Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-13 / 290. szám
8 I KÜLFÖLD 2019. december 13.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Márciusban ismét választ Izrael Péntek 13.: Boris napja lehet Az Egyesült Királyságban közel egy évszázada nem volt példa karácsony előtti választásra Jeruzsálem. Az izraeli parlamentjóváhagyta azt az indítványt, amely új parlamenti választás kiírását írja előjövő év március 2-ra. Szerda éjfélkor járt le az a 21 nap, amelynek végén a kneszetnek fel kellett oszlatnia magát, és új választást kiírni, mert egyik párt sem tudott kormányt alakítani a szeptemberi választás eredményeképpen. A pártok, a Béni Ganz vezette Kékfehér és a Benjámin Netanjahu kormányfő irányította Likud egymást okolja a kormányalakítás kudarcáért. Izrael történetében először rendeznek 12 hónapon belül háromszor parlamenti választást, és most először alkalmazták a kormányalakítás kudarcára vonatkozó törvényt, amelynek keretében fel lehet oszlatni a parlamentet. (MTI) Tálib támadás amerikai bázis ellen Kabul. Légicsapásokkal ölték meg a legnagyobb afganisztáni amerikai légitámaszpontot megtámadó és magukat egy közeli épületben elbarikádozó tálib fegyvereseket - közölte a NATO által vezetett Eltökélt Támogatás nevű misszió szóvivője. A kormányellenes tálib fegyveresek támadása szerdán kezdődött és a velük vívott összecsapás 14 órán át tartott. Naszrat Rahimi afgán belügyi szóvivő szerint a támadásban hét tálib fegyveres vett részt, valamennyiüket megölték. Két polgári személy is meghalt, és több mint 70-en megsebesültek. Donald Trump amerikai elnök november 29-én jelentette be, hogy újraindítják a béketárgyalásokat az amerikai kormány és a tálib lázadók közt. (MTI) Dzsihádisták nigeri katonákat öltek Niamey. Legalább 70 katona vesztette életét a nigeri Inates településen lévő támaszponton feltételezett dzsihádisták támadásában. A halottak magas száma azzal magyarázható, hogy az elkövetők a támaszpontot aknavetőgránátokkal is lőtték, amelyek a létesítményben tárolt lőszert és üzemanyagot is felrobbantották. A támadók kisteherautókkal, illetve motorokon érkeztek és a katonákat éppen az esti imádság idején lepték meg. Az elmúlt évek legsúlyosabb támadásáról van szó a nigeri fegyveres erők ellen. (MTI) Sánchez lehetne a miniszterelnök Madrid. Pedro Sánchez szocialista ügyvezető kormányfő újraválasztását javasolta a parlamentnek VI. Fülöp spanyol király. Az uralkodó fogadta a pártok küldötteit és vezetőit, hogy felmérje: melyik miniszterelnök-jelöltnek van esélye elnyerni a képviselők többségének támogatását. Sánchez az egyetlen, akinek van esélye összegyűjteni a kormányalakításhoz szükséges szavazatokat. (MTI) Idilli hangulat egy brit választóhelyiségben. Abizottságtagjai teáznak, (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ London. Tegnap előrehozott parlamenti választást tartottak az Egyesült Királyságban. A 650 választókerület közel 50 ezer választóhelyisógében az 50 millió brit választópolgár 7 és 22 óra között voksolhatott egyéni jelöltekre. Ha Boris Johnson pártja meggyőző fölénnyel nyer, akkor a brexit 2020. január 31-én bekövetkezik. A szavazatok összeszámlálási és ellenőrzési folyamata a többi fejlett ipari ország gyakorlatához mérve hagyományosan lassú, véglegesnek tekinthető eredmények ma délutánig nem várhatók. Kormányalakításra két pártnak, a 2010 óta kormányzó Konzervatív Pártnak, illetve a legnagyobb ellenzéki erőnek, a Munkáspártnak van reális esélye. A II. világháború óta eltelt több mint hét évtizedben