Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-18 / 294. szám
6 RÉGIÓ 2019. december 18. I www.ujszo.com Mocsok és bűz a fehér ház környékén Csak néhány napig tartható fenn a rend a fehér ház környékén, aztán mindent ismét ellep a szemét (A szerző felvétele) SZÁZ ILDIKÓ Egyre elviselhetetlenebb az életük a vasútállomáshoz közeli toronyház lakéinak az ott élő, de alkalmazkodni képtelen lakbérhátralékosok miatt. Úgy tűnik, az önkormányzat nem tud gyorsan és hatékonyan fellépni ellenük. immum Első alkalommal júniusban kértek szót a Köztársaság téri lakóházban élők az önkormányzati ülésen, és elpanaszolták a képviselőknek, hogy 2015-től, amióta néhány magántulajdonban levő lakást bérbe adtak, nincs nyugtuk. A bejáratban mocsok van és bűz terjeng, a lakók hangosak és az ablakon dobálják ki a szemetet. A fehér ház lakói többször petícióban tiltakoztak az áldatlan állapotok miatt, és követelték a lakbérhátralékosok kiköltöztetését. A magánlakások tulajdonosai nem vesznek részt a lakógyűléseken, fel sem tudjuk velük venni a kapcsolatot. „A városi rendőrök segítségét szeretném kérni a legközelebbi rovarirtáskor, mert a lakások bérlői két héttel ezelőtt sem engedték be az irtást végző dolgozókat a lakásukba. Elszaporodtak a házban a patkányok, az egerek, a svábbogarak és a poloskák. Évente több ezer eurót költünk a ház közös költségéből rovarirtásra, de így sohasem lesz hatékony” - mondta Kiss Mária, aki harminc éve él a házban a férjével. Jozef Tököly, a városi rendőrség parancsnoka hangsúlyozta, mindig készséggel reagálnak a panaszokra és sűrűbben járőröznek a vasútállomás környékén, mint más városrészekben. Térfigyelő kamerák Peter Podbehly (független) képviselő térfigyelő kamerák elhelyezését javasolta a vasútállomás és a ház környékén. Podbehly részt vett a legutóbbi lakógyűlésen, ahol az érsekújvári lakosok elmondták, időnként gázszagot éreznek, mintha a lakbérhátralékosok saját maguk eszkábálta gázrezsókon főznének. Lukás Stefánik alpolgármester, a Köztársaság téren levő ház tizenhárom lakását kezelő Bytkomfort Kft. igazgatója elmondta, a városi lakáskezelőség bírósági úton hajtja be a tartozásokat a lakbérhátralékosoktól, de önkényesen senki sem lakoltathatnak ki. Legutóbb első fokon pert nyertek az ott élő Lakatos családdal szemben, ám azok fellebbeztek, a kerületi bírósághoz fordultak, az ügy emiatt tovább bonyolódik. Stefánik elmondta, ők is próbálták felvenni a kapcsolatot a magánkézben levő lakások tulajdonosaival, de sohasem kaptak választ a felszólításaikra. Elutasították a javaslatot Stefan Presinsky (független) képviselő elmondta, a képviselői frakcióban tárgyaltak a lakosok panaszairól, és javasolta a testületnek, hogy a jövő évi büdzséből különítsenek el egy bizonyos összeget a magánkézben levő lakások megvásárlására. „Üresen hagyhatná a város a lakásokat, és kiutalhatná olyan érsekújváriaknak, akik szükséghelyzetben vannak” - mondta Presinsky. A testület nem hagyta jóvá ezt a képviselői javaslatot. Jaromír Valent (független) képviselő azt j avasolta a panaszosoknak, hogy a Bytkomfort által kezelt lakásokban élők lakóközössége terelje bírósági útra az ügyet, mert a törvény lehetővé teszi, hogy ha a bíróság úgy dönt, nyilvános árverésre bocsátják a lakbérhátralékosok lakásait. „Több alkalommal vettem részt a lakosok találkozóin, oldottuk a helyzetet a házban és a városházán is. A ház bejárati részét és a környéket is városi támogatással hozattuk rendbe, de rövid időn belül megint ugyanolyan állapotok uralkodtak a lakóháznál, mint korábban” - mondta Klein Ottokár, Érsekújvár polgármestere. Bottal támadtak a lakóra Kiss Mária elpanaszolta, hogy havonta négy-öt alkalommal kénytelenek kihívni a városi rendőröket a lakóházhoz, kétszer már megtámadták a bejáratban, és ha nem védi meg a városi rendőr, akkor bottal verték volna meg a haragos bérlők, amiért panaszkodni mert rájuk. Kiss Mária elmondta továbbá, hogy mások pont emiatt félnek bármit is mondani az agresszív lakókra, mert nem akarnak konfliktusba keveredni az alkalmazkodni képtelen szomszédokkal. Lukás Stefánik hangsúlyozta, hogy be kell tartaniuk a községi vagyongazdálkodásról szóló törvény 182/1993-es paragrafüsát a lakások és nem lakás célú helyiségek tulajdonjogáról. A testület tagjainak kérésére a Bytkomfort vezetése pontos kimutatást dolgoz ki a képviselőknek arról, hány problémás, lakbérhátralékos él a házban, és mennyivel tartoznak a városi társaságnak. Újabb térfigyelő kamerák vásárlására pénzt különítettek el a jövő évi büdzséből, és a városi rendőrségtől is ígéretet kaptak a lakók arra, hogy még szigorúbban ellenőrzik a környéket. Egy kripta, ahol az e világi fényességet gyártó nyugodott