Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)
2019-12-13 / 290. szám
www.ujszo.com | 2019. december 13. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Világszám Példátlan felismerés, hogy a vezető kormánypártot üldözi az állam A nemzeti egyházak által a hívektől begyűjtött ás Rómába küldött adományokat, az úgynevezett péterfilléreket a költségvetési hiány betömésére használja a Vatikán - írta exkluzív tudósításában a The Wall Street Journal. Az amerikai lap vatikáni keltezésű írása úgy fogalmaz: az évente több mint 50 millió euró értékű adományt a Vatikán a saját adminisztratív költségeire fordítja, és a felajánlásoknak alig 10 százaléka jut el a rászorulókhoz. Még a Szentszéknél is kevesen tudnak arról, hová kerülnek a péterfillérek, csupán néhány tisztségviselő van tisztában ezzel. A lap mindazonáltal úgy tudja: a katolikus egyház vezetői közül egyre többen aggódnak amiatt, hogy félrevezetik a híveket az adományaik ügyében, „és ez tovább ronthatja a Vatikán megítélését a pénzügyek terén Ferenc pápa irányítása alatt”. A Vatikán botránnyal küszködik egy átláthatatlan londoni ingatlanügylet miatt is, amelyet szintén a péterifillérekből vásároltak. Az ügy hatalmi harcot robbantott ki az egyházi állam bürokratái között, és a biztonsági szolgálat botrányba keveredett vezetője lemondásra kényszerült. Novemberben Ferenc pápa felhatalmazást adott a vatikáni rendőrségnek az ügyben érintett irodák átvizsgálására, ugyanakkor védelmébe vette azt a gyakorlatot, hogy a jótékonysági adományokat ingatlanbefektetésekre használják fel. A lap megemlítette azt is, hogy a múlt hónapban a Vatikán tagságát felfüggesztették egy pénzmosás elleni nemzetközi szervezetben. A lap megkereste a vatikáni sajtóirodát, de az nem kívánta kommentálni a péterfillérek ügyét. Az amerikai újságíró meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt állította: a Vatikán nemcsak tavaly, hanem az elmúlt öt évben is csak 10 százaléknyit költött a szegényekre a péterfillérekből. (MTI) választóké, akik igazságtalanságként vagy árulásként fogják fel. A lényeg máshol van: Tomás Honz speciális ügyész világos jelzést küldött: nem lehet játszadozni a rasszista gyűlölködés terjesztésével, és ezt nem lehet elnézni akkor sem, ha az ország leghatalmasabb emberei teszik. Sőt, éppen ők formálják a közvéleményt, ezért a kijelentéseik szigorúbb megítélés alá esnek, mint egy sör melletti kocsmai hőbörgés. Fico egy párhuzamos világban él, amelyben ő az ország jótevője és legmegbecsültebb politikusa. Meggyőződése, hogy elég, ha minden év augusztusában koszorúz egyet, menetrendszerűen fejet hajt a szlovák nemzeti felkelés áldozatainak emlékművénél, és ettől ő már más, mint Kotlebáék. Egyúttal az is meggyőződése, hogy akik ki nem állhatják a fasisztákat, azok hálával tartoznak neki, hogy nem lépett velük kormányra (egyelőre), és őt ne vegyék egy kalap alá az elítélt Milan Mazurekkel (aki ellen egyébként szintén Tomás'Honz indított eljárást). Badarság Igor Matovic elmélete is, hogy Fico megvádolása csupán színjáték és mártírt akarnak belőle faragni a szélsőjobbos tábor szemében a választás előtt, aztán majd felmentik. A Smer elnöke ugyanis már betege a saját rögeszméjének, hogy nem és nem kapja meg az őt életfogytig megillető tiszteletet és társadalmi elismerést. Ehelyett jön egy levél, hogy megvádolták. A népnek pedig az a benyomása támad, hogy ha egy kis mitugrász ügyész eljárást indíthatott a nagyfőnök ellen, akkor azért mégsem