Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-18 / 294. szám

KÖZÉLET 2 I 2019. december 18.1 www.ujszo.com Módosítaná az alkotmányt a Híd Ha majd az új alkotmányra esküsznek... (TASR-feivétei) PREAMBULA My, národ slovensky, pamatajúc na politické a kultúrne dedicstvo svojich predkov a na stárocné skűsenosti zo zápasov o národné bytie a vlastnú Státnosf, v zmysle cyrilo-metodského duchovného dediístva a historického odkazu Vel’kej Moravy, vychádzajúc z prirodzeného prava národov na sebauréeníe, spolodne s prísluSníkmi národnostnych nicnsin a c'nickych skupin iijúcich na üzemi Slovenskej republiky, v záujme trvalej mierovej spolupráce s ostatnymi demokratickymi Státmi, usilujúc sa o uplatflovanie demokratickej formy vlády, záruk slobodného iivola, rozvoja duchovnej kultúry a hospodárskej prosperity, teda my, oboania Slovenskej republiky, uznááame sa prostredníctvom svojich zástupcov na tej to ústave: Az alkotmány bevezető része, amelyettöbben módosítanának (Képarchívum) RÖVIDEN Állomásházakat újítottak fel Úszor. Befejeződött az úszori vasútállomás felújítása, tájé­koztatott a közlekedési és épí­tésügyi minisztérium. Megújult a vasútállomás homlokzata, ki­cserélték a tetőzetet és az abla­kokat, teljesen megújult a váró­terem, kicserélték a lámpákat és a táblákat, az állomás mellett új biciklitartó állványok vannak. A Dunaszerdahely és Pozsony közti vasúti szakaszon még a dióspatonyi, a pozsonypüspöki, a misérdi és a dénesdi állomás épülete újult meg. Az úszori fel­újítás 74 ezer euróba került, a négy vasútállomásé összesen 363 ezer euróba, áfával, az összeget a Szlovák Vasúttársa­ság (ZSR) különítette el a költ­ségvetéséből. (TASR) Kocner tagadja a Threemát Bazin. A televíziós váltók meg­hamisítása és az igazságszolgál­tatás akadályoztatása ügyében vádolt Marian Kocner tagadja, hogy övé lenne az a telefon, amelyen a Threema-applikáción keresztüli kommunikációt foly­tatták. Peter Tóth egykori újság­író és a titkosszolgálat korábbi vezetőj e adta át a készüléket a rendőrségnek. Kocner megkér­dőjelezte a módszert is, ahogyan Tóth a készülékhez jutott. Ezt a bazini Specializált Büntetőbíró­ság (STS) előtt mondta el. „A telefon nem az enyém, és nem is volt. Olyan dolgok vannak ben­ne, amelyeket nem én írtam” - mondta Kocner az iPhone X-ről, amelybe az M. K. monogram van belegravírozva. (TASR) Némileg csökkent az adókiesés Pozsony. Idén az adókból és a járulékokból befolyó bevétel 132 millió euróval marad el a terve­zettől -jelentette a Költségvetési Tanács. Ez a bruttó hazai össz­termék (GDP) 0,14 százalékának felel meg. Azonban a várt 132 milliós adókiesés javulásnak számít, ugyanis a Költségvetési Tanács novemberben még 200, októberben pedig egyenesen 260 milliós összeggel számolt. A ja­vulás annak köszönhető, hogy az ősz folyamán több mint 12 szá­zalékkal nőtt az adóbevétel. (SITA) Ki nyert az autójára közpénzt? Pozsony. A Transparency In­ternational Slovensko (TIS) adatigényléssel fordult a gazda­sági minisztériumhoz, amelyben az elektromobilokra igényelhető támogatások nyerteseinek kilé­tére kíváncsi. A kormány össze­sen 6 millió euró közpénzt kü­lönített el támogatásokra. Az elektronikus igénylési rendszer elindítása után azonban 3 perc­cel és 41 másodperccel az összeget már ki is merítették. 