Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-06 / 258. szám
4 I GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2019. november 6. | www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Fel kell hagynunk a pénzszórással Pozsony. Szlovákia már idén kiegyenlített költségvetéssel zárhatta volna az évet, ehhez azonban a kormánynakjóval többet kellett volna takarékoskodnia - mondta el Ivan Sramko, a Költségvetési Tanács elnöke a köztársasági elnökkel, Zuzana Caputovával folytatott keddi megbeszéléseit követően. A kormány korábban azt ígérte, hogy az állam kiadásai idén már nem haladják meg a bevételek összegét, időközben azonban a pénzügyminisztérium is kénytelen volt beismerni, hogy az államháztartási hiány elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 0,7 százalékát. Sramko szerint azonban ez is csak egy vágyálom, a hiány ugyanis meghaladhatja az 1 százalékot is, és a vártnál rosszabb forgatókönyvet jósol az elkövetkező évekre is. A kormánynak minél előbb el kellene kezdenie takarékoskodnia, az ország demográfiai viszonyai miatt ugyanis a költségvetési reformok elhalasztása a következő kormányokra elviselhetetlen terheket ró majd - állítja Sramko. (TASR) Vendégmunkások inváziója Budapest. Szlovákiához hasonlóan Magyarországot is egyre jobban elárasztják a vendégmunkások. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (OIF) szerint 43 881 ukrán rendelkezik munkavállalási célú tartózkodási engedéllyel. A statisztika szerint a második legtöbb engedéllyel (6199) a szerbek rendelkeznek, a harmadik legtöbb dolgozót pedig Kína adja, 2965-öt. A Magyarországra érkezett munkavállalók száma drasztikusan nőtt: 2017-ben a lista első három küldő országából 11 464 munkavállalót regisztráltak harmadik országból, tavaly már 34 744-et. (MTI) Egyre kevesebb új rt.-t alapítanak Pozsony. A folyamatosan romló vállalkozói környezet miatt egyre kevesebb részvénytársaságot alapítanak Szlovákiában - derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő társaság elemzéséből. Eszerint az idei év első kilenc hónapjában 143 új részvénytársaság alakult Szlovákiában. Összehasonlításképpen: a múlt év azonos időszakában 147, 2017 első kilenc hónapjában 155, 2016 januárja és szeptembere között pedig 161 új rt. jött létre. „A képet tovább árnyalja, hogy az idén létrejött 143 új részvénytársasággal párhuzamosan 125 rt.-t számoltak fel, a múlt év azonos időszakához képest így csupán 18-cal nőtt a számuk” - tette hozzá Petra Stépánová, a Bisnode elemzője, aki szerint szeptember végén 7497 rt. volt Szlovákiában. (mi) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Angol font 0,8611 Bi Lengyel zloty 4,2643 Cseh korona 25,536 CT Magyar forint 329,84 Horvát kuna 7,4486 Román lej 4,7583 Japán jen 120,93 U| Svájci frank 1,1009 Kanadai dollár 1,4584 Q USA-dollár 1,1109 Privatbank« 1,14-1,09 26,16-24,88 OTP Bank 1,16-1,07 26,65-24,40 343,71-314,73 Postabank 1,15-1,08 26,29-24,75 342,44-316,09 Szí. Takarékpénztár 1,16-1,08 26,16-24,76 344,08-314,45 Tatra banka 1,15-1,08 26,34-24,71 342,81-315,49 ÖSOB 1,14-1,09 26,17-24,87 Általános HMbank 1,15-1,08 26,34-24,70 344,08-314,44 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: banki honlapok) Fico a banki ügyfelek pénzén kampányolna Robert Fico már korábban is fejőstehénként bánt a bankokkal, ha a költséges szociális intézkedései miatt kiürült a zsebe (TASR-feivétei) Pozsony. Az elmúlt hetekben jelzettnél is nagyobb érvágásra számíthatnak a szlovákiai pénzintézetek, a legnagyobb kormánypárt, a Smer ugyanis nem csupán meghosszabbítaná a banki kiilönadá fizetésének a határidejét, hanem még növelné is az adókulcsot. Az elemzők szerint ezt is a banki ügyfelek fizetik meg. A banki különadó hatályának a meghosszabbításával eredetileg az SNS rukkolt elő. A pénzügyminisztérium ugyanis azzal számolt, hogy a választás előtti kormányzati intézkedések miatt keletkezett költségvetési lyukat a dohányipari termékekre kivetett nagyobb adóval foltozza be, ezzel azonban az SNS elnöke, Andrej Danko nem értett egyet, így más bevételi forrás után voltak kénytelenek nézni. Danko, Robert Ficóval, a Smer és Bugár Bélával, a Híd elnökével úgy döntött, hogy a hiányzó összeget a bankokon hajtják be. Ha semmi sem jött volna közbe, a bankok a különadót jövőre fizették volna utoljára. Ezen szerettek volna változtatni a kormánypártok, meghosszabbítva ennek az adónemnek a hatályosságát. Hadüzenet a bankoknak Robert Fico kedden azonban egy teljesen új ötlettel rukkolt elő, a Smer elnöke szerint nem csupán az adónem fizetésének az időpontját tolják ki, hanem megemelik az adókulcsot is. A hatályos szabályok alapján a pénzintézeteknek tavaly, idén és jövőre a saját forrásaikkal csökkentett passzívumaik 0,2 százalékát kell különadóként befizetniük az államkasszába. „A banki különadó kulcsát a jövő évtől 0,2-ről 0,4 százalékra szeretnénk növelni, ami már jövőre 120-130 millió eurós bevételt jelent majd az államkasszának”—jelentette be kedden Fico. Szerinte a javaslattal a kormánynak