Új Szó, 2019. december (72. évfolyam, 280-302. szám)

2019-12-11 / 288. szám

6 RÉGIÓ 2019. december 11. | www.ujszo.com Az elcsúfított kastély, amely megmentőre vár Andrássy István kastélya egy 1906-ban készült felvételen (Képarchívum) SZÁSZI ZOLTÁN Bő kétszáz óve épült, állaga és műszaki állapota mondhatni korához képest egészen jé ennek a jobb sorsa érdemes úri laknak. Amelynek a jelen kori kihasználatlansága és sajnálatos elcsúfítása a szocializmus idején, a műemlékvédelmi védettség híján elkövetett súlyos bakik mintapéldája. Még menthető! Még felújítható. Még! rna?rw.umi Demő a középkori, újkori és mo­dem kori ércbányászat és fémfel­dolgozás történetének egyik legje­lentősebb települése a gömöri bá­nyavidéken. Külön érdekessége, hogy itt már hamarabb léteztek a há­morok, a bucakemencék és a vas­öntödék, mint a ma álló templom és kastély. Egykorú a vasgyárral Kezdetekben Torna vára várbir­tok része volt a falu, majd a Bebek, később pedig az Andrássy családé. Ez utóbbi család érdeme a falu vas­ipari központtá emelkedése. A kas­télyt, amely a falu szívében áll, III. Andrássy István építtette a 19. szá­zad legelején. Az építtetésre azért került sor, mert a várhosszúréti kas­télyban III. István testvérbátyja, Antal püspök lakott, ő pedig így a krasznahorkai várban élt, amely ek­koriban már nem igazán felelt meg a kényelmes lakhatás igényeinek. III. Andrássy István főleg ezért ha­tározott úgy, hogy a legjobb bevé­teleit adó vasiparos falujában, Der­­nőn építtet magának és családjának kényelmes kastélyt. Őt tartják a család várhosszúréti ága megerősí­­tőjének, ez a jeles Andrássy gróf a sokak által ma is jól ismert és jóté­konykodásáról örök időkre tisztelt Andrássy Dénes nagyapja. Akiről azt írja a családtörténet, hogy ifjú­ként polgári pályán jeleskedett, majd 1766-ban grófi rangot kapott az uralkodótól. Karrierje egészen szépen ívelt felfelé, 1776-ban Bihar megye főispánhelyettesévé nevez­ték ki, 1780-ban pedig belső titkos tanácsossá. E rang igen magas volt a maga idején, bizalmi pozíciót és remek kapcsolatokat jelentett a csá­szári udvarnál, elég sok befolyás­sal. III. Andrássy István magánélete a szakmai karrierjéhez hasonlóan igen érdekesen alakult. Kétszer nő­sült, első felesége Dőry Terézia volt, aki 47 évesen hunyt el, férje ekkor már 57 éves volt. Fiuk, III. Andrá­ssy Miklós is fiatalon, utód nélkül hunyt el, így a kastélyt építtető III. Andrássy István újranősült, egy egészen zsenge korú, alig 18 éves Tájoló Dernőre a Hárskút Barka közti 3015-ös úton leheteljutni. Az egykori Andrássy kastély a falu északkeleti részén, a 48.638/20.654 GPS koor­dinátáknál található. Az épület nem látogatható. hölgyet vett feleségül, gróf Feste - tich Máriát. A források szerint már elmúlt 68 éves, amikor György nevű - e néven a családban a negyedik­ként niegkeresztelt - fia megszüle­tett. Ő Andrássy Dénes édesapja, aki megérdemli, hogy tudjuk róla, nem mellesleg Széchényi István benső­séges jó barátja volt. Andrássy György a Magyar Tudományos Akadémia alapításának egyik lel­kes szellemi és anyagi támogatója­ként írta be nevét a tudománytörté­netbe, tízezer forinttal támogatta az akadémia tőkéjét. Miért elcsúfított a kastély A falu szívében, remek szép ter­mészeti környezetben álló kastély egyemeletes, téglalap alaprajzú épület, hosszanti tengelye szinte észak-déli tájolású, legnagyobb homlokzataival egykor kelet­nyugati irányba nézett. Manzárdte­tős, barokk stílusú, többszöri átala­kításon átesett épület, egykor finom vakolatdíszek is ékesítették, ennek mára nyoma sincs, és az ablakokat is kicserélték, amikor varrodát alakí­tottak ki a kastélyban. Belső díszítő vagy jellegzetesnek mondható épí­tészeti elemeiből már csak a boltíves mennyezetek és néhány ablakmé­lyedés lunettás megoldása maradt meg. Egy hozzáépítés eltorzítja a nyugati oldalt, a néhai kertnek nyo­ma sincs. Összességében ugyan el­mondható, hogy ma is viszonylag jó állapotú az átalakított kastély, de el­­szomorítóan elcsúfított, deformált az eredeti arculatához képest. Sajnos Tököl Gábor, a fiatalon elhunyt művészettörténész 2003-ban papírra vetett szavai ma is érvényesek: „... e pompás épület sokat vesztett eredeti varázsából. De hát megtehették ezt is, mert a kastély - érthetetlen okból - sohasem kapott műemléki védett­séget.” Ki