tart mindent az ellenőrzése alatt, és ez bizony alaposan megtépázza az autoritását. Tűrhetetlen, ugyebár. Válaszképpen az egész Smerfrakció kiállt a nyilvánosság elé és hősiesen bejelentette, hogy egyetért a pártelnökkel, megadva ezzel magát a főnök üldözési mániájának és paranoiájának, hozzácsapódva egyúttal a rasszista nézeteket valló Mazurekhez. A smeres képviselők állítása szerint a rendőrség és az ügyészség (melynek vezető pozícióiba évek óta a Smer jelöl embereket) a média nyomása alatt elkezdte megfélemlíteni a saját pártját. A Smer tíz év alatt eljutott ahhoz a világviszonylatban is példa nélküli felismeréshez, hogy a vezető kormánypártot üldözi az állam. Más szóval saját magát semmisíti meg. Ami viszont igaz. A szerző a Trend kommentátora Sorsdöntő év jön SZILVÁSSY JÓZSEF aknem négy évtizeddel ezelőtt kalauzoltam Balogh Edgárt magyarok lakta vidékeinken. Épp akkor, amikor a szlovák nacionalista politikusok anyanyelvi oktatásunk fokozatos felszámolására törekedtek. Vendégem szomorúan hallgatta végig tájékoztatásomat, aztán leszögezte: Itt az ideje az itteni magyarság önösszeszedésének! Az 1996-ban elhunyt neves erdélyi személyiség intelme még mindig égetően időszerű, hiszen nemzeti közösségünk állapota több mint nyugtalanító, amit számos nyugtalanító tény igazol. Újabban az is, hogy nem sikerült kivajúdni az egységes hazai magyar választási jelöltlistát. Mégsem helyénvaló a szinte már temetői hangulat, ugyanis semmiképpen sem reménytelen a helyzet, ha politikai versenyként értékeljük a fejleményeket. Akkor pedig semmi értelme az egymásra mutogatásnak, a megbélyegzésnek. Főleg a gyűlölködésre épülő kampánynak, amelyet nem díjaz a voksolók többsége. Nem kis mértékben az ilyesfajta sárdobálások következménye, hogy évek óta nem jár szavazni a hazai magyarok legalább fele. Február végéig őket is nyilvánvalóan olyan programmal lehet felelősségteljes magatartásra ösztönözni, amely lakóhelyüknek, térségüknek is élhetőbb körülményeket ígér. Az Összefogás elsősorban a közügyeink iránt kevés kivételtől eltekintve közömbös fiatalok aktivizálásával gyarapíthatja a magyar választási tömörülés szavazótáborát. A Híd a magyar voksokon kívül főleg a szlovák, a ruszin, a roma, esetleg a vegyes házasságban élők támogatása révén igyekszik átlépni az ötszázalékos küszöböt. Itt és most, de hosszabb távon is biztató elem a szlovákiai Magyar Tanács létrehozásáról rendezett érsekújvári kezdeményezés. Több hamvába holt próbálkozás (komáromi nagygyűlések, kisebbségi minimum felkarolása, hazai magyar-magyar fellobbanás) után újabb esély intézményes érdekképviseletünk, a célirányos együttgondolkodás megerősítésére. Éspedig két szinten. Ahogy Duray Miklós rádiónyilatkozatában kifejtette: ha netán egyik magyar induló sem jut be a parlamentbe, akkor ez a Tanács hiánypótló magyar hang lehet. Ha egyikük sikeres lesz, akkor erősödhet az együttműködés a parlamenti képviselők és a civil szféra között, amely jelenleg csaknem a nullával egyenlő. Pedig politikai érdekképviseletünkben jóval erősebb szellemi muníciót jelenthetnének az utóbbiak felvetései, különösen a nemzeti közösségünk helyzetét felmérő tudományos elemzések. Mindenképpen jó jel, hogy a kezdeményezők nem hűbelebalázs módjára cselekednek, kellő időt hagytak a Magyar Tanács létrehozásához szükséges feltételek teljesítésére, az amatőr nekibuzdulások kiszűrésére, a csörtető egyéni ambíciók féken tartására. Vagyis az egyértelmű szakmai kritériumok kimunkálására, mert