már a mai ülésén foglalkoznia kellene, ám ha erre mégsem kerül sor, képviselői javaslatként próbálják meg elfogadtatni a törvényhozással. Fico szerint a javaslattal a koalíciós partnereik is egyetértenek, így nem számít arra, hogy a parlament elutasítaná. A javaslatot a Smer elnöke a bankok nyereségének a növekedésével és az egyre nagyobb banki díjakkal magyarázza. „Míg 2014-ben 560 millió euró volt a bankszektor összesített nyeresége, tavaly már 639 millió, idén pedig várhatóan 700 millió euró lesz. A profit növekedéséhez elsősorban a folyamatosan növekvő banki díjak járulnak hozzá, egyes díjak 20, de akár 233%-kal is nőttek, ami elfogadhatatlan” - tette hozzá Fico. Változó díjszabás Az elemzők szerint a bankok díjszabásainak az idei módosítása azonban egyáltalán nem nevezhető kiugrónak. „2016-ban például a pénzintézetek együttesen 83 esetben módosítottak a díjszabásukon, tavaly már csak 39-szer, idén eddig edig 30-szor” - nyilatkozta Martin vidron, a pénzintézetek összehasonlítására szakosodott Financná hitparáda portál elemzője. E hónap elejétől három pénzintézet - az Általános Hitelbank (VÚB), a Prima Banka és a Postabank - növelte a díjszabását, amivel elsősorban azt szeretnék elérni, hogy minél több ügyfelük térjen át az elektronikus ügyintézésre. Az ügyfelek fizethetnek A Smer javaslata az elemzők szerint épp az ellenkezőjét éri majd el, hiszen a bankok a növekvő adót az ügyfelekre hárítják majd át, ami a banki díjak további növekedését hozza magával. A Szlovák Bankszövetség (SBA) szerint az alacsony kamatok időszakában a különadó elsősorban a kisebb hazai bankoknak jelenthet problémát, ezek ugyanis emiatt veszteséget halmozhatnak fel, ami az ország gazdaságára is negatív hatást gyakorolhat, mivel a bankoknak emiatt kisebb összeg áll majd a rendelkezésükre a cégek hitelezésére. (mi, tasr) A földművelésügyi tárca feltámasztaná a szlovákiai méhészetet A korábbi drasztikus mélyrepülést követően az elmúlt időszakban - legalábbis a földművelésügyi tárca adatai szerint - némileg javult a szlovákiai méhészek helyzete. A szakemberek szerint az ágazatnak azonban továbbra is rengeteg új kihívással keli szembenéznie. Pozsony. Szlovákiában rég nem volt olyan jó a méhészek helyzete, mint manapság - állítja Gabriela Matecná földművelésügyi miniszter, aki szerint ehhez nem kismértékben járult hozzá az is, hogy a szaktárca intenzívebben támogatja a méhészeket. A tárcavezető elmondta: a földművelésügyi minisztérium - az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések alapján - átültette javaslatait a hazai méhészet fejlesztésével kapcsolatos programba, a méhészek így ennek köszönhetően hatékony és korszerűsített intézkedésekkel számolhatnak. „Az elmúlt húsz évet tekintve most van a legtöbb méhészkedő Szlovákiában. Az intenzivebb állami támogatásnak köszönhetően azon kevés uniós ország közé tartozunk, ahol a méhészek száma növekvő tendenciát mutat. Jelenleg mintegy 19 150 méhészt regisztrálnak Szlovákiában, több mint 305 ezer méhcsaláddal. Tíz évvel ezelőtt Szlovákiában csaknem 100 ezer méhcsaláddal és 5 ezer méhésszel volt kevesebb” - részletezte Matecná. Előnyben a hazai méz A minisztérium arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban javultak a kártevőkkel és betegségekkel szembeni védekezési formák a méhészetekben. Állandóan figyelni kell a méhállományok egészségi állapotát, a méhcsaládok fejlődését, és ezzel párhuzamosan a növényvédelmi intézkedéseket is, hogy azokkal is hozzájáruljunk az egészséges méhcsaládok szaporodásához. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy a szlovákiai piacra egészséges, eredeti hazai méz kerüljön, ne pedig a külföldről behozott gyenge minőségű termékek. A kormány a múlt hónapban fogadta el a méhészettel kapcsolatos legújabb intézkedéscsomagot. Ennek értelmében a 2019/2020 és 2021/2022-es években anyagi támogatásban részesülnek a szlovákiai méhészek az EU-s alapokból és az állami költségvetésből is” - jelezte Dániel Hrezík, a földművelésügyi tárca sajtóosztályának a munkatársa. Veszélyes vegyszerek A szaktárca optimizmusát azonban nem mindenki osztja teljes mértékben. „Szlovákiában mintegy 250 ezer méhcsaládot jegyeznek, egyes vélemények szerint azonban akár 300 ezer méhcsalád is lehet az országban. Összehasonlításképpen megemlíthető, hogy három évtizeddel ezelőtt még 490 ezer méhcsaládot regisztráltak Szlovákiában. A legtöbb méhcsalád az ország déli régióiban található. A méhészek munkáját az elmúlt hónapokban igencsak megnehezítette a klímaváltozás, és a túlvegyszerezett mezőgazdasági termelés is jelentős károkat tesz a méhállományokban. Az agrártermelésben alkalmazott növényvédő szerek ugyanis nagymértékben legyengítik a méhek immunrendszerét. Ebből eredően is az utóbbi öt-hat év gyengének bizonyult a szlovákiai méztermelésben” - mondta lapunknak Rudolf Moravcik, a Szenckirályfai Méhészeti Múzeum vezetője. (sb) Jelenleg mintegy 19 ezer méhészt regisztrálnak Szlovákiában, több mint 305 ezer méhcsaláddal (TASR-feivétei;
