Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-06 / 258. szám

KÖZÉLET www.ujszo.com | 2019. november 6. 3 Csehország távolodik Szlovákiától Az oktatás és a tudomány terén egyre nagyobb az elmaradásunk (TASR/ap) SIDÓH. ZOLTÁN Pozsony. Szlovákia minden téren kezd egyre jobban leszakadni Csehország mögött, pedig durván 2015-ig úgy tűnt, lassan behozzuk a történelmi okokkal magyarázható elmaradást. „2014 óta már nem közelítünk nyugati szomszédunkhoz az egy fő­re jutó bruttó hazai össztermék (GDP) terén, sokkal rosszabbul tel­jesít a szlovák oktatásügy a csehnél, emellett magasabb adókat fizetünk” - közölte Tibor Gregor, a legna­gyobb hazai munkaadókat tömörítő Klub 500 szervezet ügyvezető igaz­gatója. Az sem mellékes, hogy a bé­rek felzárkózása terén szintén meg­torpanás mutatkozik. „Tavaly Szlo­vákiában az átlagos bruttó órabér 11,6 euró volt, miközben Csehor­szág idevágó mutatója 12,6 euró” - mondta Boris Tomciak, a Finlord pénzügyi társaság elemzője. A cseh átlagbér mintegy 150 euróval halad­ja meg a szlovákot, ráadásul a Mor­va folyón túl a munkanélküliek ará­nya is határozottan alacsonyabb. A Klub 500 elemzéséből kiderül, 2002-től 2015-ig gazdasági szem­pontból fokozatosan felzárkóztunk Csehországhoz. 2002-ben a cseh gazdaság összteljesítményének mintegy 30%-án mozogtunk, amit 2015-re sikerült 49%-ra feltornázni (értelemszerűen Csehország muta­tója 100). Ez pompás eredmény, te­kintve, hogy szomszédunk kétszer népesebb. Viszont azóta megint nyí­lik az olló, és az unió statisztikai hi­vatala, az Eurostat szerint 2018-ban már csak 43,2%-on mozogtunk. Ná­lunk az adóterhek ugyancsak maga­sabbak: a vállalatok együttes adóter­he 49,7%-ra rúg, magyarán a nyere­ségből származó minden második euró az államkasszába vándorol, Csehország esetében e mutató 46 százalék - miközben az európai uni­ós átlag 39 százalék. A magas adók tetemes részét jórészt az államappa­rátus működtetése emészti fel: a köz­­igazgatás minden egyes munkanapja 33,7 millió eurójába kerül a polgá­roknak, s ez az összeg viharos tem­póban nő, hiszen a jelenlegi kor­mány első évében, 2016-ban „csak” 27,2 millió euró volt a napi számla. Ezen ne csodálkozzunk, ugyanis minden ötödik alkalmazott a köz­­igazgatásban dolgozik. Ha ezt sike­rülne lefaragni az e téren korántsem példaképnek számító olasz szintre, akkor a Klub 500 elemzése szerint 120 ezer hivatalnoktól válnánk meg, ami évente 2,7 milliárd eurós meg­takarítást vonna maga után... Ami igazán riasztó, hogy a cseh oktatásügy minden téren lekörözi a szlovákot, ez érzékelhető azon is, hogy Brünn és Prága egyetemei ezer­számra szippantják el a tehetséges szlovákiai diákokat, akiknek jelentős hányada az iskola befejezését köve­tően már nem tér haza. Nem lehet vé­letlen, hogy Európában Szlovákiát egyedül megelőzve csak a parányi Luxemburg fiataljainak nagyobb há­nyada tanul külföldön. A legfejlet­tebb országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szer­vezet, az OECD adatai szerint a hazai oktatásügy minősége valamennyi mutató terén hanyatlik. „Az oktatás­ügy színvonala a jövőben behatárolja a hazai gazdaság sikerét. Összessé­gében egyetlen olyan fontos mutatót sem találtunk, amelyben Szlovákia jobban teljesítene Csehországnál, beleértve a versenyképességet, a