Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-18 / 294. szám

www.ujszo.com | 2019. december 18. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Csodára várva Ha a munkaeszköz az ember legjobb barátja VERES ISTVÁN F ppen kiszállt egy fekete ru-Ehás nő egy fehér Merce­desből a Billa előtt, amikor Bandika és Ervin beestek a Tartózkodó tarisznyarákhoz címzett külvárosi pohárszékbe. Gyorsan kértek is két rufolát, majd helyet foglaltak a falra szegezett tévé alatt. Azért szerettek itt ülni, mert ez volt a vendéglő egyetlen pontja, ahon­nan a tévét nem lehetett látni. Fiú­­kák, mi az a rufola? - kérdezte Ele­mér, a traktorista, aki a település messziről is jól felismerhető tagjai közé tartozott. Egyrészt a traktor miatt, amellyel közlekedett (nagy volt, piros, hangos és büdös), más­részt viseletéből fakadóan, amely két fő komponensből komponáló­­dott: lila kötött pulóver és világos­kék monterkanadrág. Amikor Ele­mér megtudta, hogy a rufola a rum és a Kofola házasításából születik, nem szólt rá semmit. Annak viszont megörült, amikor Bandika felol­vasta az egyik bulvárlap hírét, hogy hamarosan folytatják a Szomszé­dok című tévésorozatot. Az egykori szereplők közül majdnem minden­ki rábólintott a kezdeményezésre, kivéve Ábel Anitát. Meg ugye azo­kat, akik időközben elhunytak. Er­vin pedig ezen a ponton jelezte, hogy nem érdekli őt az új Szom­szédok, hiszen kedvencei épp az idős színészek voltak, neki a Gaz­dagrét továbbra is Zenthe Ferenc­cel, Komlós Jucival, Raksányi Gellérttel és Kézdy Györggyel egyenlő. Bandika szerint sokkal fontosabb téma, hogy egyes elem­zők ismét gázválságot jósolnak. Hogy az orosz-ukrán viszony fa­­gyosodása a Barátság kőolajveze­tékre is ki fog hatni, pontosabban a Barátság földgázvezetékre, mert hogy ezek állítólag párhuzamos univerzumok. Ervin szerint a dol­gok alakulása megmutathatja, ki­nek mi a fontosabb, a barátság, vagy a kőolaj(vezeték), vagy ép­penséggel az úgynevezett földgáz. Mindazonáltal szerinte a gázválság veszélye komolytalan, így életünk legfontosabb kérdéseként nyugod­tan tekinthetünk a Szomszédok be­ígért újratöltésére. Elemér itt közbeszólt. Afelől kezdett érdeklődni, hogy van-e köze az úgynevezett földgáznak az úgy­nevezett gázolajhoz. Mert ha van, akkor ez az egész őt is érinti, hiszen munkaeszköze és egyben legjobb barátja, a piros Zetor Crystal szintén gázolajjal táplálkozik, még ha ő ezt a szót sosem használja, csak a naftát. Piros traktorba piros nafta! - szokta mondogatni a Crystal etetése köz­ben. Ervin szerint ez egy tovább­gondolt szólás-mondás, amely ere­detileg úgy hangzik, hogy magyar táj magyar ecsettel. Bandika szerint a válságkezelés a politikusok dolga, az egyszerű emberek dolga pedig annyi, hogy higgyenek a csodákban. Ha ez így megy tovább, más válasz­tásunk nagyon nem is marad, majd elismételt egy másik régi jelszót: haverok, buli, nafta! A szerző a Vasárnap munkatársa A kereskedelmi háború haszna FELEDY BOTOND amerikai-kínai„kereskedelmi háború” tulajdonképpen félrevezető elnevezés, hiszen éppen a háborút elkerülő megoldásról van szó. Ez a gazdasági szankció. Az ENSZ alapdokumentuma hivatalosan is bevezette a nemzetközi rendszerbe, éppen azzal a szándékkal, hogy így a vitában álló államok hátha képesek elkerülni a vérontást. Ez általában akkor működik, ha a nagy állam (például az Egyesült Államok) kisebbekkel szemben veti be, mint Észak-Korea, Irán, Venezuela vagy Irak, annak idején. De már ebből a névsorból is látszik, hogy az egyik szankcionált államot