Aki utálni akaija a klímaaktivistát, az kellő muníciót kapott. A negatív kampánynak viszont nincs telítettségi pontja, hiszen a jobboldali Fricz Tamás (COF), aki talán Orbán Balázs (Miniszterelnökség) mellett a legjobban aggódik a Fidesz zöld identitásának hiányosságai miatt, még a szeretet ünnepe előtt odaszúrt egy antiszemitát. Mondhatnánk, a karakter­gyilkosságot kimaxolták, ahogy a támadásoktól függetlenül a Thunberg­­jelenség is elérte csúcspontját. Nemcsak Gretának van szüksége a pihe­nésre, hanem érezhető, hogy télen már nagyobb nyomást az utcai tünteté­sekkel sem lehet elérni. Az ENSZ madridi klímatanácskozása sikertelenül zárult, nem tudták a feleket valódi vállalásokra kényszeríteni. Ezt a célt sem Európában, se még szeptemberben New Yorkban nem lehetett volna nagyobb tüntetésekkel erősítem. A lendület időleges kifulladását jelzi, hogy az új Európai Bizottság Green New Dealjét sem fogadta akkora ová­ció, mint azt a testület identitását környezetvédelmi témákkal megújítani akaró Ursula von der Leyen szerette volna. Az uniós források bezöldítése és a szakpolitikák átfókuszálása még nem látszik olyan erőteljesnek, hogy egy átlagos európai választópolgár bizakodva fogadja a váltást. Az Orbán-kormány érvei itt is működnek. Minden, ami környezetvé­delmi szigorítás, újra aszerint méri meg a politika, hogy milyen módon befolyásolhatja a versenyképességet és a foglalkoztatást. Térségünkben elsősorban azért nincs áttörés a zöldmozgalomnál, mert ezt a sajátos vá­lasztói racionalitást ügyesen hergeli a kormány. A fogyasztásukat önként korlátozó, kritikus tömeg már veszélyezteti a kétharmadot, de hogy pon­tosan mi az, ami majd hozzájárul a váltáshoz, még nem tudható. Ergo nincs olyan Greta-recept, amit a politikusok automatikusan alkalmazni tudnának népszerűségük erősítésére, vagy egy párt hitelességének megalapozására. Sajnos Magyarországon még az is hihetetlen erőfeszítésébe kerül a zöld politikai elitnek, hogy fél év alatt valódi tartalommal legyen képes kitölteni a klímavészhelyzet fogalmát. A konzervatívok nekilendülése a zöld gon­dolat megértésének rengeteg fogalmi zavart okozott a jobboldalon az el­múlt évben. Egyetlen módja maradt, hogy a Fidesz bebizonyítsa magáról, hogy zöldebb még Thunbergnél is, hogy a lokalitást folyamatosan szem­beállítja a globalizációval. Aki szereti azt a helyet, ahol él, az ökológiailag se képes kárt okozni a környezetének, szól a feltételezés a kormánypártok berkeiben. Ebben van igazság, de Thunberg pont azért lépett ki ebből a középosztályra jellemző komfortzónából, hogy bebizonyítsa: a nemzeti identitás által annyira preferált szülőföld és élettér (mint ökológiai hely) sérülékenységét demonstrálja. Thunbergnek épp abban van igaza, hogy az emberi léptékkel szerethető lokalitást veszélyeztetik a világban tapasztal­ható negatív ökológiai folyamatok. A tartós politikai gyűlölet Gretával szemben sok okkal magyarázható, de az egyértelmű, hogy a hitelességet tekintve nincs jobboldali ellenpárja. Ader János (aki évek óta járja az iskolákat javarészt kínosan erőltetett elő­adássorozatával) mutatja a progresszivitás határait a jobboldalon. Felte­hetőn aki a magyar államfőt hallgatta 45 percig, az inkább került közelebb a horgászathoz vagy a vadászathoz, mint hogy a saját ökológiai lábnyomát vizsgálja aszérint, hogy hol tud azon fogyasztóként csökkenteni. Ott tartunk, hogy már egy egyszerű klímaaktivista által megtett vonatút kommunikációs dekódolása is ideológiai oldalak szerint változik és törés­vonalakat erősít. A jobboldalon vasútellenes önellentmondásként értéke­lik, hogy Greta beszólt egy Twitter-bejegyzésben a túlzsúfolt pótszerel­vény által okozott kellemetlenségekért a német vasútnak. A zöldek vagy a baloldal érti aló éves lány kritikáját, mert tudják, hogy a fenntartható közlekedési módok népszerűsítése pont az ilyen sajátos megvilágításban lehet talán hiteles. A patthelyzet a politikában pont azoktól az értelmezési filterektől függ, akiknek a tapasztalatain keresztül látjuk a világot. A szerző az IDEA Intézet elemzője FIGYELŐ Most szabadult el a pokol? Már a levegőben lógott. Nem volt elég visszatartó ereje annak a ren­geteg kompromittáló anyagnak sem, amit hangyaszorgalommal gyűjtött éveken át Kocnerrel. Dohroslav Tmka volt főügyész el­len eljárást indítottakjogkörrel va­ló visszaélés miatt. Sokan már nem is emlékeznek Tmka összes botrá­nyára. Mikor is volt az, amikor ki­engedte Jozef Majskyt? A Maiina Hedvig-ügy végtelenségig nyújtá­sa, a Gorilla elsimítása, a Glance House-botrány. Eveken át Tmka jelentette a védőhálót Kocner szá­mára— úja a Sme kommentálja a Tmka ellen indított eljárással kap­csolatban. Tmka most már beír­hatja a szakmai életrajzába, hogy szabadidejében felvételeket készí­tett egy maffiózóval az irodáját felkereső személyekről. Miért tar­tott ilyen sokáig meggyanúsítani egy olyan embert, aki például a Gorilláról azt állította, hogy csak egy fiktív botrány? És ez csak egy a számtalan kérdés közül. Talán megtudjuk, ki mindenkit zsaroltak, ki mindenki védte őket, hány eljá­rás megindítását ejtették. „Éppen most szabadul el a pokol, amit Jaromír Ciznár főügyész ígért a Kuciak-gyilkosság után? Nem, nem kell a poklot emlegetni, azt Kocner szokta, nekünk elég, ha mindent alaposan és tisztessége­sen kivizsgálnak, és a végén meg­vádolják azokat az embereket is, akiket Tmka a törvényesség he­­lyettszolgált”-írjaaSme. (úsz) LAMPL ZSUZSANNA

Next

/
Thumbnails
Contents