tő­kevonzó erőt, a bíróságok működését, a jogérvényesítést” - közölte Tibor Gregor. Az sem mellékes, hogy ná­lunk a tudományra és kutatásra for­dított összeg nem éri el a hazai össz­termék 1 százalékát sem, miközben Csehország idevágó mutatója már a 2 százalékot ostromolja. Növekvő gond a nem biztosított autó Kijátszható az eKasa DEMECS PÉTER Pozsony, összesen 46 százalékkal emelkedett meg az elmúlt húsz évben az országban regisztrált gépkocsik száma. Az Országos Rendőr-főkapitány­ság adatai szerint idén szeptember 30- ig 3 274 987 gépjármű volt Szlová­kiában, ebből becslések szerint 60-80 ezer gépjárműre nem kötöttek köte­lező felelősségbiztosítást. Azt a so­főrt, aki be nem biztosított gépkocsit vezet, 3320 eurós bírság fenyegeti, s ha balesetet okoz, kiadásai jelentősen megugorhatnak. A kötelező felelős­ségbiztosításból nemcsak az anyagi károkat, hanem a sérültek gyógyítá­sával összefüggő kiadásokat is térí­tik, ezért az anyagi megterhelés a be nem biztosított gépkocsi tulajdonosai számára valóban jelentős lehet. Nem számít ritkaságnak, amikor a szemé­lyi sérülésekkel összefüggő kár­összeg a százezer eurót is eléri. Ezt főként az egyre fejlődő és drágább or­vosi ellátás, illetve a változó jogsza­bályok okozzák, melyek alapján na­gyobb és nagyobb kártérítésekre jo­gosultak a közúti balesetek sérültjei. A vonatkozó jogszabályok szerint minden forgalomba helyezett gépko­csira meg kell kötni a kötelező fele­lősségbiztosítást. Ha olyan gépkocsi­val okoznak balesetet, amely nincs biztosítva, akkor a keletkezett kárt az erre a célra létrehozott biztosítási alapból térítik a sértettnek, a baleset okozójától aztán bírósági úton vagy végrehajtó segítségével hajtják be a teljes összeget. Az alapot a Szlovák Biztosítók Szövetsége (SKP) kezeli, s ennek adatai szerint tavaly 2700 káresetet kötelező felelősségbiztosí­tással nem rendelkező gépkocsikkal okoztak. Az alapból összesen 6,7 millió euró kártérítést fizettek ki, ami éves szinten 221 százalékos növeke­dést jelent. Ez az összeg 2019-ben minden jel szerint még magasabb lesz, az SKP szerint ugyanis idén egy biztosítás nélküli gépjármű okozta baleset után négymillió eurós kárté­rítést kellett kifizetni az alapból. Pozsony. Egyre több botrányra derül fény az eKasa-projekttel, vagyis az online pénztárgépek be­vezetésével kapcsolatban. A rend­szert a vállalkozók állítólag könnyedén kijátszhatják, eltitkol­va a bevételeiket, ráadásul a rend­szer üzemeltetéséért felelős cég­ben gyanúsan sok a volt adóhiva­tali alkalmazott. A Ján Kuciak Ok­nyomozó Központ (ICJK) már hétfőn figyelmeztetett arra, hogy az eKasa rendszere könnyedén ki­játszható. Az ICJK a Nethemba társaság etikus hekkereit bérelte fel a rendszer tesztelésére. A hekke­rek egy emulátort hoztak létre. Ez utóbbi egy olyan számítógépes program, amely utánozza (emu­lálja) egy kiinduló számítástech­nikai rendszer funkcióit, hogy a második rendszer viselkedése mi­nél jobban megközelítse a kiindu­ló rendszer viselkedését. Ez eset­ben az adóigazgatóság védett adattárolója szolgált kiinduló rendszerként, aminek köszönhe­tően a hekkereknek sikerült be­csapni a kasszát, vagyis úgy ad­hattak ki teljesen legálisnak tűnő nyugtát, hogy az nem jelent meg az adóhivatal rendszerében, megke­rülve így az