787 járműre kértek dotációt. Egy tisztán elektromos meghajtású járműre 8000 eurót, egy plug-in hibridre pedig 5000 eurót lehe­tett igényelni. (TASR, TIS, czg) CZlMER GÁBOR A párt a választási program­jában azt ígári, elindítja az alkotmány előszavának módosítására irányuló kezde­ményezést. A „Mi, a szlovák nemzet" megfogalmazást sze­retnék a kisebbségeknek ked­vező módon megváltoztatni. Pozsony. A Híd alelnöke, Agócs Attila arról beszélt, a magyar és a többi kisebbség részéről is érzik azt az igényt, hogy az alkotmány be­vezetőjének szintjén a kisebbsége­ket egyértelműbben egyenrangúsí­­tó megfogalmazás kerüljön be az alaptörvénybe. „Az államalkotó nemzet és a hagyományos kisebb­ségek legyenek közös platformon az alkotmány bevezető részében” - nevezte meg célkitűzésüket, de hozzátette, jelenleg nincs konkrét szövegjavaslatuk. „Ebben a pilla­natban azt szeretnénk, hogy nyis­suk meg ezt a kérdést, legyen róla egy széles társadalmi vita” - fogal­mazott a párt alelnöke. A kérdéssel kapcsolatban arra hívta fel a figyel­met, meg kell tárgyalni, milyen nemzetkoncepcióban gondolkodik ma Szlovákia. „Politikai vagy kul­­túmemzet koncepcióban gondol­kodik-e”-tette fel a kérdést. Agócs hozzáfűzte, mindez elsősorban a következő kormánynak szóló ké­rés, csak a választás után foglalkoz­nának a témával. Elismerte, hogy ez érzékeny kérdés. Az alkotmány preambulumának első mondata úgy szól: „Mi, a szlovák nemzet”. A szöveg csak ezt követően említi a kisebbségeket. „Ezt helyre kell tenni” - nyilatkozta Agócs, de hangsúlyozta, a többségi nemzettel együttműködve, a politika eszkö­zeivel szeretnék megoldani. A Híd alelnöke elmondta, a párt programjában az is szerepel, hogy a kisebbséginyelv-használati jogo­kat, az adott nyelv beszélőinek ará­nyához kössék. „Azt javasoljuk, hogy ne az adott nemzetiséget be­vallók számarányához, hanem a nyelvet használók számarányához igazodjon a kisebbséginyelv­használat lehetősége” - mondta. A többiek szerint Az alkotmány preambulumának átfogalmazásával kapcsolatban megkerestük a többi releváns pártot is. Arra voltunk kíváncsiak, támogatnák-e a kérdés megnyitá­sát. Az MKÖ nevében Mózes Sza­bolcs pártelnök elmondta, a kérdés­re konkrét megoldásuk van. „A »Mi, a szlovák nemzetet« a »Mi, Szlo­(Fotó: Shutterstock) vákia polgárai« kezdetre kell vál­toztatni, ez a programunk része” - mondta a választási párt vezetője, és hozzátette, ha bejutnak a parla­mentbe és kormányra kerülnek, a kormányzati időszak elején fogják javasolni, nem a legvégén. A PS/Spolu-koalíció és annak ma­gyar platformja nyitott a dologra. „Támogatjuk az alkotmány pream­bulumának megváltoztatásáról szóló vitát, amely a polgári elv erő­sítését célozza”- írták közlemé­nyükben. Az SaS értelmezése Az SaS nem lelkesedik az alkot­mány szövegének megváltoztatá­sáért. A párt nemzetiségi program­­j ának kidolgozój a, Milan Pilip a Híd SZALAY HAJNALKA 2026 lesz az első olyan év, ahol a kanyaré, a mumpsz ás a rézsahimlő elleni védővakcina második részét a gyerekek ötödik életévükben fogják megkapni. Addig az idősebb gyerekeket még 11 éves korukban fogják beoltani, az első oltás időpontja nem változik. Pozsony. A szigorítást az immu­nológiai munkacsoport 2018-as át­tekintésének eredményeire alapoz­által is javasolt alkotmánymódosí­tást populistának és félrevezetőnek tartja. Pilip szerint ugyanis a „Mi, a szlovák nemzet” kifejezésben ben­ne foglaltatnak a kisebbségek is, hiszen a preambulum néhány sorral lejjebb a nemzetiségeket és etnikai csoportokat is említi. így szerinte a „szlovák nemzet” kifejezés egyenértékű a „Szlovákia polgárai” szókapcsolattal. Az SaS szakembere szerint így már most is érvényesül a polgári elv, egy esetleges módosítás pedig el­lehetetlenítené a kisebbségi jogok létezését. „Ezért az SaS párt nem lát okot az alkotmány előszavának megváltoztatására” - áll a nyilatko­zatban. A többi párt lapzártáig nem reagált. zák: a