Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-06 / 258. szám
www.ujszo.com | 2019. november 6. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Még egyszer a májról A liba azt szeretné, hogy libához méltóan bánjanak vele ocskos kocsonyává kezdett összeállni az avar, amikor Bandika és Ervin megtudta, hogy New York államban betiltják a hízott libamájat. Éppen az Arkangyal-tekintetű albatroszhoz címzett tengerparti kiskocsma teraszán ücsörögtek, és pokrócokba csavarkózva figyelték, ahogy a szél újra és újra megpróbálja a sarokba söpörni a fodros szélű hullámokat. Ön szerint hol van a tengerpart sarka? - törte meg a szélcsendet Bandika. Ervin jobb keze mutatóujját emelte fel fáradtan, és mutatta, hogy szerinte ott. Eltelt húsz perc, Bandikából pedig kibuggyant a felháborodás az új New York-i májtörvények miatt. Szerinte ugyan letagadhatatlan, hogy az emberiség nagy vétkeket produkál a táplálkozás, még inkább a táplálkoztatás terén, ám nem biztos, hogy épp a libamájon kéne elverni a port. Szegény libamáj semmiről sem tehet. Nem tehet a szalámikultúrát átszövő szalámitaktikáról, sem a gyomirtózott gabonából készült fehérlisztes akármikről, de még a pálmaolajról sem, ami mindenben ott van, és amelynek kitermelése a trópusi lakosságot erdőirtásra ösztönzi. Egy jó libamáj mindig egy jó libamáj lesz, kacsamájjal sosem helyettesíthető, kiabálta a parti szélbe Bandika. Mennyivel szenvedjobban egy tömött liba, mint a négyzetdecimétemyi ketrecekben tojatott tyúkok milliárdjai? - fordult Ervinhez. New Yorkban régóta kampányolnak az állatvédő szervezetek az ínyenc étel ellen, mivel annak előállítását állatkínzás eredményének tartják. A tenyésztők ugyanakkor azt állítják, hogy a gyakorlatot, mármint a tömést, nagyon humánus módon végzik - lobogtatta a napilapot. Persze a szél erősebb volt, kikapta Bandika kezéből, azonnal lapjaira bontotta és belefüjta a tengerbe. Ervin behúzta nyakát kabátja gallérjába és megállapította, hogy ha mindenki ezt csinálná, amit most Bandika, vagyis több mint hétmilliárd ember, akkor a világtengerek helyén nem maradna más, mint egy nagy átázott újságpapír-galacsin. Egy magazinmocsár. Mellesleg azt sem érti, miért érvel a libahizlaló vállalat azzal, hogy humán módon tömi a libákat. A humán azt jelenti: emberi. A liba viszont, ha megkérdeznék, nem biztos, hogy emberi bánásmódot szeretne, inkább libáit, vagyis hogy bánjanak vele libához méltóan. Mert ugye ha a liba hizlalná az embert, és a liba kijelentené, hogy minden rendben, hiszen libául bánunk velük, attól az ember sem nyugodna meg (ha közben meg is hízna a mája). Bandika szerint a libamájhoz házi tarhonya passzol, meg friss csalamádé. Ervin szerint tört krumpli, amelyet a máj kisütésekor visszamaradt, töpörtyűtörmelékkel gazdagodott zsír aljában érdemes tömi, valamint savanyú paprika, lehetőleg fehér. Nehéz évek jönnek? DUDÁSTAMÁS ehangoló képet festett az Economist gazdasági hetilap Közép-Európa gazdasági jövőérői. Az október végén megjelent cikkben az Economist elemzői ugyan elismerően írnak a visegrádi négyek gazdasági teljesítményéről a 2004- es EU csatlakozás óta, de egyben figyelmeztetnek, hogy az elkövetkező években nehéz lesz a gazdasági felzárkózás gyors ütemét fenntartani. Mivel mind a négy ország esetében nagyon nyitott gazdaságról beszélünk, a legfőbb gondot a külső gazdasági tényezők romlása jelenti. Az első probléma az uniós források várható csökkenése, melyek jelentős szerepet játszottak az itteni beruházásokban az EU-csatlakozás óta. A 2021-ben kezdődő költségvetési időszakban a közép-európai tagországok az uniós források 20-25 százalékát elveszthetik, mivel ezeket a pénzeket a gondokkal küszködő déli tagországokba irányítják át. Úgy is fogalmazhatunk, hogy Közép-Európa saját gazdasági sikereinek áldozatává vált az uniós forrásokkal kapcsolatban. Az Economist szerint a következő gond a külföldön élő emigránsoktól jövő pénzügyi hazautalások fokozatos elapadása. Ez különösen Csehországban és Lengyelországban jelent majd gondot, melyek lakosságának körülbelül egytizede él külföldön. A német gazdaság gyengülése miatt az emigránsok egy része hazatér, és ezzel a gazdaság elesik az általuk hazautalt összegektől. A szlovákiai munkavállalók hazaszivárgása is megkezdődött, 2016-ban még 165 ezren dolgoztak külföldön, az idei adat 128 ezer. A régió számára különösen nagy gond a német gazdasági teljesítmény visszaesése. Németország a visegrádi négyek legfontosabb kereskedelmi partnere, és a német autóipari óriások mind a négy ország gazdaságában jelentős szerepet játszanak. Ám az autógyárak éppen most néznek szembe fennállásuk óta az egyik legnagyobb kihívással, és problémáik komoly hatással lesznek a közép-európai régió országaira. Ez már érezhető is Szlovákiában, mivel kérdőjelek vannak a Volkswagen gyár jövőjével kapcsolatban, és ez a gyár már hosszú évek óta az ország legnagyobb ipari vállalata. Az Economist rámutat a régióban jelentkező munkaerőhiányra