adózást. Ezzel párhu­zamosan a pénztárgép azonosító kódjait véletlenszerűen kiválasz­tottjelekkel pótolták, a kasszát így nem lehet utólagosan azonosítani. Az adóigazgatóság szerint a fent említett módszer törvénytelen, és az adóhivatal szakemberei könnyen lefülelhetik az ilyen mó­don csaló vállalkozókat, az ellen-Az SKP adatai szerint tavaly 2700 káresetet kötelező felelősségbiztosítás nélküli gépkocsikkal okoztak (TASR-feivétei) A határban rohad az idei termés Pozsony. A hazai zöldség­­termesztőknek nem kis fejtörést okoz, hogy az általuk megter­mesztett termények még kinn vannak a határban, vagy a rak­tárakban foglalják a helyet, ho­lott az üzletláncok pultjain ott bővelkedik a külföldről beho­zott jelentős mértékű vörös­hagyma, burgonya és káposzta. „Aggasztó, hogy a hazai zöldségtermesztők ilyen hely­zetben vannak. Az üzletláncok külföldről hozzák be a zöldsé­get, miközben a honi termelők készletei felhalmozódtak, és sok a földekről eddig begyüj­­tetlen termés. Fennáll a veszé­lye annak, hogy a szlovákiai zöldség a raktárakban és a ha­tárban rothad meg. Nem mind­egy számunkra, hogy a minő­ségi hazai zöldség háttérbe van szorítva a külföldi behozatallal szemben. Az elutasított hazai termelés növeli a szlovákiai munkanélküliséget” - részle­tezte Jozef Sumichrast, a Szlo­vákiai Zöldség- és Burgonya­termesztők Szövetségének igazgatója. Nálunk bőven meg­terem a fehér és a vörös káposz­ta, a zeller, a petrezselyem, a vöröshagyma, a burgonya. „Éppen ezért a vásárlók nem panaszkodhatnak arra, hogy a szóban forgó produktumokból gyenge a jelenlegi bolti kínálat. Az üzletvezetőket arra kell ösz­tönözni, hogy részesítsék előnyben az itteni zöldségeket az importtermékekkel szem­ben” - vélekedett Jozef Sumi­chrast. (sb) zék szerint azonban ez is egy újabb bizonyítéka az eKasa-rendszer működésképtelenségének. Eduard Heger, az OEaNO parlamenti képviselője szerint az eKasa ere­deti célja az volt, hogy csökkent­sék az adókieséseket, ennek azon­ban egyelőre az ellenkezője törté­nik. „Az eKasa nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért felszólítjuk a központi adó- és vámhivatal elnökét, Lenka Wit­­tenbergerovát, hogy azonnal tegye közzé azokat az intézkedéseket, amelyekkel megakadályozhatja az adókiesések növekedését” - mondta Heger, aki szerint Peter Pellegrini kormányfőnek le kelle­ne vonnia a személyes következ­tetéseket a mulasztásért felelős személyekkel szemben. Jozef Rajtár parlamenti képviselő, a De­mokrata Párt alelnöke szerint rá­adásul az adóhivatal védett adat­tárolójának az üzemeltetéséért fe­lelős cég, a CHDU Kft. mögött a központi adóigazgatóság volt al­kalmazottai állnak, így az sem csoda, hogy az eKasa-rendszer keretén belül kiírt pályázatot en­nek a cégnek az igényeire szabták. Rajtár szerint ezért kezdeményez­ni fogják, hogy az üggyel a parla­ment pénzügyi bizottsága is fog­lalkozzon. Ivana Skokanová, a központi adó- és vámhivatal szó­vivője szerint azonban Rajtár állí­tásai több ponton sem felelnek meg a valóságnak. A CHDÚ Kft. ugyanis nem a rendszer egyedüli üzemeltetője, csak egy a tucatnyi ilyen cégből, ráadásul a Rajtár ál­tal említett alkalmazottak már há­rom éve nem dolgoznak az adó­hatóságnak. (mi, TASR) ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents