Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-30 / 279. szám

www.ujszo.com | 2019. november 30. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Máig ható büntetlenül maradt bűnök A demokráciának már 1989 óta megvan nálunk az ellenzéke csak a 29 évnél M M fiatalabbak szavaznának a M. HL parlamenti vá­lasztáson, nagy előnnyel Kotleba nyerne - a szavazatok 19 százalékát szerezné meg. Rémisztő szám. Más­részt a Smer és az SNS támogatott­sága jóval kisebb a fiatalok körében, 9,4, illetve 2,5 százalék. Úgy is ér­telmezhetőek tehát az adatok, hogy egy radikálisabb alternatívához pár­toltak át a többé-kevésbé ugyanolyan beállítottságú szavazók. Ami igazán nyugtalanító ebben a felmérésben, az pontosan az, ami az egész szlovákiai belpolitikát jellem­zi: a választók egy jelentős része a populista, autokrata vagy egyenesen antidemokratikus pártokhoz húz. Azokhoz az erőkhöz, amelyek már 89 novembere óta a demokrácia el­lenzékét képezik nálunk. Megerősí­tik ezt Fico és más politikusok afféle kijelentései is, hogy észre sem vették a bársonyos forradalmat. Mi több, a szocializmus „boldog éveinek” di­csőítése sokszor még a Kotleba-féle gyűlölködő nacionalizmussal is pá­rosul. Miért is ne? Ha Hitler antisze­mita csodálója részt vesz az orosz Éjjeli Farkasok akcióján is. Hogy hol itt a logika? Magyarázat csak egy le­hetséges - a demokrácia és a nyu­gathoz tartozás ellenségei hangulat­­változásaiktól függően hol a zöld trikósokban, hol a piros nyakkendő­­sökben látják a megváltóikat. Talán az is szerepet játszik ebben az egész jelenségben, hogy 1989 után elmaradt az elszámoltatás, a fe­lelősségre vonás, az elnyomó rend­szer legfőbb vezetőivel sem lett ren­dezve a számla. Hiszen ne feledjük, olyan rendszerről beszélünk, amely emberek haláláért volt felelős, sőt egyenesen gyilkosságokért, kivég­zésekért. Lőttek rájuk a határon, börtönbe zárták őket, a hetvenes évektől félreállították, gazdaságilag és minden egyéb módon ellehetetle­nítették őket. Azonban a legször­nyűbb bűnök elkövetői sem lettek megbüntetve. Nem is a bosszú miatt lett volna szükség igazságos bírósági tárgya­lásokra. Hanem azért, hogy világos­sá váljon, egy demokratikus társa­dalom nem tűrheti az erőszakot, a törvénysértéseket, a hazugságot. Sem akkor, sem most. Ezért van szimbolikus értéke még ma is, hogy Csehországban a héten vádat emel­tek Milos Jakes, Lubomír Strougal és Vratislav Vajnar kommunista veze­tők ellen - éppen a nyugatnémet és osztrák határon meggyilkolt embe­rek miatt. Pontosan a kommunizmus büntetlenül maradt bűntettei járultak hozzá ahhoz, hogy a demokráciánk­ba és a mai közgondolkodásba is át­szivárgóit az a veszedelmes jelenség, amely megengedő a gonosszal, az igazságtalansággal, a hazugsággal szemben. Egyrészt ennek eredménye mind­az a szenny is, ami a Threemából ömlik, másrészt az is, hogy mennyi fiatal szimpatizál Kotlebával. A szerző a TASR munkatársa AMIKOR MÉG GYORSAN ELOLVASNÁD AZ ÁLTALÁNOS ÜZLETI SZABÁLYZATOT, DE MÁR KÉSŐ... Bíróság elé vezetik a pénzmosással megvádolt Ján B.-t, a Tipos állami szerencsejáték-vállalat főnökét. A bíró tegnap végül úgy döntött, hogy szabadlábon védekezhet a Smer jelöltje. (Cartoomzer) Az atléta lóhalála SZOMBATHY PÁL Lóhalálában kellett dönteni, és úgy fest, az atléták túlélték: Budapest rendezhet 2023-ban atlétikai világbajnokságot, ekkora politikai összeborulást régen látott a magyar válasz­tó. A fővárosban nagyot nyerő ellenzék és főpolgármestere retorikájá­ban évek óta szembeállítja a sportot és az egészségügyet. Bárgyú szint­re lehúzva ez így nézett ki: focistadion vagy lélegeztetőgép. Ebből az idei önkormányzati kampányban stadion kontra CT lett, ez jóval prag­­matikusabb ellentétpár, amennyiben az új budapesti vezetés a város kórházainak és egészségügyi ellátásának rendbetételét tette ígéretei élére. „Ha Budapest egészségügyi vébét rendezne, vajon milyen helyezést érne el?” (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester) Szimbolikus karácsonyi kérdés. A Fidesz-hatalommal szemben állók számára a futball a leggyűlöltebb jelképe a kurzus kivételezésben és teljesítménynélküliségben megnyilvánuló önépítésének. Az új focis­tadion az ellenzéki retorika szimbóluma a lepusztult egészségüggyel szemben, amelynek nagy megyei kórházai látványos javuláson mentek keresztül a fővárosi intézmények zöméhez képest. E közhangulat és ellenzéki célpont áldozatjelöltje a magyar atlétika lett; egy olyan sportág, amelybe nem ömlöttek az állami és tao­­adókedvezményes milliárdok, mint a labdás látványsportokba, miköz­ben az egészségügyhöz hasonlóan leépült atlétika évek óta életjeleket mutatott, világversenyekenjelentősebb teljesítményeket, szegényes körülményei ellenére. „A Momentumnak az volt az álláspontja, hogy Európa legegészség­telenebb és legkorruptabb országában nem kell még egy