kizárólag e két párt miniszterelnökei váltogatták egymást a Downing Street 10. alatti kormányfői hivatalban. Ha a mostani választáson a két nagy párt valamelyike megszerzi az alsóházi képviselői helyek abszolút többségét, annak a pártnak a miniszterelnök-jelöltje - a Konzervatív Párt esetében Boris Johnson jelenlegi kormányfő, a Munkáspárt győzelme esetén Jeremy Corbyn, a Labour vezetője - várhatóan már ma felkeresi II. Erzsébet királynőt a londoni Buckingham-palotában, és tájékoztatja arról, hogy pártja képes kormányt alakítani. A királynő ennek alapján felkéri kormányalakításra a győztes párt vezetőjét, aki akár még aznap megalakíthatja kormányát. Ha egyik pártnak sem sikerül abszolút többséget elérnie, vagyis nincs olyan párt, amelyiknek alsóházi frakciója legalább 326 fős, akkor nagy valószínűséggel az a párt próbálkozik először kormányalakítással, amelynek a frakciója a legnagyobb létszámú, de ebben az esetben az új kormány megalakulása elhúzódhat. Az Egyesült Királyságban közel egy évszázada nem volt példa decemberi választásra: legutóbb 1923- ban tartottak az év utolsó hónapjában parlamenti választást. A kampány szerda esti zárása után közzétett utolsó felmérés tanúsága szerint a választók zömét nem lelkesíti a karácsony előtti választás gondolata. A mostani kiírását Boris Johnson konzervatív párti miniszterelnök kezdeményezte, és az indítványt a parlamenttel folytatott hosszas tusakodás után, a negyedik kísérletre október végén sikerült elfogadtatnia. A Konzervatív Pártnak az eddigi alsóházban nem volt többsége, és a képviselők többször megszavaztak olyan kulcsfontosságú, ellenzéki kezdeményezésű törvényjavaslatokat, amelyeket a tory kormány nem támogatott. Ezek közé tartozott az a jogszabály; amely kötelezte Johnsont, hogy kezdeményezze az Európai Tanácsnál a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) halasztását, mivel a törvényben foglalt határidőig, október 19-ig a parlament nem hagyta jóvá a brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást. Az Egyesült Királyság október 31-én lépett volna ki az unióból, de az Európai Tanács 2020. január 31-ig meghosszabbította a kilépési határidőt. Boris Johnson az előrehozott választás kiírását azzal indokolta, hogy véleménye szerint konzervatív többség nélkül a brit parlament soha nem fogja ratifikálni az EU-val elért brexitmegállapodást mindaddig, amíg módjában áll a kilépés további halasztása. 4,5 éven belül ez a 3. parlamenti választás, két éven belül pedig a 2. az Egyesült Királyságban. r Óriási összegre rúg jövőre a Pentagon költségvetése Az amerikai képviselőház óriási kiadási összegről szóló védelmi költségvetési törvényt fogadott el, amely keretet biztosít az űrhaderő számára, és szankcionálja a két új, Európába irányuló orosz gázvezetéket, az Északi Áramlat 2-t és a Török Áramlatot. Washington.. A 377:48 arányban megszavazott, 738 milliárd dollár kiadásáról szóló törvény egy másik újdonsága, hogy 3 hónapos fizetett szülési szabadságot biztosít a szövetségi intézmények valamennyi alkalmazottjának. A törvénytervezetet most a szenátushoz küldik. Donald Trump amerikai elnök a Twitteren reagált a voksolásra. „Hűha, minden prioritásunk bekerült a törvénytervezetbe: a katonák fizetésemelése, a hadsereg újjáépítése, a fizetett szülési szabadság, a határbiztonság és az űrhaderő!” - írta. Hozzáfűzte, hogy szenátusi elfogadása után azonnal aláírja a törvénytervezetet, hogy törvényerőre emelkedhessen. A The Wall Street Journal című lap történelminek minősítette a