is, amely a visegrádi országokban jól megfigyelhető. Az alacsony munkanélküliségnek köszönhetően ezekben az országokban egyre nehezebb szabad munkaerőt találni, ez pedig a bérek gyors növekedéséhez vezet. Ennek vannak pozitív hatásai, de a bérek további növekedése elriaszthatja a külföldi befektetőket, és alacsonyabb bérszínvonalú országokba költöztethetik a visegrádi országokban lévő egységeiket. A bécsi WIIW gazdaságkutató intézet szerint a munkaerőhiány már az elkövetkező öt évben limitálni fogja a régió gazdasági növekedését. Mindezt összegezve az Economist leszögezi, hogy a közép-európai gazdaságok elérték a gazdasági fejlődés egy olyan szakaszát, melyben a további felzárkózás már nem lesz olyan gyors, mint az elmúlt két évtizedben. A közgazdaságtanban ezt a jelenséget a közepes jövedelmű országok csapdájának nevezik, és ezt az elmúlt évtizedben kevés felzárkózó ország tudta elkerülni. Ez nem csak a tipikus fejlődő országokra jellemző, Európában például Portugália is ezzel a problémával küszködik. A portugál gazdaság az elmúlt évtizedekben nem tudott felzárkózni az uniós átlaghoz, és az ország vásárlóerőben kifejezett egy főre eső GDP-je ma a szlovák szinthez hasonlítható. Közép-Európa gazdasági kilátásai tehát nem a legjobbak, de nem kellene ölbe tett kézzel vámunk a nehezebb éveket. A legfontosabb lépés a kutatás-fejlesztés jobb támogatása, ami segíthet innovatív hazai vállalatokat létrehozni, azok pedig a jövő gazdasági fejlődésének pillérei lehetnek. A munkaerőhiány gyors megoldása lehet a külföldi vendégmunkások nagyobb mértékű bevonása a munkaerőpiacra, de ezt gátolhatj a a migrációellenes közhangulat. Mindent összevetve az alapigazság az, hogy a jövő kihívásai modem gazdaságpolitikát igényelnek, de ez a régióban gyakorta hiánycikk. Harminc éve omlott le a berlini fal, elkezdődött az ünneplés Elkezdődtek hétfőn este Berlinben a német fővárost kettéosztó fal ledöntésének 30. évfordulójára szervezett ünnepségek, a kicsúesosodás szombaton lesz. A Hét nap - hét helyszín elnevezésű rendezvénysorozat első állomása az egykori Kelet-Berlin főtere, az Alexanderplatz volt, ahol harminc éve, 1989. november 4-én az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) történetének legnagyobb nem állami megmozdulását tartották. A több százezer, egyes kutatók szerint egymillió ember részvételével tartott tüntetésen demokratikus átalakulást, sajtószabadságot és szabad választásokat követeltek. A Németország újraegyesítéséhez vezető keletnémet békés forradalom legfontosabb eseményei között számon tartott megmozdulást egy nagyszabású háromdimenziós installációval idézték fel, az Alexanderplatz szélén álló épületek homlokzataira korabeli felvételeket és fényfestményeket vetítettek. Á további helyszínek között van például a Potsdam melletti Glienicke híd, az egykori híres határátkelő, itt cserélték ki az elfogott kémeket a hidegháború idején. Ez a fúnkciója A kém,akibejöttahidegrőlcímű 1963- as krimiből, a brit John Le Carré munkájából is ismert. Évfordulós jókívánságok A központi helyszín a belvárosi Brandenburgi kapu, az újraegyesített Németország egyik fő jelképe, amelynél A szabadság felhője elnevezésű installációt állították fel. Az alkotás több mint 300 ezer cédulából áll, amelyre az emberek írták fel évfordulós jókívánságaikat, vágyaikat, terveiket. A színes cédulák mintegy tíz méter magasban, több mint száz méter hosszúságban hömpölyögnek a kaputól induló sugárút felett. A Brandenburgi kapunál tartják szombaton, a fal ledöntésének napján a legnagyobb rendezvényt. Áz ünnepi szónok Frank-Walter Steinmeier államfő lesz, az eseménysorozatot záró koncerten pedig olyan művészek lépnek fel, mint Westbam, a kilencvenes évek berlini technozenei mozgalmának legendás alakja. Visegrádi vendógek Nem feledkeznek meg Berlinben a német újraegyesítéshez nyújtott közép-európai támogatásról sem, így az ugyancsak szombati központi állami ünnepség díszvendégei a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) államfői. Az egykori Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát. Hárommillió menekült A fal felhúzására a menekülthullám miatt volt szükség, mivel fennállt a veszély, hogy vészesen megcsappan az NDK népessége. A két Németország megalapításától, 1949-től a fal felhúzásáig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK- ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat- Berlinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán. A fal hivatalos keletnémet neve a propagandisztikus Fasisztaellenes Védőfal volt. A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert szökés közben elfogtak, sokan életüket vesztették. Az áldozatok többségét lelőtték a keletnémet határrendőrök, gyakran azokat is, akik feltett kézzel már megadták magukat. Sokan a Spree folyóba fúltak vagy a vízbe lőtték őket, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el. (MTI) Elkezdődött a hivatalos kampányidőszak (Lubomir Kotrha karikatúrája) VERES ISTVÁN
