Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-06 / 258. szám
8 I RÖVIDEN Iráni atomprogram: töltődő centrifugák Teherán. Irán ma megkezdi a fordói atomlétesítmény centrifugáinak feltöltését urángázzal, egy újabb lépést téve a 4 évvel ezelőtti hathatalmi atommegállapodásban vállalt kötelezettségek fokozatos felmondásában - jelentette be Haszan Róháni iráni elnök. Róháni hangsúlyozta, hogy ezek a lépések mind visszafordíthatok, és Teherán tartani fogja magát az atomalkuhoz, ha az egyezmény többi aláírója is így tesz. (MTI) Elfogták a főiszlamista nővérét Ankara. Török források szerint Szíria északnyugati részén elfogták az Iszlám Állam terrorszervezet néhai vezetője, Abu Bakr al-Bagdadi nővérét. A 65 éves asszony „egy valóságos hírszerzési aranybánya” - mondta egy török illetékes, aki szerint a nő egy lakókocsiban volt félj ével, menyével és öt gyermekével, amikor hétfőn este rajtuk ütöttek az Aleppó tartományi Azaz városa mellett. A család felnőtt korú tagjainak kihallgatása megkezdődött. (MTI) Kurdok csapása a török szövetségesre Damaszkusz. A Szíriái Demokratikus Erők (SDF) nevű, kurd vezetésű katonai szövetség szerint az észak-szíriai el-Haszeke tartomány Tell-Tamer térségében folytatnak harcot a török hadsereggel szövetséges szíriai arab csapatokkal. A frontszakaszon az SDF állítása szerint Törökország 57 szövetségese esett el egy nap alatt. Harccselekményekről érkeztek értesülések a Rákká tartománybeli Ajn Isza városának térségéből is, ahol a kurd milíciák az ellenzéki fegyveresek 4 tagjával végeztek. (MTI) Több száz embert szabsdítottak ki Lagos. A nigériai rendőrség 259 embert szabadított ki egy iszlamista átnevelő otthonból az afrikai ország északnyugati részén tartó, országos razziasorozat keretében. Szeptember óta több tucat hasonló razziára került sor nigériai vallási átnevelő központokban. Egy lagosi imaházból 15 megbilincselt embert szabadítottak ki a hatóságok. (MTI) Siegfried Muresan európai biztos lehet Bukarest. Siegfried Muresan európai parlamenti (EP) képviselőt, az Európai Néppárt EP- frakciójának alelnökét jelölheti az új jobbközép bukaresti kormány az Európai Bizottságba. A 38 éves, vajdahunyadi születésű, közgazdászi oklevéllel rendelkező Siegfried Muresant a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltlistájáról választották meg az EP-be, ahol idén májusban második mandátumát kezdte meg. (MTI) KÜLFÖLD 2019. november 6. | www.ujszo.com Uj elnök áll a brit parlament alsóházának élén Sir Lindsay Hoyle (középütt) lett a brit parlament alsóházának új elnöke. Úgy rángatták oda az elnöki székhez, ami egy 14. századi hagyományra vezethető vissza. Korábban ugyanis e poszt haragos uralkodó esetén korántsem volt veszélytelen feladat. Az eddigi házelnökök közül hét végezte vérpadon... (íasr/ap) Sir Lindsay Hoyle, a vezető brit ellenzőki erő, a Munkáspárt addigi képviselője lett a brit parlament alsóházának új elnöke. Sir Lindsay eddig az alsáház alelnöke volt. London. Az előző elnök, John Bercow, aki 2009júniusa óta töltötte be ezt a tisztséget, október 31-én távozott az alsóház éléről. Az utódválasztáson heten indultak, de végig Sir Lindsay Hoyle volt a favorit, mivel mindegyik szavazási fordulóban ő kapta a legtöbb voksot. Az alsóház elnöke hagyományszerűen nem vesz részt a parlamenti vitákban és nem is szavaz. A házelnök csak döntetlen eredmény esetén kapcsolódik be a szavazásokba. Megválasztásának bejelentése után Sir Lindsayt - a több évszázados hagyománynak megfelelően - képviselőtársai rángatták oda az elnöki székhez, miközben ő úgy tett, mintha vonakodna elfogadni a tisztséget. Ennek a ma már csak hagyományőrző