Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)

2019-11-27 / 276. szám

CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD www.ujszo.com | 2019. november 27. Ili Örömmel fogadták Zuzana Caputovát A köztársasági elnök Vámbéry Árminnal (A szerző felvétele) KISS BARTALOS ÉVA Az elnök nem gondolta volna, hogy olykor ennyire megalázzák a kisebbságeket Szlovákiában. A magyarlakta régióban először Dunaszerdahelyre vezetett a köztár­sasági elnök útja. A helyiek örömmel fogadták Zuzana Caputovát, aki a ki­sebbségek értékeinek jelentőségét hangsúlyozta. „A magyar politikai képviselet mindig fontos volt Szlo­vákiában a pozitív változások eléré­sében, például a NATO- és az EU- csatlakozáskor” - mondta Zuzana Caputová, aki a Dunaszerdahelyi já­rásban és a járásközpontban is fölé­nyes győzelmet aratott a tavalyi el­nökválasztáson Maros Sefcovic fe­lett. A lakosok közel 84 százaléka ad­ta rá a voksát. Hájos Zoltán polgár­­mester magyarul és szlovákul is kö­szöntötte az államfőt, és elmondta, ez volt az egyik oka annak, hogy meg­hívták őt a városba. Nagy megtiszteltetés Sokan összegyűltek a városi hiva­tal előtt, ahol az Apró Csallóközi tán­cosai köszöntötték az elnököt, aki szívélyesen üdvözölte a lakosokat, megdicsérte a táncosokat, és egy kö­zös fotót is készíttetett velük. „Ki­váncsiak vagyunk rá, nagy megtisz­teltetés, hogy ellátogatott Dunaszer­dahelyre” — mondta az egyik nézelő­dő. Mások azért halasztották el az ügyintézést, hogy találkozhassanak az elnökkel. „Ilyen magas szinten már nem a politika diktál, ő mindannyi­unk elnöke” - tette hozzá egy idő­sebb férfi. Az államfő a polgármester kíséretében elsétált a városi műve­lődési központig, majd a Vámbéry térre. Több helyen leállt kezet fogni a járókelőkkel. A Vermes-villa Kortárs Magyar Galéria tárlatának megtekin­tése után a kulturális élet képviselői­vel beszélgetett Zuzana Caputová. Beke Zsolt irodalomkritikus, N. Tóth Anikó irodalomtörténész, Szalay Zoltán író, Gazdag József író, Rácz Vince, a Pátria rádió műsorvezetője, Görözdi Judit irodalomtörténész és L. Juhász Ilona néprajzkutató vett részt a zárt körű beszélgetésen. Németh Ilona képzőművész, az elnök tanács­adója elmondta, Caputová kíváncsi arra, hogyan élnek a magyarok, és milyen problémák foglalkoztatják őket. „Nagyszombat megyében ko­rábban még nem járt hivatalos láto­gatáson, először Dunaszerdahelyre jött. Szeretné, ha a szlovákiai magya­rok éreznék, van elnökük, akit érde­kel az életük” - fogalmazott Németh Ilona. Kisudvarnoki kisiskolában „Óriási megtiszteltetés, hogy fo­gadhattuk az elnök asszonyt. Öröm­mel mutattuk meg a munkánk ered­ményeit és az itt élő emberek életét”- mondta Marczell Zoltán, Kisudvar­­nok polgármestere. A községben he­lyi népdallal köszöntötték Zuzana Caputovát, aki egyedülállóként jelle­mezte Kisudvamokot, amely 2013-ban az év faluja lett. A helyi magyar tannyelvű kisiskolában az anyanyel­vi oktatás fontosságát hangsúlyozta. „Jó, hogy megmaradtak a kisiskolák, arról is beszéltünk, hogyan lehet összeállítani a tananyagot, hogy a gyerekek a szlovák nyelvet is minél jobban elsajátíthassák” - mondta az államfő. Magyar gondok A polgármesterekkel, önkor­mányzati képviselőkkel, tanárokkal, a civil társadalom és a kulturális in­tézmények képviselőivel való egyeztetéseken számos téma felme­rült. Környezetvédelmi gondokról, az úthálózatról, az anyanyelvi kép­zés fontosságáról, a szlovákoktatás elérhetőségéről és a kisebbségi kul­túra támogatásáról is beszéltek. „Mély nyomot hagyott bennem, amikor a kisebbségi lét érzékeléséről beszélgettünk, és a civil szféra egyik képviselője elmondta a történetét ar­ról, hogyan nőtt fel a kisebbség tag­jaként, másodosztályú állampolgár­nak érezve magát a sportklubban, a többségi nemzet szidalmait hallgat­va. Nem gondoltam, hogy ez ennyire megalázó. Ezért hangsúlyoztam az empátia és a megismerés fontossá­gát, mert mindannyian Szlovákia ál­lampolgárai vagyunk, és a kü­lönbségek gazdagíthatnak bennün­ket” - zárta Zuzana Caputová. Kutyákkal táncoló Lassítják a forgalmat a biztonság végett SOMOGYI KATALIN Polgári foglalkozása ma­gyar-biológia szakos tanár, de szabad idejét a kutyák képzé­sének szenteli. Tréfásan meg is jegyzi „délelőtt oktatok, dél­után tanítok". Bindics Barna­bás a nyókvárkonyi kutya­iskola alapítója. mmxmixM „Világéletemben kötődtem a ter­mészethez, az állatokhoz, és rendes falusi gyerekként jártam a határt és az erdőket. Otthon mindig volt ku­tyánk, és amikor elpusztult a 18 éves öreg házőrzőnk, kaptunk egy rott­­weilerkölyköt, amely nem a fajtájá­ból adódóan ugyan, de nagyon ko­nok, domináns természetű volt, úgyhogy választhattam, vagy meg­tanulok én bánni a kutyával, vagy a kutya fogja irányítani a háziak éle­tét” - meséli Bindics Barnabás. Szakirodalomból, videókból tájé­kozódott, elvégzett egy több hóna­pos kutyakiképző tanfolyamot Bu­dapesten, és megindította saját to­vábbgondolt kutyaiskoláját. Az ál­tala kitalált kutyanevelő intézmény nem vezényszavak és parancsok kö­vetésére összpontosul, inkább ku­tyapszichológiával foglalkozik, Ce­sar Millan elveit és tanítását véve alapul. A kutyák képzésében, a megszokottnál nagyobb hangsúlyt kap a nem verbális kommunikáció, a testbeszéd. Bindics Barnabás külön figyelmeztet arra, hogy nem emberi kommunikációról van szó, hiszen nem emberi lénnyel kommuniká­lunk. Ő ugyanis megtanulta a kutyák nyelvét, a testbeszédet. Vallja, hogy minden kutya tanítható és szociali­zálható, még az idősebbek is, egé­szen addig, amíg nincsenek fizikai fájdalmai, akár korából, akár beteg­ségből eredően. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a kutya állat, amelyet pár ezer évvel ezelőtt munkára tenyésztet­tek ki, és a munka, a mozgás igénye a mai napig minden egyes egyed­­ben benne van. Ilyenek a pásztor­­kutyák, az őrző-védők, a vadászku­tyák. Egy kutya előtt hiába áll akár egy tízhektáros terület, pár hónapon belül ingerszegénnyé válik, mert ad­digra tüzetesen feltérképezi. Unat­kozni kezd, és munka után néz. Akár úgy, hogy átugrik a kerítésen vagy átbújik alatta, hiszen a kutya a leg­nagyobb szabadulóművész. Ezért van szüksége a napi sétára, ami az ő napi munkaadagja és kikapcsolódá­sa. A falusi házak portáin élő kutyák­nak megvan a napi mozgásadagja, akár azzal, hogy egeret, patkányt, rosszabb esetben tyúkot, kacsát vagy macskát hajt, vagy éppen „elsétál” a szomszédba. ,3ár a kutyát az ember hozta létre, nem szabad antropomorfizálni, vagyis emberi tulajdonságokkal fel­ruházni, hiszen eredendően egy ra­gadozó állat, amelyet sok mindenre meg lehet tanítani vezényszavak nél­kül is, csupán testbeszéddel” - vallja a kutyatanár. A felelős kutyatartás egyre inkább elteijedt a Csallóközben is. Már nem az udvarra kidobott, esetleg láncra vert kutya jellemzi a házakat, hanem szocializált társként találkozunk ve­lük. Ezen remélhetőleg a közelmúlt­ban elfogadott törvényrendelet arról, hogy a kutya élőlény és nem kezel­hető tárgyként is tovább segít. A kutyák nem szükségesek ahhoz, hogy az ember élni tudjon, de nagy­mértékben javítják az életminősé­günket és a közérzetünket, sőt a leg­utóbbi tapasztalatok alapján még az emberi egészségre is pozitív hatás­sal vannak. MAROSI BIANKA A Kereszt, a Sport, a Kórház, a Szép és az Október utcákban jelöl­tek ki 30-as övezetet a járási szék­helyen. Biró László városi képvi­selőjavasolta az övezet kialakítását a testületnek. „A Kaufland áruház után a Szered felé vezető út mentén a kórházig tart az övezet. Azért volt rá szükség, mert nagyon felgyor­sult a forgalom, főként a Kereszt ut­cában, de az egész lakónegyed mellékutcáiban is. Néhány éve a la­kosok indítványozták, hogy úgy­nevezett fekvőrendőröket, azaz se­bességcsökkentő küszöböket he­lyeztessünk ki a gyorshajtók ellen. Ez nem vált be a zaj és a rázkódás miatt, amire azok panaszkodtak, akiknek a háza elé küszöböket tet­tek, ezért eltávolíttattuk azokat. Egyesek az 50 km/órás sebesség­határt sem tartják be. A város ezen részén iskola is van, sok gyerek jár arra, de nemcsak rájuk nézve, ha­nem általában veszélyes a közleke­dés a környéken” - mondta Biró László. A korlátozást be is kell tar­tani, illetve tartatni, de az már nem a képviselők dolga. A közösségi hálón számos visszajelzést kapott a város arról, milyen jó ötlet az öve­zet kialakítása, és több utcát is em­lítettek, ahol hasonló megoldásra lenne szükség. „Fel kell mérni az igényeket és a lehetőségeket, de ér­zékenyen kell kezelni az ilyen zó­nák kialakítását. Előfordulhat, hogy a forgalom lelassítása miatt dugók alakulnak ki. Minden intézkedés­nek vannak ellenzői, de az embe­rek biztonságát kell szem előtt tar­tani” - fejtette ki Biró László. Nem kellenek vezényszavak, csak testbeszéddel tanítja a kutyákat Bindics Barnabás (A szerző felvétele) DUNASZERDAHELYI ÉPÍTÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA Címünk: Szabó Gyula 1, 9X9 Ol Dunaszerdakely Tel.: 0-51/590 56> 11 DPI 90702

Next

/
Thumbnails
Contents