hároméves gyerekek körében 97,24% a beoltottak aránya, az öt- és kilencéves korosztály körében pedig 93,46%. „Ezeket az eredményeket megnyugtatónak is tekinthetnénk, de a nemrégiben a Szlovákiában és Eu­rópában felbukkant kanyarójár­ványra való tekintettel az újraoltás időpontjának előrehozását szüksé­ges lépésnek tartjuk. A kanyaróval leginkább a gyerekek fertőződnek meg, tehát a társadalom legsebezhe­tőbb csoportja” - mondja Ján Mikas tiszti főorvos. Hozzátette, a beoltot­tak csökkenésének korában, és a na­gyobb migrációra és a gyakoribb utazásokra való tekintettel, az oltás A jogászok szerint Fiala-Butora János, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Jogsegély­­szolgálatánakjogásza elmondta, nagy szükség van az alkotmány megvál­toztatására. Szerinte a nemzetállami berendezkedés szempontjából a do­kumentum két ponton is problémás. „Az egyik a preambulum, amely a szlovák nemzetet definiálja államal­kotóként, a másik pedig a szlovák nyelvnek az államnyelvként való meghatározása” - mondta a jogász. Hozzátette, ezek egyáltalán nem csak elméleti problémák, hiszen az alkot­mány kérdéses passzusai konkrét tör­vényeket és a bírói gyakorlatot is be­folyásolják. A szakember szerint az alaptörvénynek pozitív víziót kellene megfogalmaznia. „A személyes vé­leményem az, hogy az ország jelen­tősebb nyelveinek hivatalos nyelv­ként kellene megjelenniük az alkot­mányban, a dokumentumban az or­szág értékeiként kellene megnevezni az itt élő kisebbségeket” - nyilatkoz­ta Fiala-Butora, és hozzátette, a mos­tani, kirekesztő változattól minden­képpen el kellene mozdulni. Mészáros Lajos korábbi alkot­mánybíró és egykori parlamenti kép­viselő elmondta, még 1999-ben lét­rehoztak egy olyan parlamenti bi­zottságot, amely az alkotmány több módosítását is kidolgozta. Mészáros a bizottság tagjaként az előszó meg­változtatására is javaslatot tett. „Sok­kal jobb lenne, ha úgy kezdődne, »Mi, Szlovákia népe«. A polgár kifejezés­nek a nép szóénál ugyanis szűkebb a jelentése. Hiszen az országban élnek olyanok is, akik nem állampolgárok” - mondta el Mészáros, az általa ki­dolgozott konkrét szövegjavaslatról. Hozzátette, 20 évvel ezelőtt az elősző ezen módosítását nem fogadta el a parlament. A politológus szkeptikus Grigorij Meseznikov politológus kiemelte, az alkotmány előszavának megváltoztatása a kisebbségek jogos követelése. Azzal kapcsolatban azonban szkeptikus, hogy mennyire valósítható meg. Ehhez a demokrati­kus szlovák és a magyar pártok nagy­fokú egyetértésére van szükség. Az alkotmány módosítására a 150 fos parlamentben 90 szavazat kell. .Je­lenleg erre nincs esély, legalábbis na­gyon valószínűtlen” - fogalmazott Meseznikov. Azt, hogy a Híd a vá­lasztási kampányban a zászlajára tűzte a témát, a politológus azzal ma­gyarázza, hogy igyekszik jobban megszólítani a magyar választókat. A téma azon szlovák szavazók számára is szimpatikus lehet, akik az alkot­mányban a polgári elv erősítése mel­lett foglalnak állást. előbbrehozása biztosítja a gyerekek kanyaró elleni védelmének haté­konyságát. A szigorítás 2020-tól lép érvény­be, de 2025-ig ugyanúgy, mint ed­dig, 11 éves gyerekeket is be fognak oltani. Azokra a gyerekekre, akik 2010. január elseje és 2015. decem­ber 31. között születtek, a változta­tások még nem vonatkoznak, tehát 11 évesen fogják megkapni az oltás má­sodik felét. 2026 lesz az első olyan év, amelyben az újraoltást kizárólag az ötéves gyerekek fogják megkapni. A védőoltás első részét a gyerekek to­vábbra is 15 és 18 hónapos koruk kö­zött kapják majd. Hamarabb oltják be a gyerekeket

Next

/
Thumbnails
Contents