Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-04 / 256. szám

8 I KULTÚRA 2019. november 4. | www.ujszo.com Színes kínálat a „Bénifeszten" Tíz versenyelőadást és három vendégelőadást láthatnak a nézők csütörtöktől szombat estig Szepsiben Tavaly a diószegi Hahota Színjátszó Csoport kapta a fődíjat az Imádok férjhez menni című zenés vígjátékért (Gecse Attila felvétele) JUHÁSZ KATALIN Csütörtök délutántól szombat estig zajlik Szepsiben az Egressy Béni Országos Szín­játszó Fesztivál. Az idei már a 21. évfolyam, ami azt jelenti, hogy sok visszajáró fellépő életében tölt be meghatározó szerepet. A Jókai Napok „kistestvéreként" indult, de mára már egyenrangú a ko­máromi fesztivállal, sőt, sok tekintetben riválisa is. Idén tíz versenyelőadást és három vendégelőadást láthatnak a nézők két és fél nap leforgása alatt. Az előző évekhez képest idén a legnagyobb változás az lesz, hogy valamennyi csoport a szepsi művelődési házban lép fel. A sokszereplős, nagyobb díszlettel érkező előadásoknak eddig a jóval tágasabb buzitai kultúrház adott otthont, az épület azonban je­lenleg felújításra vár. Az események csütörtök délután kezdődnek a római katolikus temp­lom előtti téren, a város szülötte, Eg­ressy Béni zeneszerző, író szobrának megkoszorúzásával. Közreműködik a helyi Vox Columbellae Vegyeskar Havasi József karnagy vezetésével, ünnepi beszédet mond Czajlik Jó­zsef, az idén 50 éves kassai Thália Színház igazgatója, aki az ezt követő megnyitón is köszönti a résztvevő­ket. Itt adják át a fesztivál életműdíját, a díjazott neve egyelőre titok. A megnyitó után, 17 órától Sasvári Sándor magyarországi színész, éne­kes műsora következik Közös a sor­sunk! címmel, ő az idei rendezvény fővédnöke. A versenyelőadások so­rát a komáromi Marianum Egyházi Iskolaközpont csapata nyitja 20 óra­kor. Az elmúlt években bemutatott produkcióikkal magasra tették a lé­cet, Tóth Gábor rendezéseiben egy Harry Potter jubilál Húsz éve jelent meg magyarul J.K. Rowling első Harry Potter­­regénye. A Harry Potter és a bölcsek köve alig két évvel az angol nyelvű kiadás után látott napvilágot magyar nyelven az Animus Kiadónál, Tóth Tamás Boldizsár fordításában. A ter­vezéstől a hetedik kötet befeje­zéséig J.K. Rowling összesen 17 évet töltött a Harry Potter­­univerzumban (amit a mozifil­mek, a tematikus parkok, a színdarab és a Potter-more­­honlap felépítése még inkább kitolt), és ma már nehezen hi­hető, milyen kévésén múlt, hogy az utóbbi évtizedek leg­nagyobb könyves sikere ne sikkadjon el teljesen. A Harry Potter-kéziratot több kiadó ki­adó visszadobta, míg végül a regény első három fejezete a Bloomsbury elnökénél, Nigel Newtonnál landolt! O hazavitte, és odaadta a nyolcéves lányá­nak, hogy olvassa el. Alice Newton egy óra elteltével ra­gyogó arccal jött ki a szobájá­ból, a kislányt ugyanis teljesen elvarázsolta Harry Potter vilá­ga, és a folytatást követelte. A többi már történelem... (juk) színes, izgalmas szerzői színház jött létre. MEG+növünk néven szerepel­nek és a Fehérlófia című népmese nyomán született színpadi játékot mutatják be. A Makranci Cserépszín Vegyes Éneklőcsoport egy tréfás falusi jele­netet mutat be Kurta kocsma címmel, Lisovsky Márta rendezésében. Utá­nuk a kassai Pinceszínpad