Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-16 / 292. szám
10 GYÓGYHÍREK EGESZSEG ■ 2019. DECEMBER 16. www.ujszo.com Antibiotikumok a Parkinson-kór hátterében? A gyógyszerek - feladatukat teljesítve - segítenek a betegség kezelésében. Ám az is megtörténhet, hogy éppen valamely gyógyszer, például antibiotikum okoz olyan változásokat az emberi szervezetben, amelyek idővel akár súlyos betegséghez is vezethetnek. Egy új tanulmány szerint talán ilyesmi állhat a Parkinson-kór kialakulásának hátterében is. Világszerte a gyakori degeneratív idegrendszeri betegségek egyike a Parkinsonkór, amelyet leírója, James Parkinson kutató-orvos még reszkető bénulás néven említett 1817-ben. A tudomány jelenlegi ismeretei szerint gyógyíthatatlan, de a betegség tünetei kezelhetők. Mi okozza? Azt már a dániai Aarhus Egyetem és az Aarhus Egyetemi Kórház szakemberei által végzett korábbi kutatás kimutatta, hogy lényegében az emésztőrendszerből indul ki, majd az úgynevezett bolygóidegen át jut el az agyba. Az azonban eddig nem volt világos, hogy mi indíthatja el ezt a folyamatot. Köztudott, hogy az antibiotikumos kezelés nagymértékben befolyásolhatja a bél mikrobiótájának, vagyis a belekben levő mikroorganizmusoknak az összetételét. Egy ideje azt is tudjuk, hogy a Parkinson-kórban szenvedők bélbaktériumainak összetétele rendellenes. A korábbi kutatások szerint akár már 20 évvel a diagnózis felállítása előtt kóros elváltozások tapasztalhatók a belekben. Am ennek oka nem volt világos. Az sem újdonság, hogy a Parkinson-kórban szenvedők évekkel korábban székrekedésről, irritábilis bélszindrómáról és gyulladásos bélbetegségről számoltak be, amelyek a betegség kialakulása során előfordulhatnak. Azt azonban eleddig nem vizsgálták, hogy lehet-e összefüggés az antibiotikumok szedése és a Parkinsonkór kialakulásának kockázata között. A Helsinki Egyetemi Kórház kutatói erre a kérdésre összpontosítva kezdtek kutatni, s eredményeiket a Movement Disorders folyóiratban ez év novemberében tették közzé. Először mindenkit azonosítottak Finnországban, akiknél 1998 és 2014 között Parkinson-kórt diagnosztizáltak (13 976 személy). Áz egészséges emberek csoportja 40 697 főből állt. Információkat gyűjtöttek arról, hogy az említett időszakban mennyi és milyen antibiotikumokat szedtek. Ezután a feltételes logisztikus regressziónak nevezett módszerrel, amellyel a betegség kialakulásának valószínűségére lehet következtetni, igyekeztek kideríteni az antibiotikum-használat és a Parkinson-kór közötti összefüggést. Mire jutottak? Szerintük bizonyos, szájon át hosszú távon szedett bizonyos antibiotikumok megnövelhetik a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát. A Helsinki Egyetem honlapján közzétett sajtóközleményben a kutatásvezető, Filip Scheperjans, a Helsinki Egyetemi Kórház Neurológiai Tanszékének idegtudósa így nyilatkozott: „Eredményeink szerint néhány olyan széles körben használt antibiotikum, amelyről ismert, hogy erősen befolyásolja a bél mikrobiótáját, hajlamosító tényező lehet.” Azoknál romlott leginkább a bélrendszer egészsége, akik széles spektrumú antibiotikumokat, és akik anaerob baktériumok és gombák ellen antibiotikumot szedtek. Elképesztő, hogy úgy tűnik: bizonyos antibiotikumok túlzott szedése akár 10-15 évvel később is hajlamosíthat a Parkinson-kór kialakulására. A kutatók szerint ez azzal a sajnálatos ténnyel magyarázható, hogy az antibiotikumok rontják a bél mikrobiális összetételét. További kutatások szükségesek Megállapításuk alátámasztja azt a véleményt, amely szerint az antibiotikumok hatása a bél mikrobiótájára összefügghet a Parkinson-kórral. Fontosnak tartják, hogy további kutatásokat végezzenek annak kiderítésére, hogy az antibiotikumok korábbi szedése hogyan hathat ki a Parkinson-kór kialakulására. Új felfedezésükről az a véleményük, hogy a jövőben befolyásolhatja az antibiotikumok felírását, vagyis figyelembe kell venni a bél mikrobiális összetételére gyakorolt lehetséges hatásait és egyes betegségek kialakulásának kockázatát. Összeállította: Csibrányi Zoltán Ne nyersen fogyassza ezeket a zöldségeket! A nyers vagy a főtt zöldség az egészséges? Sokan azt állítják, hogy a nyers élelmiszerek több tápanyagot tartalmaznak, de főzéssel a vitaminok és a hasznos enzimek nagy részét tönkretehetjük. Másfelől viszont a főzés elősegítheti bizonyos tápanyagok felszívódását. A diétába is jól beilleszthetők ezek a zöldségek, mert kalóriatartalmuk alacsony, koleszterin pedig egyáltalán nincs bennük. » Sárgarépa A benne található béta-karotin A-vitaminná változik, ami a jó látáshoz, bőrhöz és immunrendszerKALÓRIA_________35 kcal FEHÉRJE__________0,76 9 SZÉNHIDRÁT 8,22 g ZSÍR_____________0,18 g KOLESZTERIN________0 ROST_______________3 g hez szükséges. A tudósok rájöttek, hogy főzéskor megnő a béta-karotin mennyisége, amit a szervezet jól fel tud használni. KALÓRIA__________23 kcal FEHÉRJE__________2,97 g SZÉNHIDRÁT 3,75 g ZSÍR______________0,26 g KOLESZTERIN________0 ROST 2,4 g Vasat, folsavat, B-vitaminokat tartalmaz, ami a sejtek növekedéséhez és a reprodukciós egészséghez szükséges. Miért kell főve fogyasztani? Amikor megfőzzük, a spenót térfogata csökken, és ezért nagyobb mennyiséget tudunk belőle fogyasztani, így sokkal több tápanyaghoz jutunk. » Paradicsom Ha csak nyersen fogyasztja a paradicsomot, a fontos antioxidánsnak, a likopinnek mindössze 4 százalékához jut. Ennek az a magyarázata, KALÓRIA_________18 kcal FEHÉRJE_________0,95 g SZÉNHIDRÁT 4,01 g ZSÍR_____________0,1 lg KOLESZTERIN________0 ROST 0,7 g ~ hogy a nyers paradicsomnak vastag a sejtfala, ami akadályozza a likopin felszívódását. Főzés után a likopin emészthetőbbé válik. A-, C- és E-vitamin-, valamint folsavtartalma fékezi a daganaKALÓRIA_________18 kcal FEHÉRJE_________2,95 g SZÉNHIDRÁT 1,92 g ZSÍR_____________0,42 g KOLESZTERIN________0 ROST______________1,6 g tos sejtek szaporodását. A spárgának azonban vastag a sejtfala, azért nehezen szívódik fel, ám a főzéssel a sejtfal elvékonyodik, és a vitaminok hozzáférhetőbbek. » Sütőtök A párolt sütőtök sokkal táplálóbb, mint a nyers. Ez a zöldség, akárcsak a sárgarépa, béta-karotinban gazdag, de párolva sokkal könnyebben emészthető, mint nyersen. Jó, ha időnként töklevest készít, vagy egyszerűen felszeleteli és megpárolja a sütőtököt. (Feldolgozta: ki) KALÓRIA_________20 kcal FEHÉRJE_________0,72 g SZÉNHIDRÁT 4,9 g ZSÍR______________0,07 g KOLESZTERIN 0 ROST 1,1 g
