Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-18 / 294. szám

8 I KÜLFÖLD 2019. december 18.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Halálra ítélték a pakisztáni exelnököt Iszlámábád. Halálra ítélték Pa­kisztánban Pervez Musarraf volt elnököt hazaárulás és az alkot­mány megsértése vádjával. A három bíróból álló különbíróság Musarraf távollétében, kéthar­mados többséggel hozta meg íté­letét. A pakisztáni hadsereg egy­kori főparancsnokát azzal vádol­ták, hogy hazaárulást követett el, amikor 2007-ben a rendkívüli állapotra hivatkozva felfüggesz­tette az ország alkotmányát, és bebörtönözte a legfelsőbb bíró­ság azon tagjait, akik nem voltak hajlandók elfogadni a döntését. Musarraf a hadsereg vezetője­ként 1999-ben vértelen puccsal döntötte meg az akkori kor­mányfő, Navaz Sarif hatalmát, és elnökként 2008-ig irányította Pakisztánt. A Duhajban élő, 76 éves Musarraf visszautasította és politikailag motiváltnak nevezte az ellene felhozott vádakat. (MTI) Összecsapás a kijevi parlamentnél Kijev. Összecsaptak az ukrajnai termőföldpiac megnyitása ellen tüntetők és a rendőrök Kijevben a parlament épülete előtt, a rend­őrök könnygázt vetettek be. Több tüntetőt őrizetbe vettek. A parlament november 13-án első olvasatban már megszavazta azt a törvényjavaslatot, amely alap­ján 2020. október 1-jétől felold­ják Ukrajnában a termőföld adás­vételének 2001 óta érvényben lévő moratóriumát. A termőföld piacának megnyitása ellen tilta­kozók egyrészt nem tartják kel­lően biztosítottnak a kis- és kö­zépgazdák érdekvédelmét a par­lament előtt lévő törvényjavas­latban, de főként amiatt aggód­nak, hogy külföldiek vásárolják fel az ukrán termőföldet. (MTI) Egysógkormény Dól-Szudénban Juba. Salva Kiir dél-szudáni el­nök közölte, hogy tegnap meg­állapodást ért el Riek Machar volt lázadóvezérrel egy átmeneti egységkormány létrehozásáról, függetlenül attól, hogy sikerül-e rendezniük nézeteltéréseiket az új határidő lejárta előtt. Kiir és Machar tavaly békemegállapo­dást írt alá az ENSZ, az Egyesült Államok és régióbeli országok nyomására. A világ legfiatalabb államában, Dél-Szudánban 2013 decemberében mérgesedett el a viszály, miután Kiir azzal vá­dolta akkori helyettesét, Ma­chart, hogy puccsot akar levezé­nyelni ellene. A vita végül pol­gárháborúba torkollott. (MTI) Kemónyen büntet a Kreml Moszkva. Elérheti az 3 millió rubelt (kb. 75 ezer euró) is a kül­földi ügynöknek minősített tö­megtájékoztatási eszközökre ki­szabható bírság egy új törvény értelmében, amelyet már aláírt Vlagyimir Putyin orosz elnök. Természetes személyekre 10 ezer, tisztségviselőkre 50 ezer rubel bírság róható ki. (MTI) London nem kér átmeneti időt Várhatóan pénteken az új londoni alsóház elé kerül a brexitről szóló megállapodás Az új brit kormány első ülése. Johnson (középen) elemében van. (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. London ki akarja zárni a brit EU-tagság megszűnése (brexit) után tervezett át­meneti időszak meghosszab­bításának lehetőságét. Boris Johnson miniszterelnök hi­vatala szerint a brexitmegállapodás ratifikálásának törvénytervezetében a konzervatív párti kormány kötele­ző jogi erővel tiltaná meg saját ma­gának és a parlamentnek az átmeneti időszak bármennyi időre szóló meg­hosszabbítását. A Downing Street il­letékese hangsúlyozta, hogy ez a kö­telezettségvállalás