Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-18 / 294. szám
121 KULTÚRA 2019. december 18. | www.ujszo.com Van szaga a szegénységnek? Az Élősködők az év egyik legkülönlegesebb filmélménye, a történet nagyon nehéz választás elé állítja a nézőt Nem mehetünk el szó nélkül a látványvilág mellett: kissé furcsa vizuális mestermunkáról beszélni olyan film esetében, amely nagyrészt egy házban játszódik, de az Élősködők egészen fantasztikusan operál a helyszínnel (Fotó: tasr/ap) LENCSÉS ZOLTÁN Az Élősködők kegyetlen társadalomkritikájával és brutalitásával egyértelműen a Jokert idézi, de a történet itt sokkal inkább szimbolikus, mint a bohóc esetében. Osztályharc és rendszerkritika négy szélhámos tettein keresztül tálalva - az év egyik legkülönlegesebb filmélménye Dél-Koreábél érkezik. A történet szerint egy a társadalom peremén élő, munkanélküli szülőkből és két tinédzserből álló család egymást ajánlva és fedezve beépül egy dúsgazdag, felső tízezerhez tartozó család mindennapjaiba. Angoltanárként, nevelőnőként, sofőrként és házvezetőnőként, úgy téve, mintha nem ismernék egymást, a nincstelenek ügyesen a gazdagok kegyeibe férkőznek, és miután hozzászoknak a kényelmes léthez, mindent elkövetnek, hogy pozícióban maradjanak. Amikor pedig egy véletlen folytán veszélybe kerül a titkuk, a tettlegességtől sem riadnak vissza. A film első tíz perce hatásosan bemutatja az egérlyukat, ahol a szegény Kim család tengeti mindennapjait. Ízelítőt kapunk a kétségbeesésükből, amiért a szomszéd levédette jelszóval a wifit, így azt nem használhatják tovább ingyen, az undorból, amiért a részegek a közeli kocsmából állandóan az ablakuk alá vizelnek és a frusztrációból, amiért csak pizzás dobozok hajtogatásával tudnak egy kevéske pénzt keresni. Amikor aztán tizenéves fiuk remek tervét követve beszivárognak a gazdagok életébe, a család tagjai nagyon gyorsan levetkőzik a kisemberséget, és ízig-vérig profi módon elhitetik mindenkivel, hogy már egy másik világhoz tartoznak - talán még önmagukkal is. Talpraesettségükkel könyörtelenül behálózzák a mit sem sejtő jómódú házaspárt és gyerekeiket, s egyenesen nélkülözhetetlenné teszik magukat. A szög persze azonnal kibújik a zsákból, amikor a házigazdák egy időre elutaznak és Kimék átveszik az uralmat a luxuslakás felett. Alighanem az egész film legzseniálisabb jelenetsora az, amikor szerepüket elfelejtve ismét önmagukat adják, és a páratlanul impozáns nappaliban lerészegednek, kiabálnak egymással, káromkodnak és dobálóznak. És amikor azt hisszük, hogy már nem fajulhat tovább a dolog, kiderül, hogy a csodaszép ház is rejteget egy titkot - a történet pedig nem várt fordulatot vesz. Nem mehetünk el szó nélkül a látványvilág mellett: kissé furcsa vizuális mestermunkáról beszélni olyan film esetében, amely nagyrészt egy házban játszódik, de az Élősködők egészen fantasztikusan operál a helyszínnel. Minden jelenet tökéletesen megkomponált, minden dialógushoz adnak valami pluszt az ízlésesen berendezett szobák. A rendező, Bong Joon-ho mesterien adagolja a feszültséget, a tökéletesen ütemezett forgatókönyvnek köszönhetően szinte lélegzet-visszafojtva várjuk a fordulatokat. Közben azonban nagyon nehéz választás elé állít minket a film, hiszen érezzük, hogy ha itt az igazság győz, az tragédiával végződik - ha pedig a hazugság, akkor senkinek sem esik baja. Izgulunk, de mi magunk sem tudjuk eldönteni, hogy az „élősködők” megmenekülését vagy lelepleződését szeretnénk. Az Élősködők az a fajta film, amely a könyörtelen ábrázolásmódja és határozottsága ellenére nem nyom le a torkunkon konkrét tanulságokat és életigazságokat, viszont cselekményével vagy tucatszor elgondolkoztatja a nézőt az internetfüggőségen, az emberi képmutatáson vagy épp a szegény-gazdag ellentéten. Utóbbira remek példa, hogy több alkalommal is felmerül a történet során a sofőrt játszó családapának a „szaga”. Ezt a szagot csak a gazdag család tagjai érzik - a férfi azonban hiába szagolgatja bőszen az ingét, nem érez semmit, és szépen lassan arra a következtetésre jut, hogy valójában csak a szegénységet érzik rajta. A feszültség pedig őbenne is csak nő és nő... A film elsöprő kritikai ovációnak örvend, Cannes-ban megnyerte az Aranypálmát, nemrég három Aranyglóbuszra jelölték, és mivel az Akadémia tavaly már nem csak a legjobb idegen nyelvű film kategóriában számolt a külföldi alkotásokkal, így akár több Oscar-díj-jelölést is begyüjthet. Todd Philips, a nagy sikerű Joker rendezője, aki a Másnaposokszériával lett világhírű, nemrég egy interjúban azt nyilatkozta, azért hagyta ott a vígjátékok világát és kezdett foglalkozni súlyosabb témákkal, mert elege lett abból, hogy ebben az éber társadalomban már képtelenség úgy komédiát készíteni, hogy ne sértődjön meg senki. Kétségkívül sok igazság van a szavaiban, és