sem sike­rült igazán átállítani, vagy olyan tartós változást elérni, ami geopolitikai szempontból a NATO-tábomak hosszú távon kedvező lenne. Emellett a szankciók egy része óhatatlanul érinti a népességet, a helyi despoták pedig boldogan írnak minden más problémát is a szankciók számlájára, hogy el­hárítsák saját felelősségüket. És éppen a globalizációval váltak lehetővé olyan szankciók, amelyek, mint az intelligens fegyverek esetében, már sokkal precízebbek és célzottak. Ilyen az euroatlanti tőkepiacokról való kizárás, a SWIFT nemzetközi utalási rendszerből való kizárás, vagy a szankcionált személyek bankszámláinak befagyasztása, zárolása. Ezek egészen hatékonyak lehetnek, hajókor vetik be őket, akár belső feszültsé­get szítva az autokratikus rendszer hatalmi csoportjai között. A Kínával szemben bevezetett amerikai szankciók eredetileg a két or­szág közti kereskedelmet terhelő védővámokat jelentettek. Az árucikkek drágulása végső soron a fogyasztókat terheli, illetve más országokat hoz versenyképesebb helyzetbe. Azzal tehát elméletben semmi gond, hogy míg az államilag agyontámogatott, és a jüan-árfolyampolitikával is meg­segített kínai termékeket az intézkedések megdrágítják valamivel, a világ­piacon másokat, vagy a hazai ipart hozva helyzetbe. Kína ugyanakkor azt tervezi a Financial Timeshoz eljutott értesülések szerint, hogy 2022-ra mind a szoftver, mind a hardver területén önálló akar lenni és megtiltja az importot. Ez már stratégiai döntés. Ezzel szemben egyszerűen elkerülhe­tetlen az euroatlanti reakció: innentől nem arról kellene vitatkozni, hogy a Huaweit kitiltsák-e az összes uniós közbeszerzésből, hanem arról, hogy egyáltalán mi az a kínai technika, ami bejöhet még és meddig. Kína min­den más téren is a „made in China” politikát erősíti. Mi pedig vakon csak megvásároljuk a termékeket. Ahelyett, hogy kihasználnánk ezt a remek válságot az európai termelés, szoftverfejlesztés gyorsított megerősítésére, állami támogatására; inkább áldozatul esünk vagy Pekingnek. Teljesen érthetetlen politikai döntések sorai születnek európai fővárosokban a kí­naiakkal való szorosabb együttműködésről, miközben a választók érdeke a munkaerő szempontjából és a nemzetbiztonsági érdek miatt is más lenne. Senki sem fog könnyeket hullatni, ha pár évvel később érkezik meg az 5G az EU-ba, ha a sajátunk lesz. Félő, hogy itt a döntéshozók vagy kor­ruptak, vagy tájékozatlanok, vagy csak mezei önsorsrontók (ki-ki döntse el). Csakhogy a mi sorsunk is ettől függ. FIGYELŐ A második kínai anyahajó Kína hadrendbe állította második repülőgép-hordozóját, amely teljes egészében hazai fejlesztésű. Pe­kingnek eddig egy repülőgép-hor­dozója volt, még a volt Szovjetu­nióban építettek, Ukrajnától vásá­rolta 2012-ben. Kína folytatja had­ereje fejlesztését, már a második katonai hatalom az USA mögött, és egyre határozottabban hangoztatja dél-kínai-tengeri területi követelé­seit. A két anyahajóval messze el­marad az USA-tól (11), de meg­előzi Oroszországot (1), Francia­­országot (1), Indiát (1) és Nagy- Britanniát(l). (MTI) Nyüzsögnek az oroszok az Atlanti-óceánon és a Norvég-tengeren A hidegháború óta nem tapasztalt aktivitást mutat Oroszország tengeralattjáró­flottája, ráadásul az Európa biztonsága szempontjából kulcsfontosságú területeken. Oroszország folyamatosan erősíti aktivitását az Atlanti-óceánon és a Norvég-tengeren, a terület az Észak- Amerika és Európa közötti katonai utánpótlási és kereskedelmi útvona­lak, valamint a kommunikációs csa­tornák miatt