stadion.” (Fekete-Győr András, a Momentum elnöke) Csak hát az atlétika, amely normális esetben a sportok sportja, egy alapsport, a mindennapi testnevelés legfontosabb része, a mozgásfajták alfája és ómegája, nos, ez a sportág a bűvös és szimbolikus politikai szlogen, a stadion szó alá szorult. így került veszélybe a Csepel és Fe­rencváros lepukkant rozsdaövezeti határvidékére tervezett atlétikai centrum építése, amely persze stadion, ha atlétikai stadion is - az elé­gedetlen választó pedig nem tesz különbséget lelátó és rekortán, kapu és fűtőkör között. Stadion, punktum. És közben felvetődhetett az is: vajon nem lehetett-e volna a 190 milliárdos új Puskás Arénába beépí­teni egy széksorokba süllyeszthető futópályát körben. „Csepel és Ferencváros egyaránt ellenzéki többségű képviselő­testülete is támogatja az atlétikai világbajnokságot, tehát eldőlt, hogy a 2023-as világbajnokság Budapesten megrendezhető.” (Gulyás Gergely kancelláriaminiszter) Hamar kiderült azonban, hogy ezúttal régen látott politikai kompro­misszum alakulhat ki; a felek mintha együttműködésre ítéltetnének egy politikai alkudozással: az új fővárosi vezetés nem akart a 2023-as atlé­tikai vébé nemzetközi blamával járó meghiúsítója lenni, viszont egészségügyi fejlesztéseket akart kicsikarni a kormánytól, amely meg nem óhajtotta a háborút. „Jó az előterjesztés, bölcsen döntenek, ha támogatják, én örömmel teszem. Vége a kampánynak, a működtetés a fontos, ezért akár olyan kormánnyal is együtt kell működni, amivel nem ért valaki egyet.” (Po­­komi Zoltán, a XII. kerület fideszes polgármestere) A történet még nem ért véget, a hagyományos magyar szembenállás hozhat csavarokat; a békülékeny üzengetések után van egy budapesti határozat, amely kormányzati megerősítésekre vár - papiron is. A labda a kormányfő térfelén pattog. „A kormány határozata arról szól, hogy teljesítik az atlétikai vb-t be­fogadni képes sportlétesítmény megépítéséhez szabott feltételek egy­ötödét. Kezdetnek jó.” (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester) Orbán Viktor szenvedélyes sportszeretete, ez a foci tekintetében igazán vak és egyoldalú érzelem éveken át nem vitt el szavazatokat a Fidesztől, inkább a sportkedvelő magyarok összetartozási élményeit, a szimbolikus politizálást erősítette. Az olimpia elutasítása és a mostani konfliktus már azt jelezheti, a miniszterelnök mégis kikezdhető, gyen­gíthető e témán keresztül. Belépők már nem csak tornacipőben. Váratlanul brüsszeli tudósító lett a képviselői asszisztensből Visszarendeli brüsszeli tudósítóját. Bajnok Artúrt az MTI, helyére pedig egy fideszes európai képviselőnő volt asszisztense érkezhet - írta a Népszava. A lap szerint azért is meglepő Bajnok leváltása, mert a tudósító tavaly Junior Príma díjat kapott, de ennél is beszédesebb, hogy a helyé­re érkező Andits Eszter soha nem foglalkozott újságírással. Három évvel ezelőtt a 35 éves MTI-múlttal rendelkező Kárpáti Jánost azért hívták haza ugyanerről a brüsszeli posztról, mert előre nem egyeztetett kérdést tett fel Orbán Viktor magyar kormányfőnek. A Népszava cikke szerint ezek a pél­dák jól mutatják a Duna Média­szolgáltató Nonprofit Zrt. alá tar­tozó MTI működését. „A külpolitikai szerkesztők ta­vasztól nem foglalkozhatnak a kül­földi sajtóban megjelenő, magyar vonatkozású, a kormányra nézve negatív cikkekkel. Egy föléjük he­lyezett szerkesztő néhány hete le­tiltotta az Amnesty International és a Human Rights Watch nemzetközi jogvédő szervezetek közleményei­nek ismertetését is” - írja a lap, amely úgy tudja, a magyar kor­mánytagok és főleg az Orbán Vik­tor nevét tartalmazó anyagok órá­kig várnak a jóváhagyásra. Más anyagok pedig sokszor eleve a hi­vatalos reakcióval kezdődnek, nem az alaphírrel, így tematizálják az MTI anyagait használó komplett magyar sajtót. Erre jó példa egy vasárnap ki­adott MTI-anyag, ami azzal kezdő­dött, hogy Szijjártó Péter szerint „szünet nélkül folytatódnak a be­vándorláspárti erők támadásai Ma­gyarország ellen”. Az anyag máso­dik feléből derült csak ki, hogy Szijjártó egy német interjúra rea­gált, amiben Jean Asselbom lu­xemburgi külügyminiszter sok egyéb téma mellett Magyarország­ról is beszélt. Magát az interjút a hírügynökség nem szemlézte. A Népszava cikke szerint ilyen erős kontrollra még a rendszervál­tás előtti években ott dolgozók sem emlékeznek az MTI-nél. (úsz, nsz) Tilos külföldi politikust idézni Tanzánia kormánya megtiltotta az ország újságíróinak, hogy külföldiektől idézzenek. Az afrikai országban vasárnap helyhatósági választást tartottak, és mind az Egyesült Államok, mind Nagy-Britannia aggodalmának adott hangot amiatt, hogy szabálytalanságok történtek, a jelölések során tömegével zártak ki ellenzéki jelölteket és nem volt lehetőség tisztességes és nyílt versenyre. (mti) MÁRIUS KOPCSAY

Next

/
Thumbnails
Contents