követke­zik, akik Megőrült a Sátán címmel válogattak verseket a világirodalom­ból (rendező: Havasi Péter). Az első nap versenyelőadásait 22.30-tól érté­keli a zsűri. Pénteken csak délután kezdődik a program, 14 órától a vezekényi Gör­betükör Színjátszó Csoport előadá­sában látható Bőzing Tibor Végső di­agnózis - delirium falsus című da­rabja, amelyet a csapat tagjai maguk rendeztek. A szepsi fesztivál leghűségesebb és egyben legsikeresebb csapata, a Ná­­nai Színjátszó Csoport idén meg­nyerte a Jókai Napok fódíját, a sza­bályzat értelmében így nem indulhat a versenymezőnyben. Gyárfás Mik­lós Játék a csillagokkal című vígjáté­kát vendégelőadásként mutatják be 15.30-tól (r.: Lengyelfalusy Juhász Mária). Az idén 40 éves fiileki Zsákszín­­ház viszont eddig még csak odahaza játszotta friss előadását, amely Io­nesco Különóra című műve nyomán készült, és a címe stílszerűen A negy­venedik (r.: Mázik István). Este héttől a Nefisz és Fesztysek elnevezésű, nemesócsai és ógyallai diákokból álló csoport adja elő Csor­ba István Csipkerózsika kicsit más­képp című meséjét, a szerző rende­zésében. Utánuk a tornai Vár-lak színjátszó csoport következik S. Sza­bó István A keresztanya című vígjá­tékával (r.: Balázs Éva, Kajkó Hen­rietta). A Királyhelmecről érkező Bodrogközi Színjátszók Forgách András Halni jó című darabját állí­tották színpadra Illésné Popália Irén rendezésében. A bemutatott verseny- és vendégelőadásokat a zsűri ezen a napon is 22.30-tól értékeli. Szombat délután a Szvorák Zsuzsa vezetésével működő füleki Apropó Kisszínpad kezd A rovarok életéből című Capek-dráma alapján készült Édes Álmok című előadással. Utá­nuk egy vendégelőadás következik Hidasnémetiből, a Tizenhárom Ko­médiás Színjátszó Kör jóvoltából. Kopogtatás nélkül címmel adnak elő egy zenés drámát, amely az Én, Jó­zsef Attila musical alapján készült (r.: Técsyné Almási Edit). Kevesen tudják, hogy a budapesti közjegyzőknek is van egy színjátszó csoportja, ők mutatkoznak be ven­dégként 16 órától Ray Coonney népszerű színművével, a Kölcsönla­­kással (r.: Tóth Levente). A Bódvavendégi Hagyományőrző Csoport egy vidám falusi jelenettel, Bodonyi András Tréfás borkóstoló­jával száll versenybe. Ez volt a nem­rég elhunyt Bodonyi András utolsó rendezése. A zsűri 17.30-tól értékel, ezalatt a többi csoport tagjai, illetve az érdek­lődők egy zenés összeállítást láthat­nak. Közreműködik Nagy Imre szep­si zenetanár, lánya, Nagy Júlia, az Ének iskolája harmadik évfolyamá­nak döntőse, Nagy Gabriella, a Tom­pa Mihály Országos Vers- és Próza­mondó Verseny többszörös győztese régi magyar slágerekkel, valamint a Péderi Vegyeskar hazafias dalokkal. A zsűri tagjai nemcsak pontoznak, hanem valamennyi versenyelőadást nyilvánosan értékelik. Idén Pásztó Ándrás, a Thália Színház volt dra­maturgja, a kassai X Iparista Kisszín­pad legendás vezetője, Regős János, a Szkéné Színház rendezője, a Ma­gyar Szín-Játétékos Szövetség elnö­ke, valamint Körömi Gábor rendező, drámapedagógus vállalta ezt a fel­adatot. A Lakoma című fesztiválúj­ság négy számmal készül, a középis­kolásokból álló csapat ismét a tapasz­talt Kozsár Zsuzsanna vezetésével dolgozik. takozó történet pedig azt a benyo­mást kelti, hogy amit a néző lát, az ki­zárólag neki szól, egyszeri