a Konzervatív Párt választási programjában is sze­repelt. Az Egyesült Királyság a je­lenlegi tervek alapján január 31-én lép ki az Európai Unióból. A kilépés után kezdődő átmeneti időszak - amely csak akkor lép életbe, ha a lon­doni parlament a brexit napjáig rati­fikálja a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást - 2020. de­cember 31-ig tartana, és ennek idő­tartama alatt jórészt a jelenlegi sza­bályrendszer maradna érvényben az Európai Unióval fennálló kétoldalú viszonyrendszerben. Az átmeneti időszak elsősorban arra szolgál, hogy a brit kormány és az EU szabadke­reskedelmi megállapodást köthes­sen. Uniós részről azonban többször is hangoztatták, hogy ez ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására. A brexitmegállapodásban szerepel is olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az át­meneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre. Az első hosszabbításról 2020. június végéig kellene dönteni. Számos elemzői vé­lemény szerint ha 2020 végéig nem sikerül szabadkereskedelmi megál­lapodásra jutni az Európai Unióval, és ha az átmeneti időszakot ennek el­lenére nem hosszabbítják meg, an­nak ugyanolyan hatása lenne a brit gazdaságra, mintha az Egyesült Ki­rályság megállapodás nélkül, rende­zetlen módon lépne ki az EU-ból. A brit kormány várakozása szerint már pénteken az új összetételű lon­doni alsóház elé kerülhet a brexit fel­tételrendszerét rögzítő megállapo­dás. Az új alsóház hivatalosan tegnap tartotta alakuló ülését, de az első két nap az új képviselők felesketésével telik, csütörtökön II. Erzsébet király­nő ismerteti ceremoniális külsőségek közepette Johnson kormányának tör­vényalkotási programját, a jövő hé­ten pedig karácsonyi szünetre vonul a parlament. Boris Johnson kijelen­tette, a brit kormány „elsöprő erejű” felhatalmazást kapott a választóktól a brexit folyamatának végigvitelére, és esd január 31-ig végre is hajtja. Görögország újra a menekültek célkeresztjében Egy nap leforgása alatt több mint 470, Törökországból induló illegális bevándorló árts el Görögországot. Több tucat embert mentettek ki a tengerből a marokkói hatósá­gok, de többen meghaltak. Athin/Rabat. A görög parti őr­ség 136 embert vett fel az Égei­­tengeren, és további 338 migránsnak sikerült különböző bárkák fedélze­tén eljutni Számosz, Farmakoníszi, Híosz, Szamothraké szigetekre, il­letve a görög szárazföldön fekvő Alexandrúpoli kikötővárosba. Az Egei-tenger keleti részén fekvő gö­rög szigeteken jelenleg több mint 41 ezer bevándorló tartózkodik, ami a legmagasabb szám azóta, hogy 2016 márciusában életbe lépett az Európai Unió és Törökország közötti mene­kültügyi megállapodás. Áprilisban még csak 14 ezer migráns volt eze-A rossz idő ellenére újabb menekültek százai érkeztek Európába (tasr/ap) ken a szigeteken. Humanitárius szer­vezetek szerint drámai körülmények uralkodnak a túlzsúfolt migránstá­­borokban. Sok illegális bevándorló az Évrosz folyón keresztül próbál meg Törökországból görög területre bejutni. Az ENSZ Menekültügyi Fő­biztosságának (UNHCR) adatai sze­rint az év eleje és december közepe között több mint 14 ezer migráns kelt át a határfolyón. 