létfontosságú Európa biztonsága szempontjából. A NATO több járőrözéssel válaszol, és növeli a légierőre támaszkodó tengeralattjáró­elhárítás fejlesztését. Októberben annyira erőteljes volt az orosz aktivitás a Grönland- Izland-Nagy-Britannia-tengelyen, hogy a NATO először nem is akart hinni saját felderítési adatainak; egy egész raj modem orosz tengeralatt­járó lépte át a vonalat, majd mély­tengeri szintre merültek és eltűntek. A bújócskával folytatott nyílt erőde­monstráció azt jelzi, hogy Putyin el­nök éppen abban az övezetben igyek­szik megzavarni az USA és az EU együttműködését, amelyről katonai szövetségüket elnevezték, vagyis az észak-atlanti térségben. A Nyugatot főleg a tengeralattjárókról indítható rakéták aggasztják. Az orosz elnök mindkét területen fejlesztéseket haj­tatott végre, így a tengeralattjárók jó­val halkabbak, a rakéták pedig gyor­sabbak. Moszkva célja, hogy képes legyen a világ bármely pontjára csa­pást mérni, éppen úgy, mint az Egye­sült Államok, amely a jóval drágább repülőgép-hordozókkal tett szert er­re. A NÁTO utánpótlási útvonalai­nak elvágása is fontos orosz cél lehet, és Moszkva az Atlanti-óceán mélyén húzódó távközlési kábelek feletti el­lenőrzést is megszerezheti. A Frankfurter Allgemeine Zeitung elemzése szerint az 58 tengeralattjá­róból álló flotta erődemonstrációjá­nak üzenete, hogy az orosz haditen­gerészet bármikor képes áthatolni az atlanti vonalon és csapást mérni az USA keleti partvidékére. Putyin bárhol lecsaphat Noha az orosz haditengerészet tel­jes egészében véve elöregedett és csak árnyéka a szovjetnek, a tengeralatt­járó-flotta igen ütőképes, és a NATO szerint kihívást jelent, főleg a nukle­áris fegyverrel felszerelt tengeralatt­járók, közöttük is a Borej hadászati rakétahordozók. Három ilyet már hadrendbe helyeztek, a negyedik a próbaüzemnél tart. Mindegyik 16 in­terkontinentális rakétát hordoz, ame­lyeket hat nukleáris robbanófejjel le­het felszerelni. Ezek a célterület felett szétválnak, és egy 8000 kilométer kerületű körben egyszerre 72 cél­pontra tudnak csapást mérni, tízszer nagyobb pusztítást végezve, mint a Hirosimára ledobott atombomba. Ugyancsak rendkívüli a Yasen osztály első tagja, amely 4500 kilo­méteres távolságra is el tudja juttatni rakétáit, a tengeralattjáróknak így nem is kell messzire behatolniuk az Atlanti-óceánra. Egy nagyobb válság idején Moszkvának bőven megfelel, ha tengeralattjáróit felállítja Grön­land és Izland között és a Norvég­tengeren, mert mindent elér. Torpedódról! Különleges fejlesztés a Poszeidón vízalatti drón, amelyet tesztelnek, és „ha nem a Kreml propagandisztikus hazugságáról van szó, akkor a NATO tehetetlen vele szemben” - írta a lap. Egy automatikus torpedóról van szó, amely több nukleáris robbanófejet szállít, akár 1000 méteres mélység­ben, óránkénti 200 kilométeres se­bességgel halad, és 10 ezer kilomé­tert képes megtenni. Le a kábelekhez Bár állítólag tudományos célokra fejlesztett, veszélyes a tengeralattjá­rók Losarik csoportja, amely fenye­getést jelent a 282 kábelrendszerből (1,23 millió kilométernyi távközlési kábel) álló hálózatra az óceán és a Balti-tenger mélyén, ahol a globális adatforgalom 90%-a zajlik. A 6000 méter mélyre merülni képes Losarik és más, formálisan civü víz alatti járművek rácsatlakozhatnak a háló­zatra, vagy megszakíthatják az adat­áramlást, beláthatatlan időre meg­szakadhat az Európa és Amerika kö­zötti internetes összeköttetés. (MTI) Koőner és Rusko a bíróságon (Cartoonizer)

Next

/
Thumbnails
Contents