és meg­ismételhetetlen. Juhász Katalin azt a kérdést bon­colgatta, hogy miért esnek ki az éle­tünkből a versek, miután kikerülünk az iskolából. A Holt költők társa­sága című filmet elemezve mutatott rá, mekkora szerepe van egy nyi­tott, karizmatikus pedagógusnak a diákok életében. A szimpózium magyarországi előadója, Turczi István költő, amellett, hogy a Par­nasszus című költészeti folyóirat főszerkesztője, kreatív írást is tanít. A nyomtatott olvasni valónak - sa­ját lapját is beleértve - még tíz évet jósol, szerinte a könyveket a jövő­ben drága műtárgyakként kezelik majd. Az erdélyi származású, Bu­dapesten élő Király Farkas író, köl­tő, szerkesztő szerint a kötetek kül­alakja is sokat számít az olvasókért folyó harcban, az igényes, szép köny­veket szívesebben megveszik, mint a kevésbé tetszetőseket. A szimpózium végén a szervezők elismerő okleveleket adtak át azok­nak a könyvtárosoknak, akik komoly szerepet játszanak az olvasás népszerűsítésében. Az idei kitünte­tettek: Vojtek Márta, Jenei Gabriella, Lukács Erika és Lacza Ilona. Quk) Hogyan népszerűsíthető az irodalom A Szlovákiai Magyar írók Tár­sasága a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületével közösen harmadik alkalommal rendezett szimpóziumot az irodalom népszerűsítésének lehetőségeiről. Dunaszerdahely. Több irányból közelíthető meg ez téma - a pedagó­gusok, a könyvtárosok, a szerzők, a kiadók és a média szemszögéből, hogy csak a legkézenfekvőbbeket említsük. A szimpózium elsősorban magyartanároknak és könyvtárosok­nak szólt, ám a dunaszerdahelyi Vermes-villában viszonylag kevés pedagógussal találkoztunk, amit a szervezők paradox módon az iskolai szünettel magyaráztak. (Tanulság: nem érdemes szakmai rendezvényt szervezni, amikor a célközönség egy részének szabadnapja van). Az előadók között volt könyvtáros, gyakorló pedagógus, író, költő és szerkesztő, a hazaiak melled Ma­gyarországról és Erdélyből is. Közös tapasztalat, hogy a szépirodalom, mint érték, kezd háttérbe szorulni a mai, új technológiáktól átitatott vi­lágban. Mit tehetünk a folyamat las­sítása érdekében? Erre a kérdésre ke­resték a választ a résztvevők. Egyhá­zi Dóra, a Szlovákiai Magyar Könyv-Papírszfnház - egy ősrégi mesélési mód tárosok Egyesületének alelnöke be­számolt arról a hosszú (9192 kilomé­teres) felfedező útról, amelynek so­rán végigjárták hazánk 388 magyar­lakta települését, hogy felméijék a könyvtárak állapotát. Kiderült, hogy a községek 44 százalékában működik ténylegesen a könyvtár, a legkisebb közülük a bolgáromi, 39 kötettel. To­vábbra is probléma, hogy az iskolai könyvtárosok tanítás mellett, külön juttatás nélkül, tulajdonképpen a sza­bad idejükben foglalkoznak az olva­sás népszerűsítésével, ám a legtöb­ben szíwel-lélekkel teszik ezt, és eredeti ötletekkel csábítják be a diá­kokat a könyvtárba. Kantár Balázs, az udvardi alapis­kola magyar szakos tanára és igaz­gatóhelyettese a papírszínházat, a mesélés régi, japán eredetű, állóké­pes módszerét mutatta be a közön­ségnek. Szerinte ez a fajta mesélés ma is felveszi a versenyt a rajzfilmekkel és a számítógépes játékokkal, mert a gyerekek képekre való fogékonysá­ga független a korok változásától. A mesélő közelsége, a szóban kibon-

Next

/
Thumbnails
Contents