jelentőségű ceremóniának a gyökerei a 14. századig nyúlnak vissza. Az alsóház mai értelemben vett elnöki tisztsége 1377 óta létezik, és a tisztség mindenkori viselőjének feladatai közé tartozik, hogy ismertesse a parlament véleményét az uralkodóval. Ez a korábbi évszázadokban korántsem volt veszélytelen feladat, mivel a házelnök ezzel gyakran kivívta az uralkodó haragját. Az eddigi házelnökök közül hét végezte vérpadon, jóllehet nem feltétlenül a házelnöki tevékenységből eredő konfliktusok közvetlen következményeként. Sir Lindsay Hoyle 1997 óta parlamenti képviselő, és 2010 óta töltötte be az alsóház alelnöki tisztségét John Bercow helyetteseként. A Hoyle által hétfő estétől elnökölt alsóház mindössze máig létezik, akkor ugyanis feloszlatják a kamarát, tekintettel a december 12-re kiírt előrehozott parlamenti választásra. Az új házelnök újjáválasztása mindazonáltal valószínűnek tűnik, mivel a parlamenti konvenció alapján az alsóház elnöke ellen választókerületében a nagy pártok nem feltétlenül indítanak jelölteket, bár ezt külön törvény nem írja elő. Az előző házelnök, John Bercow számos alkalommal komoly konfliktusba került saját egykori pártjával, a Konzervatív Párttal mindenekelőtt a brit uniós tagság megszűnésének (brexit) ügyében. A brit Liberális Demokraták kormányra kerülve leállítják a brexitet, és az ebből eredő több tízmilliárd font többletjövedelmet a közszolgáltatások fejlesztésére fordítják - mondta a harmadik legnagyobb országos brit parlamenti erő vezetője és miniszterelnök-jelöltje a párt tegnapi londoni kampánynyitó nagygyűlésén. Jo Swinson szerint a brit EU- tagság megőrzéséből 50 milliárd font anyagi előnye származna a brit gazdaságnak, és ezt a „bennmaradási bonuszt” a párt teljes egészében az oktatási rendszer és a jóléti szolgáltatások fej lesztésére fordítaná. (MTI, ú) Kivérezhet a klímaegyezmény Donald Trump 2020 őszén az Egyesült Államokat kilépteti a párizsi klímaegyezményből ÖSSZEFOGLALÓ New York/Brüsszel. Az Egyesült Államok megkezdte a párizsi klímaegyezmányből való kilápásánek hivatalos folyamatát - jelentette be Mike Pompeo külügyminiszter hátfőn, a legelső napon, amikor Washington jog szerint megtehette ezt a lápást. Washington ezzel megtette az első lépést a várhatóan egy évig tartó kilépési procedúrában, amely a2020-as amerikai elnökválasztást követően zárul le és lép hatályba - ezzel az USA, mint a világ vezető környezetszennyezője lenne az egyetlen olyan nemzet a világon, amelyik hátat fordít az egyezménynek. Donald Trump amerikai elnök már választási kampánya idején is az egyezmény következetes ellenzőjeként lépett fel, kormánya pedig az elmúlt években mindent megtett a már elfogadott környezetvédelmi szabályozások lebontásáért, azt állítva, hogy azok gátolják az üzleti világot és ezzel előnyhöz juttatnak más országokat az Egyesült Államokkal szemben. Bejelentését indokolva Mike Pompeo „azokról az amerikai dolgozókra és adófizetőkre háruló igazságtalan gazdasági terhekről” beszélt, amelyeket szavai szerint az Egyesült Államoknak a megállapodás értelmében tett vállalásai okoztak. Mint mondta, Washington „megvalósítható és gyakorlatias modellt” fog javasolni a globális klímaegyezmény hatásainak ellensúlyozására. A 2015-ben kötött párizsi klímaegyezményt azóta a világ szinte minden országa aláírta, így a klímaváltozás elleni küzdelem kérdésében az amerikai kormány gyakorlatilag szembefordult minden szövetségesével és az ország legfontosabb versenytársaival. Trump maga folyamatosan arról beszél, hogy nem hisz a klímaváltozásban. Az Európai Unió kész erősíteni az együttműködést a párizsi klímaegyezmény többi aláírójával, miután az USA hivatalosan is megkezdte a kilépés folyamatát - hangsúlyozta tegnap Miguel Arias Canete, az Európai Bizottság éghajlat- és energiapolitikáért felelős tagja. A párizsi megállapodás a friss fejlemények ellenére sincsen veszélyben, az alapjai továbbra is szilárdak - szögezte le a spanyol uniós biztos. „Ezután is együtt fogunk dolgozni azon szereplőkkel az USA-ban, amelyek elkötelezettek az ambiciózus klímavédelmi fellépés iránt” - írta az egyezmény mellett kiálló amerikai szövetségi államokra és városokra utalva. 