valószínűleg pont az ingerszegény és gyáva mainstreamfilmes közegnek köszönhetően lehet a Jokernek, az Élősködőknek és a hozzájuk hasonló nyers társadalomkritikáknak egyre nagyobb sikerük. Holott egyikük sem találta fel a spanyolviaszt, csupán elegánsan fityiszt mutatnak a társadalomnak, ami nem hajlandó tudomást venni a problémáiról. Élősködők (Parazit) Dél-koreai dráma, 2019, 132 perc. Rendező: Bong Joon-ho. Szereplők: Kang-ho Song, Sunkyun Lee, Yeo-jeong Jo, Woo-sik Choi, So-dam Park. Benkő Dániel több volt egy médiacelebnél RÖVIDEN Cseh ós magyar film is kaphat Oscart Prága/Budapest. Václav Marhoul cseh rendező A festett madár (Nabarvené ptáce) című, cseh, szlovák és ukrán koprodukcióban készült holokauszttörténete és Tóth Barnabás első nagyjátékfilmje, az Akik maradtak is felkerült az Oscar-jelölések utolsó, szűkített listájára (Oscar-shortlist), a tíz legjobb nemzetközi film közé. Erről a listáról fogja kiválasztani az öt Oscar-jelöltet az Amerikai Filmakadémia. A festett madár egy kisfiú történetét meséli el, akinek a második világháború idején valahol Kelet-Európábán vidéken magára maradva kell megbirkóznia a világ kegyetlenségével. Tóth Barnabás filmje a második világháború után játszódik Budapesten, egy felnőtt férfi és egy kamasz lány barátságáról szól: mind a ketten elveszítették mindenkijüket a háborúban, egyiküknek sincs igazán miért élnie már, de egymás mellett végül mégis segíteni tudnak egymásnak „gyógyulni”, és újra visszatérni az életbe. A kategória további jelöltjei: Truth and Justice (Észtország), A nyomorultak (Franciaország), Honey land (Észak-Macedónia), Corpus Christi (Lengyelország), Beanpole (Oroszország), Atlantics (Szenegál), Élősködők (Dél-Korea), Fájdalom és dicsőség (Spanyolország). A 2020-as Oscar-díj jelöltjeit január 13-án hozza nyilvánosságra az Akadémia. (k) Mariah Carey listavezető New York. Huszonöt évvel megjelenése után végre sikerült felkúsznia az amerikai Billboard-lista élére Mariah Carey All I Want For Christmas Is You című, 1994-es karácsonyi dalának. Szakértők szerint az ilyen eset meglehetősen ritka. Régi dalok többnyire akkor kerülnek ismét a slágerlistákra, ha egy sikerfilmben szerepelnek betétdalként, vagy ha meghal az előadójuk. Mariah Carey esetében azonban lehetett számítani erre, mivel a stabilan népszerű dal az utóbbi években minden decemberben közelebb került az első helyezéshez: 2017-ben harmadik volt, tavaly pedig második. A slágert annak idején állítólag tizenöt perc alatt írta meg IMariah Carey, Walter Afanasieff producerrel közösen. (juk) JUHÁSZ KATALIN Nem szokásunk a tippelgetós, de Benkő Dániel halála kapcsán azért megkockáztatjuk, hogy olvasóink többségének e név hallatán a magyar kereskedelmi csatornák egyik legfurább „celebje" ugrik be. Ezt a képet szeretnénk árnyalni. A Bakfark Consort 1977-es, Régi magyar dalok című albuma kisebb forradalmat csinált. Olyanok is rácsodálkoztak az általa leporolt és felmutatott reneszánsz kincsekre, akik hivatásszerűen foglalkoztak zenével. Az együttes akkor már hat éve működött, ami némiképp jelzi, milyen nehéz volt elérniük, hogy egyáltalán lemezük jelenhessen meg. Az 1980-as Balassi Bálint Énekei szintén hatalmas szakmai sikert aratott, bekerült az iskolákba is, hogy a gyerekek jobban megértsék, mit jelent a Balassi-versek elején az „ad nótám...’’jelzés. Benkő művészetének talán legBenkő Dániel (1947-2019) (Képarchívum) fontosabb hozadéka a lant szólisztikus jellegének hangsúlyozása volt. Emellett klasszikus gitáron és a vihuela nevű húros hangszeren is magas szinten játszott. Később egy másik reneszánsz együttest alapított, a Benkő Consortot, ami ezen a néven csupán egy lemezt adott ki (Renaissance Pop, 1997) , de számos magyarországi és külföldi koncerten, fesztiválon népszerűsítette a régizenét. Benkőnek nemcsak egy jelentős 16. századi zeneszerző, Bakfark Bálint nevét sikerült széles körben népszerűsítenie, hanem azt is elérte, hogy a 20. században ugyanúgy populáris zeneként kezelje a közönség Bakfark szerzeményeit, mint a saját korában. Emellett a Zeneakadémia lantprofesszora, a groznjani nemzetközi lantkurzus és a Kloster Langwaden zenei vezetője is volt. Pályafütása alatt csaknem 5000 szólókoncertet adott a világ 100 országában, és összesen 83 szólólemeze jelent meg. Kezdetben a kereskedelmi médiát is arra használta, hogy a középkori és reneszánsz zenét ismertebbé tegye a nagyközönség előtt - ha kell, egy kis bohóckodás árán. Idővel azonban beszippantotta őt a „gépezet”, és egyre kevesebb szerkesztőt érdekelt a szereplés zenei része, inkább provokatív stílusa, sajátos viselkedése miatt hívták őt különböző műsorokba. Megfordult többek között a Celeb vagyok, ments ki innen! és a Vacsoracsata című projektekben, illetve a nyilvánosság előtt keresett magának feleséget egy realityben.