Kevés az esély a Stephani-mauzóleum megmentésére (A szerző felvétele) SZÁSZI ZOLTÁN Van ebben a nógrádi városkában egy igen különleges, elhagyatottságában és sajnálatos pusztulásában is méltóságteljes kis szakrális építmény a vasútállomáshoz vezető út melletti telken, az evangélikus temető dombján. Egy szeceszsziós kis műremek, a Stephani család egykori nyughelye. nana A családnak két tagja, Lajos és fia, Ervin igen komoly hatással volt Fülek és környéke életére és fejlődésére. Kik azok a Stephanik? Azt tudni a forrásokból, hogy Stephani Lajos 1824-ben Wertheimben, Németországban született, egy régi nemesi család sarjaként. Apja is gyáros volt, így Stephani Lajos már fiatalon műszaki tanulmányokat folytatott, Karlsruhe egyetemén mérnöki képesítést szerzett, majd bejárta Európát és Angliát is, ahol éppen ottjártakor szabadalmaztatták a világítógáz - magyarul régiesen a légszesz - nagyüzemi gyártását. Miután hazatért, a fiatal mérnök nagy fantáziát és jó üzletet látott az olcsó és jól eladható termék gyártásában, így már Németországban több világítógáz-gyártó üzemet alapított. Magyarországon 1856. december 23-án indult el Budapesten a nagyüzemi világítógáz-gyártás. Igen sikeres lett a vállalkozás, a székesfővárosban, Pest és Buda 1873-as egyesítésekor 2170 köztéri gázlámpa világította be a köztereket, emellett mintegy 40 ezer lakossági fogyasz- : tónál égett gázlámpa a lakásokban. Emiatt a budapesti légszeszgyárak igazgatója, Stephani Lajos a közgazdaság terén szerzett érdemeiért 1885- ben I. Ferencz József magyar királytól címeres nemeslevelet kapott, és a „Füleki” előnevet használhatta. 1887- ben Füleken igen jelentős birtokot vásárolt a frissen nemesített légszeszgyártó, a Berthold család 3400 holdnyi birtokát és a ma a helyi gimnáziumnak otthont adó kastélyt is megvette. Az új kastélytulajdonos az ágostai evangélikus egyház lelkes támogatójaként írta be nevét az egyház történetébe. Fia, Stephani Ervin is igen jó nevű volt, országos elismertségnek örvendett. Füleki nagybirtokosként rendkívüli gazdasági eredményeket ért el számos ágazatban. Híres volt a füleki lovászata, a város környékén tartott szarvasmarha- és juhtenyészete, valamint igen jó eredményeket ért el a méhészetben. Fülek Tájoló Fülekre a Salgótarján Losonc közti 71-es úton lehet eljutni, a Stephani mauzóleum a vasútállomás felé vezető Vasút utca mellett található, a 48.266/19.827 GPS koordinátáknál. Szentfali részén téglagyárat működtetett, Korláton pedig kőbányarészvényes volt. Annyira jól gazdálkodott, hogy 1896-ban állami kitüntetést kapott elismerésként. A Stephani család a 19. és a 20. század fordulóján kezdte el építtetni a családi sírboltot, a kor ízlése szerint szecessziós stílusban. 1902-ben Stephani Lajos felesége hunyt el, majd amikor 1907-ben a mauzóleum elkészült, az akkor 83 éves Lajost is ide temették. A temető romló ékessége Az első katonai felmérés térképein, amelyek 1782 és 1785 közt készültek, a mai evangélikus temető még a „Calvari berg”, azaz Kálvária domb nevet viseli, a városközponttól délkeleti irányban elhelyezkedő magaslat. Otemetőként is előfordul a neve, valószínűleg ez volt a városnak a középkorban és az újkorban a temetője, de az időhatárokról biztosat csak szakszerű feltárás után lehetne állítani. A Stephani mauzóleumba eltemetetteknek sajnos nem jutott ki nyugalomból. Többféle változat is létezik arról, kik voltak azok, akik a sírboltot meggyalázták. A leghihetőbb az, hogy a második világháború után a múlttal leszámoló, túlságosan is ügybuzgó és vélhetően barbárságra hajlamos sírrablók és sírgyalázók dúlták fel az 1907-ben elhunyt Stephani Lajos, fia Ervin és családtagjaik sírját. S hogy nem volt akárki Stephani Lajos, arról az is tanúskodik, hogy a Mikszáth Kálmán fémjelezte, országosan terjesztett Vasárnapi Újság 1907. június 16-i számában a Halálozások rovat ezt közölte: „Elhunytak a közelebbi napokban: Füleki STEPHANI LAJOS, a budapesti légszeszgyárak igazgatója 83 éves korában, Budapesten. Holttestét Fülekre szállították, s ott helyezték örök nyugalomra.” Hát nem lett örök nyugalom a barbárság miatt! Egyes beszámolók szerint a mauzóleumot feldúlók a kiszedett koponyákkal futballoztak! Kik voltak, lett-e ennek valami nyoma, egyelőre nem tudni. A romladozó kripta sorsa pedig szomorú. Bár most már nem fenyegeti vandalizmus, mert vigyázzák és kerítés is védi, az időjárás alaposan kikezdte a míves kis építészeti remeket. Tetejét feltépte a szél, párkányzatán méter magas fák kapaszkodtak meg, a falak romlanak, a fagy és a szél akadálytalanul pusztít. Nemkell sok idő, és egy építészeti remekkel, egy emlékhellyel megint kevesebb lesz Nógrádban. Ki tehetne ez ellen?