tudja, miért nem. Pedig megérdemelte volna. S hogy mi lett eredeti berendezésével? Ennek is érdekes lenne a nyomára járni. Most éppen eladó az elcsúfított kastély. Négyszáz négyzetméter hasznos alapterület. így mérik manapság egy ingatlan mértékét! Vágsellyén zökkenőmentesen ment át a büdzsé tervezete SZÁZ ILDIKÓ Kiegyenlített költségvetést hagyott jóvá 2020-ra a legutóbbi önkormányzati ülésen a vágsellyei testület. Tizenöt éve nem volt példa arra, hogy a képviselők egyhangúlag jóváhagyták volna a beterjesztett büdzsé­­tervezetet. CEHmsa A 2020-as költségvetési tervezet­ről már a szeptemberi önkormány­zati ülésen némi áttekintést kaptak a képviselők, amikor még előkészü­leti fázisban volt. Áthidaló és fejlesztési hitel Októberben másodszor tárgyalt a képviselő-testület a büdzséjavas­latról, ekkorra bedolgozták a terve­zetbe az egyes szakbizottságok ja­vaslatait. A bevételi és a kiadási té­tel a jövő évi költségvetésben egy­aránt 24 486 330 euró. Felújítanák a kultúrházat Vágsellyén 1 498 050 euró tőke jellegű bevételre számítanak, a ter­vezett tőke jellegű kiadások ennél jóval magasabbak 3 353 745 euróra rúgnak. A testület jóváhagyta az 500 ezer eurós kontokorens, úgyneve­zett áthidaló hitel felvételét, a pénzt akkor használj a fel a város, ha a várt­nál később érkezne meg a város számlájára valamelyik várt bevétel. További egymillió eurós beruházási hitelt is megszavaztak a képviselők, ezt az összeget a kultúrház felújítá­sára fordítják. Több alkalommal nyújtott be pályázatot a város a kul­túrház felújítására, ám mindig csak a szükséges összeg töredékére kapott támogatást. A vágsellyei kultúrház épületének külső burkolata és belső tere egyaránt felújításra szoml, el­avult a moziterme és korszerűbb bál­teremre lenne szükségük. Jut pénz a fejlesztésekre Utak és járdák felújítására 220 ezer eurót szánnak Vágsellyén 2020-ban. Mintegy 70 ezer euróba kerül az új tervdokumentáció kidolgozása a vasútállomás előtti térség felújításá­hoz, az új temetőkert megnyitásá­hoz, valamint egy korszerűbb vízel­vezető rendszer kiépítéséhez. A köz­­világítás felújítása három fázisban Egymillió eurós beruházási hitelt szavaztak meg a képviselők, az összeget a kultúrház felújítására fordítják. zajlott Vágsellyén, az 1,6 millió eu­rót több éven át fizeti vissza a város, jövőre 115 ezer eurót törleszt. A térfigyelőkamera-rendszer bővíté­sére 9 ezer, az újabb földbe süllyeszt­hető szemétgyűjtő konténerek vá­sárlására 200 ezer eurót szánnak a jövő évi költségvetésből. Sokat vitatott téma volt idén a Duslo vegyi gyár fedett uszodájá­nak a megvétele. Az önkormányzat végül úgy döntött, hogy 500 ezer eu­róért megvásárolja a felújításra szo­ruló ingatlant, jövőre első részlet­ként 100 ezer eurót fizet le a vegyi gyárnak. Új játszóterek építésére 10 ezer eurót szán a város, és a Vág menti parkerdő további felújítására, illetve kömyezetszépítésre 1 millió eurót igényelnek a Norvég Alapból, erre a célra 50 ezer euró önrészt kü­lönítettek el a büdzséből. Az új te­mető megnyitásának előkészületi fázisában 100 ezer eurót fordítanak a kiválasztott telek bekerítésére és a szükséges infrastruktúra kiépítésé­re. Participatív költségvetésre 6 ezer eurót szánnak jövőre Vágsellyén, az elmúlt években számos sikeres pro­jektet támogatott a város, melyeket helyi polgári társulások, valamint lakóközösségek dolgoztak ki és va­lósítottak meg. Szociális szolgáltatások A városi Szociális Szolgáltatások Intézetének működését, amely az idősek otthonát, a nappali foglalkoz­tató központot és a városi hajlékta­lanszállót is üzemelteti, jövőre még nagyvonalúbban 559 200 euróval tá­mogatja a város. Tavaly 463 810 eu­rót fordítottak az intézet működésére, melynek a fenntartásához a munka­ügyi minisztérium is hozzájárni. A tőkejellegű kiadásokra szánt tételből is jut a szociális intézetnek, 5 ezer eu­rót fordítanak a klímaberendezés vá­sárlására és az étkező berendezésére. Jövőre mintegy 32 ezer eurót fordít a város nevezetességeinek a népszerű­sítésére, a hagyományos vásárok rendezésére 12 800 eurót szánnak, a karácsonyi vásárra 1800 eurót. A testvértelepülésekkel közösen ter­vezett programokra, utazásokra 10 900 eurót fordítanak 2020-ban. A ma eladásra kínált kastély (A szerző felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents