Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-28 / 277. szám
www.ujszo.com I 2019. november 28. KÖZÉLET I 3 Az Új Szó kérdez, a magyar pártok válaszolnak! Választás 2020 A közelgő parlamenti választás alkalmából rendszeresen megkérdezzük a mérvadó magyar pártokat, hogy mi a véleményük társadalmunk és kisebbségünk legégetőbb problémáiról. Sorozatunk első részében arra voltunk kíváncsiak, miként segítenék a kisebbségi oktatás helyzetét. Mit tenne annak érdekében, hogy vonzóbbak legyenek a magyar tanítási nyelvű iskolák? Elcsépelt szólamnak tűnik, de igaz: a jó iskola a vonzó iskola. Kérdés viszont, hogy mitől jó egy felvidéki magyar oktatási intézmény. Nyilván a többségi nemzet iskoláival versenyben többet és jobbat kell nyújtania: vonzó kínálatot, alternatív oktatási programokat, választható tárgyakat, kiváló szlováknyelv-oktatást, remek tárgyi felszerelést, modem infrastruktúrát. Mindez azonban a hazai realitásban, ahol iskoláink többsége kicsi létszámú, fenntartási gondokkal küszködik, sok helyütt vágyálomnak tekinthető. .Ezért alapvető szükséglet egy átfogó kisebbségi törvény keretén belül az oktatás önigazgatásának megteremtése. Egy választott testület lenne hivatott arra, hogy kidolgozza, ellenőrizze az oktatás tartalmát. Ebbe tartoznak bele a kerettantervek, de a módszertani kérdések is, mint pl. a szlovák nyelv tanítása, illetve olyan neuralgikusnak tűnő témák is, mint a magyar történelem. A tankönyvek terén több eredeti magyar könyv, ill. a magyarországi tankönyvek használata indokolt. Szükséges egy pedagógiai háttérintézmény létrehozása. Ennek feladata nemcsak a tartalmi kérdések kidolgozása, hanem a kutatások és stratégiai tervek kimunkálása is. A magyar tanítási nyelvű iskolák hálózata ésszerűsítésének módja szakmai vita tárgya. Ám más országokban ismert kisebbségi önkormányzatok mintájára bizonyos intézmények, illetve intézménytípusok fenntartását, finanszírozását is átruháznám e választott testületre, s az lenne hivatott e nehéz döntések meghozatalára is. Középfokon a szakgimnázium intézménytípus bevezetését javaslom, hiszen az általános műveltséget nyújtó iskolák erősítése európai trend, ugyanakkor a hazai magyar nyelvű szakoktatás kínálata gyér. Az eddig felsoroltakhoz pedig a jelenleginél sokkal több célirányos pénzügyi forrás, az önigazgatás anyagi hátterének megteremtése szükséges. Mindehhez össztársadalmi változások is kellenek: az asszimiláció gazdasági és szociálpolitikai eszközökkel való lassítása, a helyi közösségekben a magyar iskola presztízsének növelése. Kiss Beáta, a Magyar Közösségi Összefogás jelöltje Kedves olvasó, ha van olyan kérdése, amit szívesen feltenne az MKÖ, illetve a Híd képviselőinek, írja meg nekünk, s a legaktuálisabb kérdéseket mi továbbítjuk a pártok képviselőinek. E-mail: redakcia@ujszo.com Tárgy: Választás 2020 Postacím: Új Szó (Választás 2020) P.O.BOX 222 830 00 Bratislava 3 A jelenlegi választási időszakban elért intézkedések közül a kisiskolák megmentését tartjuk az egyik legmarkánsabb eredménynek. Ha a Híd nem lép kormányra és nem változtatja meg’ a törvényt, 2016 szeptemberétől több tucat kisiskola szűnt volna meg. Sikerült megakadályoznunk az erre irányuló törekvéseket, ám nem ülhetünk a babérjainkon, iskoláinkat továbbra is védenünk és fejlesztenünk kell. Ennek érdekében az előttünk álló időszakban külön intézményeket hozunk létre és jogilag is meghatározzuk a nemzetiségi oktatás fogalmát. Fontosnak tartjuk a pedagógusok megfelelő társadalmi és anyagi megbecsülését. Egy jól működő gyerekközpontú oktatási intézményből nem hiányozhatnak az anyagilag is motivált, szakmailag jól felkészült pedagógusok. A politikusok feladata, hogy megfelelő jogszabályi keretet biztosítsanak iskoláink zökkenőmentes működéséhez. Tapasztalataink azt mutatják, hogy együttműködő önkormányzatok, következetes megközelítés és támogató intézmények nélkül nehéz megtartani és fejleszteni a nemzetiségi oktatást. Sokkal eredményesebbek lennénk, ha a több forrásból származó támogatások befektetéséről egyeztetnénk. Az is gyermekeink anyanyelvi oktatását szolgálná, ha a magyarországi támogatásokból épülő iskolák jövője biztosított lenne. Az óvodák és az iskolák nem egynyári növények, fenntartásukról hosszú távon kell gondoskodni. A magyar iskolák jelenlegi legnagyobb hátránya konkurenseikkel szemben a szlovákoktatás szintjén fogalmazódik meg. A magyar iskolák csak akkor vehetik fel a versenyt a szlovák intézményekkel, ha a szülő biztos lehet benne, hogy gyermeke a magyar nyelv és kultúra mélyreható megismerése mellett államnyelven is boldogulni tud majd Szlovákiában. Jól tudjuk, hogy a tudást minden gyermek anyanyelvén képes a leghatékonyabban elsajátítani. Ennek ellenére sokan épp a szlovák nyelv alaposabb elsajátítása miatt döntenek a szlovák iskola mellett. Ezért kezdeményezzük a szlovák nyelv mint idegen nyelv oktatását. Szeretnénk gondoskodni arról, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai a középiskolában is saját anyanyelvükön tanulhassanak. Javasolni fogjuk, hogy a gimnáziumok és szakközépiskolák első évfolyamában a tanulói létszám felső határát úgy szabják meg, hogy közben figyelembe vegyék, hogy a tanulmányok iránt érdeklődők milyen nyelven kívánják folytatni tanulmányaikat. Az elkövetkező esztendők szintén fontos feladata a magyar tannyelvű szakközépiskolák megerősítése, számuk növelése és a regionális különbségek megszüntetése. Híd Alkotmánybíróságra kerül a moratórium SZALAY HAJNALKA A köztársasági elnök kásedelem nélkül az Alkotmánybíróság alá terjeszti a kedden újra elfogadott választási preferenciák titkosításának meghosszabbításáról szóló törvénymódosítást. Pozsony. Miután a parlament megtörte az elnöki vétót, és újra elfogadta, hogy a választás előtt 50 nappal már ne lehessen közzétenni közvélemény-kutatást a pártok támogatottságáról, az államfő arról tájékoztatott, hogy a törvényt haladéktalanul az Alkotmánybíróságra küldi, és kérvényezni fogja jogerős döntésig függesszék fel a jogszabály hatályosságát. Caputová szóvivője, Martin Strizinec megismételte, hogy az elnök szerint a törvény nincs összhangban az alkotmánnyal, sérti az információhoz és azok terjesztéséhez való jogot, valamint káros a politikai versenyre is. Peter Pellegrini (Smer) miniszterelnök, aki már korábban is kifejtette, nem ért egyet a szigorítással, úgy nyilatkozott, az 50 napos tiltás úgysem fog működni, mivel a digitális világban szerinte az embereket úgysem lehet megakadályozni abban, hogy hozzáférjenek a felmérésekhez. A moratórium újbóli elfogadását 80 parlamenti képviselő támogatta: a Smer, az SNS és a Marian Kotleba vezette Mi Szlovákiánk Néppárt frakcióján kívül néhány független képviselő, valamint a hidas Eduard Adamcik is a szigorítás mellett voksolt. „Engem fasisztákkal ne emlegessen egy lapon” - reagált az SNS elnöke, Andrej Danko arra, hogy az ESNS nélkül a vétót nem sikerült volna megtörni. Bugár Béla, a Híd elnöke sajnálatosnak nevezte, hogy ismételten megszavazták a törvényt, mint mondja, a szavazás alapján úgy néz ki, mintha a kormánypártok megegyeztek volna az ESNS-szel. Az Alkotmánybíróságnak nincs sok ideje, hogy döntést hozzon a szigorításról. A törvény januárban lép hatályba. (TASR) RÖVIDEN Újabb rendkívüli parlamenti ülés Pozsony. Összegyűjtötte az ellenzék a szükséges aláírásokat egy rendkívüli parlamenti ülés indítványozásához. A plénum kedden megszavazta, hogy halasszák el a jelenlegi parlamenti ülésre benyújtott törvényjavaslatok több mint felének megtárgyalását. Ezek közül csaknem az összes ellenzéki javaslat. Az ellenzéki politikusok szerint alkotmányosjoguk, hogy a parlament megvitassa az általuk benyújtottjavaslatokat. Az elnapolt törvényekről a rendkívüli ülés keretében tárgyalnának. Andrej Danko (SNS) házelnök szerint az ülésre jövő hét szerdán kerülhet sor. Bugár Béla, a Híd elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy azok közül a törvényjavaslatok közül, amelyek megtárgyalását a parlament kedden elhalasztotta, korábban már többet is elvetettek. (TASR) Búcsú a műanyag evőeszközöktől Pozsony. Betiltják az egyszer használatos műanyag termékek egy részének forgalmazását, emellett tilos lesz elégetni az újrahasznosításra szánt hulladékot - döntött tegnap a parlament. Az intézkedés a műanyag tányérokat, evőeszközöket, italkeverőket, szívószálakat, léggömb- és fültisztító pálcikákat, valamint az expandált polisztirolból készült ételtartókat, poharakat érinti. A tilalom a biológiailag lebomlani képtelen, ezért környezetszennyező műanyagokra fog vonatkozni. A tilalom 2021 -ben lép hatályba. (TASR)