a születőfélben levő intézmény csupán így lehet életképes. Csak így töltheti be remélt társadalmi szerepét. Ha akár csak néhány hétre, hónapra tekintünk előre, nyilvánvalóvá válik, hogy nagy a közszereplők, ajelöltek, de a polgárok felelőssége is közösségi gondjaink fokozatos orvoslásában. Élsősorban tőlük - mindannyiunktól - függ, vajon megannyi viszálykodást követően végre valóra válnak-e Balogh Edgár intelmei. FIGYELŐ Tábori rabbik a német seregben A zsidó vallású katonák támogatására bevezetik a tábori rabbinátus intézményét a német hadseregben (Bundeswehr). A zsidó vallási szolgálatot a Németországi Zsidók Központi Tanácsával (ZdJ) együttműködve vezetik be egy hivatalos állami szerződés keretében. „A lelki támogatás eddig nem felelt meg a zsidó vallású katonák igényeinek, holott rájuk is nagy szükség van a Bundeswehrben, azért is, hogy tovább erősödjék az összetartás Németország nyílt társadalmában” —áll a közleményben. A német hadseregnél az első világháború vége óta szünetelő tábori rabbinátus felélesztését hosszabb ideje tervezte a minisztérium, és a muszlint vallási szolgálat megszervezésén is dolgozik. A Bundeswehrben jelenleg katolikus és evangélikus papi szolgálat működik. A katonák vallását hivatalosan nem tartják számon, az önkéntes adatok alapján nagyjából 50 százalékuk tartozik valamely egyházhoz, mintegy 53 ezren az evangélikus, 41 ezren a katolikus egyházhoz. A muszlint vallású német katonák száma 3000, a zsidók száma tizedennyi, mintegy 300. (MTI) Egy este ment az ukrán elnök sorozata Az első este után levette műsoráról, és fizetős online platformjára helyezte át a VolodimirZelenszkij főszereplésével leforgatott, A nép szolgája című ukrán tévésorozat sugárzását az orosz TNT csatorna. A TNT azt közölte, a sorozat áthelyezése átgondolt marketingstratégia része. A három évadot megért sorozatban Zelenszkij egy korrupció és oligarchák ellen lázadó tanárt alakít, akit Ukrajna elnökévé választanak. Idén végül valóban a humorista-színész lett az ukrán elnök A Nép Szolgája elnevezésű párt színeiben. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak korábban azt mondta, Putyin elnök nem látta, és nincs is ideje nézni a sorozatot, továbbá a TNT magáncsatorna, és azt tűz műsorra, amit akar, így az ukrán sorozat vetítéséhez nem volt szüksége a Kreml engedélyére. A műsorral kapcsolatban felmerült, hogy vajon cenzúrázatlanul láthatja-e az orosz közönség. A BBC orosz nyelvű szolgálatának értesülése szerint a TNT már az első részből kivágott egy Putyinra vonatkozó altesti vonatkozású szóviccet. (MTI) (Danglár/Trend) Elesnek tőle az elesettek A ddig irigykedtünk Romániára és Csehországra, ahol politikusok ellen emelnek vádat az ügyészek, és vetetik őket vizsgálati fogságba, mígnem nálunk is felbukkant a jogállam e vívmánya - a rendőrség és az ügyészség bátorkodott eljárást indítani a volt kormányfő ellen. Igaz ugyan, hogy már nem kormányfő, de még mindig a legerősebb kormánypárt elnöke, és valós hatalommal bír. Ezt mindjárt másnap meg is mutatta. Miután megvádolták, rögtön jött a hír, hogy eljárást indítottak egyik riválisa, Andrej Kiska ellen is. Hogy csupán véletlenről lenne szó, az annyira valószínű,'mint hogy Marian Kotleba véletlenül adott éppen 1488 eurós csekkeket a rászorulóknak, és felesleges lenne ebben náci számmisztikát keresni. Hiba lenne azonban félreértelmezni Fico megvádolását és elégtételként tekinteni az ügyre. Ez ugyanolyan téves álláspont, mint a smeres