2016-ban, a párizsi klímaegyezmény aláírói abban állapodtak meg, hogy a globális felmelegedés szintjét 2 Celsius-fok alatt tartják az ipari forradalom előtti időszakhoz képest. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy egyre kevesebb üvegházhatású gáz kerüljön a levegőbe, az országok csökkentsék a szén-dioxid kibocsátásának mértékét. Csakhogy a legutóbbi felmérések szerint ez egyáltalán nem sikerült: 2017 után 2018- ban ismét óriási mértékben nőtt a szén-dioxid-kibocsátás, miközben idén májusban kritikusnak mondható szén-dioxid-koncentrációt mért egy hawaii megfigyelőállomás. A fő gond, hogy a 2 fokos emelkedés megelőzése sem látszik reális célkitűzésnek, még úgy sem, ha ehhez mostantól kezdve minden szénerőművet, valamint üvegházhatású gázokat termelő gyárakat leállítanánk, és egyetlen új autó sem kerülne az utakra. (MTI, hvg.hu, ú) Legkevesebb két kormányellenes tüntetővel végeztek a biztonsági erők lövedékei az Irak déli részén található Sátrában. A Perzsa-öbölre nyíló legfontosabb iraki kikötővárosban, Umm-Kaszrban egy tiltakozó meghalt és 34 megsebesült. Október eleje óta több mint 250-en vesztették életüket a kormányellenes tüntetéseken. A tiltakozók mélyreható változást követelnek a 2003-as amerikai megszállás után kialakult iraki politikai rendszerben, amelyet felelősnek tartanak a mindent átható korrupció és a magas munkanélküliség kialakulásáért, valamint az elégtelen közszolgáltatásokért, (tasr/ap) Vizsgálódás Trump ellen Washington. Az amerikai demokrata törvényhozók nyilvánosságra hozták a Trump elleni vizsgálat egyes tanúvallomásainak szövegét. A Donald Trump amerikai elnök elleni alkotmányos felmentési eljárás (impeachment) megindítása előtti vizsgálatokat folytató 3 képviselőházi bizottság - a hírszerzési, a külügyi és az ellenőrzési bizottság - vezetői Marie Yovanovitch, az USA volt kijevi nagykövete zárt ajtók mögötti meghallgatásának szövegét tették közzé. Marie Yovanovitch arról beszélt, úgy érezte, Trump „fenyegeti” őt. Az elnök elégedetlen volt a munkájával, majd le is váltották. A meghallgatáson a volt nagykövetnő elmondta: Rudy Giuliani, az elnök személyes ügyvédje 2018 végén elkezdte „lejáratni” őt, és még Jurij Lucenko ukrán főügyészt is arra ösztökélte, álhíreket terjesszen róla. A volt nagykövet úgy vélekedett: Giuliani egyfajta „ámyékdiplomáciát folytatott” Ukrajnában. Azt állította: Giuliani vizsgálni akarta Joe Biden volt alelnök és jelenlegi demokrata párti elnökjelöltaspiráns és fia ukrajnai üzleti ügyeit azért, hogy ,Jia lehetséges, kárt okozzon az elnökjelöltnek”. A demokrata többségű képviselőházban azért indítottak vizsgálatot, mert a Trump és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közötti júliusi beszélgetésben az amerikai elnök felvetette ukrán kollégájának, hogy meg lehetne vizsgálni Joe Biden és fia ukrajnai ügyleteit. A demokraták ezt úgy értelmezték, hogy az elnök külföldi országot kért fel beavatkozásra az amerikai belpolitikába, s erre hivatkozva indították meg az elnök alkotmányos felmentéséhez (impeachment) szükséges előzetes vizsgálatokat. (MTI)