fizetett szülési szabadság törvénybe iktatását: ez a szövetségi intézményeknél 2,1 millió embert érint, akik 2020januárjától igénybe vehetik akár szülés, akár örökbe fogadás esetén. A feltétel csupán az egyéves munkaviszony megléte. A törvény értelmében 3,1%-kal emelik a katonák fizetését, és költségvetési hozzájárulást biztosítanak a hadsereg kötelékében dolgozók lakhatási lehetőségeinek bővítéséhez is. Egyértelműen Donald Trump győzelmének tartják az elemzők az űrhaderő kiépítésére elkülönített összeget. Ezzel a gyakorlatban is megvalósítható az USA 2018 júniusa óta tervezett új haderőneme. Trump ugyanis akkor adta utasításba az űrhaderő (Space Force) létrehozását. Ugyancsak republikánus győzelemként értékelik az elemzők, hogy az új védelmi költségvetési törvény nem tiltja: az USA déli határain megépítendő falhoz a védelmi költségvetésből különítsenek el összegeket. A védelmi költségvetésben a képviselők 300 millió dollárt szavaztak meg Ukrajna támogatására, konkrétan arra, hogy Kijev halált okozó fegyvereket, parti rakétavédelmi rendszereket és rakétaelhárító rendszerekkel ellátott hadihajókat vásárolhasson. (MTI) Karcsúbb lesz a 7 éves európai uniós költségvetés Éghajlati vészhelyzet. A Greenpeace aktivistái másztak fel tegnap az uniós csúcsnak otthont adó Európa-épületre, a rendőrség közbelépett. (tasr/ap) Az Európai Unió csúcsvezetőinek tegnap kezdődött kétnapos találkozóján a 7 éves uniós költségvetés mellett az éghajlatváltozásról, továbbá fontos külkapcsolati kérdésekről, ezen belül kiemelten Nagy- Britannia uniós tagságának januárban várható megszűnéséről (brexit) tárgyalnak. Brüsszel. A tanácskozás tegnapi munkanapján az uniós költségvetésről tervezett megbeszélések alapjául az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készített, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum szolgált. A tanácskozás tegnapi munkanapján az uniós költségvetésről tervezett megbeszélések alapjául az uniós tanács soros elnökségét betöltő Finnország által készitett, számadatokat is tartalmazó tárgyalási keretdokumentum szolgált. A finn javaslat a Nagy- Britannia távozását követően az unióban maradó 27 ország, az EU27-ek nemzeti összjövedelmének (GNI) 1,07%-át, azaz 2021 és 2027 között 1087 milliárd eurót javasol a hétéves keretköltségvetés fő összegének. Ez 48 milliárd euróval kevesebb, mint az Európai Bizottság tavaly tavasszal bemutatott javaslata (1135 milliárd euró). Noha a finn javaslat kismértékben megemelte a kohéziós politika és a közös agrárpolitika részarányát, a két terület a főösszeg közel 50 milliárdos csökkentése miatt kisebb arányú költségvetéssel számolhat. A finn tervezetben szerepel, hogy a brit EU-tagság megszűnése miatt törölni kell a befizetési kedvezményeket, amelyek azt szolgálják, hogy az uniós tagság ne terhelje aránytalanul nagy mértékben a tagállamokat. Ilyen kedvezményeket élvez Németország, Ausztria és Hollandia is. A december elsején hivatalba lépett Charles Michel vezetésével az Európai Tanács véglegesíteni fogja az EU hosszú távú éghajlatváltozási stratégiájára vonatkozó iránymutatásait. A tárgyalók mindenekelőtt azt vitatják meg, hogy miként érhető el a 2050-re kitűzött klímasemlegességi cél. „Jelentős mértékű befektetések kellenek a kutatás, az innováció és az új technológiák kifejlesztése területén a klímasemlegesség elérése érdekében” - mondta Charles Michel. „Ne engedjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit” - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a csúcs előtt. (MTI)