2019-ben eddig összesen 71 368 bevándorló érkezett Törökországból Görögországba az ENSZ közlése szerint. Ez majdnem 21 ezer emberrel több, mint tavaly, amikor 50 500 migráns érkezését re­gisztrálták görög területen. Hét afrikai illegális bevándorló meghalt a Földközi-tengeren, és 70- et kimentettek a tengerből a marok­kói parti őrség hajói. A kimentettek mind szubszaharai országokból va­lók, van köztük tíz nő, illetve egy kis­gyerek, akinek az édesanyja odave­szett. Marokkó évek óta a délebbre fekvő afrikai országokból való ille­gális bevándorlók tranzitországa. Az elmúlt években az embercsempé­szettel foglalkozó bűnhálózatok ak­tívabbá váltak. Az Afrikából induló migránsok legfőbb célországa to­vábbra is Spanyolország. (MTI) Újabb francia országos tiltakozónap A jogállamiság védelmében Tegnap a szakszervezetek újabb országos tiltakozónapot hirdettek. Továbbra sincs kompromisszum Franciaor­szágban a kormány és a nyug­díjreform ellen kát hete tűnte­tő szakszervezetek között. Párizs. A sztrájk 12. napján a szo­ciális partnerekkel két éve egyeztető Jean-Paul Delevoye kormánybiztos - akit a szakszervezetek érdekellentét­tel gyanúsítottak meg be nem jelen­tett jövedelmei miatt - benyújtotta le­mondását Emmanuel Macron állam­főnek, aki azt „sajnálattal elfogadta” - közölte a francia elnöki hivatal. A nyugdíjrendszer átalakításán két éve dolgozó Delevoye távozása a leg­rosszabbkor jött a kormánynak, amely az utolsó pillanatig védeni próbálta a kormánybiztost. Delevoye helyzete - akiről a múlt héten derült ki, hogy a kormánybiztosi tevékeny­sége mellett egy biztosítási cégnél is Alacsony nyugdíjkorhatárt! Lendü­letben a CGT szakszervezet, (tasr/ap) igazgatósági tag - tarthatatlanná vált a feszült szociális helyzetben. Az Elysée-palota tájékoztatása szerint a kormánybiztos munkáját a lehető legrövidebb időn belül új megbízott veszi át. A legnagyobb francia szak­­szervezet a CFDT reformpárti, és el­viekben támogatja a nyugdíjrendsze­rek egységesítését, de a főtitkár Lau­rent Berger úgy vélte, a kormány „át­lépte a határvonalat” azzal, hogy 64 évre emelte a teljes jogosultság ide­jét, ezért csatlakozott a munkabe­szüntetéshez, s a tegnapi tiltakozóna­pot valamennyi szakszervezet együtt rendezte. A kormány jelezte: készen áll további tárgyalásokra, de újabb egyeztetés csak a tiltakozónap után, ma vagy csütörtökön várható. A legnagyobb ellenállást a tilta­kozók részéről az váltja ki, hogy bár a jelenleg érvényes 62 éves nyug­díjkorhatárt a kormány nem akaija módosítani, de a pontrendszerrel ar­ra késztetné a franciákat, hogy to­vább dolgozzanak, s a teljes összegű nyugdíjjogosultsághoz a 64 éves kort jelölte meg. (MTI) Strasbourg. Az Európai Bi­zottság megfelelő intézkedéseket tervez a jogállamiság védelme érdekében, ezért hamarosan min­den tagállamra egyaránt vonat­kozóan új mechanizmust fog lét­rehozni — közölte Véra Jourová, az európai értékek védelméért fe­lelős uniós biztos Strasbourgban, az Európai Parlamentnek (EP) a máltai jogállamiság helyzetével foglalkozó plenáris ülésének vi­tájában kedden. Az uniós biztos Daphne Caruana Galizia máltai oknyomozó újságíró két évvel ezelőtti meggyilkolásával kap­csolatban tartott vitán kijelentet­te: olyan új jogállamisági mecha­nizmusra van szükség, amely minden tagállam esetében azo­nos módon teszi lehetővé az el­lenőrzést, a bíróságok független­ségét, a korrupcióellenes küzdel­met, valamint a sajtószabadság tiszteletben tartását illetően. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents