Új Szó, 2019. november (72. évfolyam, 255-279. szám)
2019-11-27 / 276. szám
10| CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2019. november 27. | www.ujszo.com 50 éve értékeket őriz a galántai múzeum Idén várhatóan még több lesz a látogató, mint tavaly volt (A szerző felvétele) MAROSI BIANKA A Galántai Honismereti Múzeum 2019-ben ünnepli megalapításának 50. évfordulóját, és ebből az alkalomból a múzeum munkáját áttekintő ás kiértékelő tárlatot állított össze, a hónap végéig pedig megtekinthető az 1989-es eseményekre emlékező kiállítás. HiTfjrrn Takács Mihály igazgató elmondta, a kiállításon igyekeztek bemutatni a múzeum 50 éves munkásságát és történetét, ezért 2 részre tagolták: az egyik rész kimondottan tárgyi emlékeket mutat be. „A kiállítás egy részén látható az is, milyen munkafolyamatokon mennek keresztül a tárgyak, amikor bekerülnek a múzeumba. Vannak olyan tárgyak, amelyekből több darab is van, így be tudjuk mutatni, milyenek a restaurálás előtt és után, fényképeken pedig a restaurátorokat is láthatjuk munka közben” - fejtette ki az igazgató. A második rész a múzeum történetével foglalkozik, képi és szöveges anyagokból összeállított kiállítás, amely végigkíséri az intézmény történetét, egyes expozíciók összeállítását a kezdetektől napjainkig. Több tájház és vízimalom van a környéken, amely ugyan önállóan működik, de a galántai múzeum alkalmazottainak segítségéveljött létre, illetve a kiállított tárgyak a galántai múzeum tulajdonát képezik, valamint a nagymácsédi és a szeredi kihelyezett múzeum is a galántaihoz tartozik. Az 50. évforduló alkalmából megnyitottak egy, a 20. század első feléből származó páncéltermet, amely az eredetileg bankként működő épületben van, de eddig a nyilvánosság előtt nem volt nyitva. A teremben pénztörténeti kiállítással váiják az érdeklődőket, amelynek jelentős részét a 14—18. századból származó arany- és ezüstpénzek képezik. Tavaly több mint 6600 látogatója volt a múzeumnak, idén várhatóan ennél is több lesz. „Az összes kihelyezett kiállítást, tájházat és tárlatot összevéve több tízezer látogatóról beszélhetünk. A leglátogatottabb aj ókai vízimalom, azt követi a tallósi vízimalom” - tette hozzá Takács Mihály. 1989 Galántán Az intézményben november végéig egy kamarakiállítást láthatnak az érdeklődők az 1989-es forradalom 30. évfordulója alkalmából, az akkori galántai eseményekről. A múzeum saját gyűjteményéből származó újságkivágások, röplapok, fényképek másolatait függesztették ki, illetve az 1990 júniusában tartott első szabad parlamenti választás plakátjait is megtekinthetik az érdeklődők. „Bár Galánta kisváros, itt is zajlottak tüntetések. A lakosok igyekeztek kinyilvánítani véleményüket, erről tanúskodnak a fotók, amelyekből 30-40 maradt fenn abból az időből. A felvételeken látható személyek közül Galánta több fontos személyiségét felismerhetjük, akik nem voltak mind a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom tagjai, de aktívan részt vettek a város társadalmi életében és a forradalmi eseményekben” - tájékoztatott Erika Slobodová, a múzeum történésze. A múzeum 50 éve 1958-ban honismereti szakkör alakult a Galántai Járási Népművelési Központban, amelynek tagjai aktívan részt vettek a város kulturális tevékenységeiben. Ennek folyományaként 1969. április 1-jén a Galántai Járási Bizottság Tanácsának határozatát követően alakult meg a Galántai Honismereti Múzeum. Az első székhelye a reneszánsz kastély lett, de a nem megfelelő körülmények miatt hamarosan áthelyezték a neogótikus kastélyba, ahol 1990-ig volt a székhelye. A tervezett felújítás miatt a múzeum átmenetileg a Fő utcán levő, eredetileg banknak épült Nemzetek Házába (régebben Csehszlovákszovjet Barátság Háza) költözött, ahol a mai napig székel, mivel az eredeti épületbe a kastély tulajdonjogaiban beállt változás miatt nem térhetett vissza. A múzeum gyűjteményének alapját az 1970-es években a környező falvak iskoláinak gyűjteményei alkották. Az évekig tartó adományoknak, felvásárlásnak, gyűjtésnek köszönhetően sikerült kiépíteni a gyűjteményalapot, amely történeti, régészeti és néprajzi részlegre oszlik. A dolgozók kutatási feladatai a régió régészeti szempontból való felkutatására, a népművészetre, valamint a régi és a közelmúlt történetének feltérképezésére irányultak. A környéken található nemzeti kulturális emlékek - a jókai és a tallósi vízimalom, valamint a taksonyi tájház — a múzeum irányítása alá kerültek. A Galántai járás községeiben és városaiban újabb helytörténeti és néprajzi jellegű kiállítások nyíltak: nemeskosúti emlékház, tomóci emlékszoba, vágselylyei tájház. Később a reneszánsz kastélyban a polgári lakáskultúrát és Galánta történelmét, a nagyfodémesi tájházban pedig a hagyományos lakáskultúrát bemutató tárlat nyílt, illetve a zsigárdi tájház kiállítása eredeti szerszámokkal felszerelt szövőműhellyel, cipész- és csizmadiaműhellyel, valamint fafaragó műhellyel bővült. Két régészeti kiállítás is létrejöttNagymácsédon és Szeredben. A múzeum főépületében állandó kiállítás látható a Kis-Duna és a Vág alsó folyása menti molnármesterségről és a malomiparról, valamint egy 19. századi gyógyszertár is megtekinthető. Az intézmény számos rendezvényt szervez. A legutóbbi, a boszorkányok a múzeumban” nevű az idei év egyik nagy sikerű rendezvénye volt. Uj tűzoltókocsik a Csallóközben Sok faluban már régóta vártak a támogatásra (A szerző felvétele) Rövidesen elindulhat az első próbavillamos POZSONY Elkezdődött a Károlyfalu—Hidegkút villamosvonal a tervezettnél korábbi használatbavételi engedélyének kiadásához szükséges eljárás. Az a cél, hogy mihamarabb megnyithassák a szakaszt, dátumot azonban még nem tűztek ki. A Pozsony megyei hivatal speciális építészeti hivatalként indította el az eljárást a főpolgármesteri hivatal kérvénye alapján. Nyáron kezdődött a felújítás: kicserélik a síneket, a villamosvezetékeket, új, akadálymentes megállókat építenek, és elektronikus tájékoztató táblákat szerelnek fel. A Molec és a Damborsky megállókban új átszál-Újdonság: az egész vonalat bevetették fűvel (Képarchívum) lási csomópontokat építenek, és az egész vonalon befüvesítik a sínpárok közötti részt. Juraj Droba, Pozsony megye alelnöke szerint a korszerűsítésnek köszönhetően sokkal kényelmesebb lesz az utazás ezen a szakaszon. Droba arra is rámutatott, hogy mivel ez a vonal köti össze a nyugati városrészeket a központtal, fontos, hogy mihamarabb befejezzék a felújítást. A két szakaszra osztott modernizáció első részének használatbavételi engedélyét szeptember elején kérvényezte a magisztrátus, a másik részre vonatkozó kérvényt október végén adták be. A Molec megálló és a károlyfalui villamosforduló közötti sínek még nem feleltek meg a követelményeknek. Lucia Forman, a megye szóvivője közölte, hogy a szükséges dokumentumok és határozatok kiadása után a lehető legrövidebb időn belül engedélyezik a pálya használatát. A Hanula megálló és Károlyfalu közötti szakaszról december közepén tárgyalnak. Droba azt ígéri, ha minden rendben lesz a vonalon és a használata nem veszélyezteti az emberek épségét, gyorsított eljárásban, de a törvényes határidő betartásával kiadják az engedélyt. Peter Bubik, a főváros szóvivője az imhd.sk portálnak korábban azt mondta, várhatóan november második felében készül el az első szakasz, utána végezhetik el a műszaki-biztonsági vizsgákat. (béva) KISS BARTALOS ÉVA Valamennyi polgármester egyetértett abban, hogy hasznos a támogatás, volt, aki már ivek 6ta pályázott az új autóra. DUNASZERDAHELY Modem tűzoltókocsit kapott tizenhat dunaszerdahelyi járásbeli település önkéntes tűzoltó-egyesülete hétfőn a belügyminisztériumtól. Az önkéntes tűzoltók és a polgármesterek is egyetértenek abban, hogy nagy segítség a támogatás. Vásárút, Nagypaka, Vajasvata, Dercsika, Sikabony, Bős, Felsőpatony, Lúcs, Padány, Sárosfa, Csiliznyárad, Szap, Baka, Ekecs, Kulcsod és Kisfalud önkéntes testületé is új járművel gazdagodott. Lelkes István, a Dunaszerdahelyi Járási Tűzoltóság igazgatója elmondta, hogy a bevetésekhez szükséges alapfelszereléssel együtt adták át a hatszemélyes Iveco Daily járműveket. „Tömlők, sugárcsövek, kivehető motoros fecskendő, alumíniumlétra, kommunikációs eszközök, megkülönböztető fény- és hangjelző is van az autókban. Ez az alapfelszerelés tovább bővíthető” - fogalmazott Lelkes, hozzátéve, hogy a fejlesztésnek köszönhetően az önkéntes tűzoltók még hatékonyabban segíthetik a hivatásos egységek munkáját. Az igazgató kiemelte, hogy a községek önkéntes tűzoltói érnek a leggyorsabban a helyszínre. A nagy esőzések utáni kárelhárításban is fontos az önkéntes tűzoltók feladata. „A hivatásos egységek nem tudnak mindenhol jelen lenni, ők viszont helyben tudják kezelni a problémákat, és a szomszéd faluban is segíthetnek” - folytatta Lelkes István. Földváry Terézia, Sárosfa polgármestere lapunknak elmondta, hogy már négy éve pályáztak a belügyminisztérium programjában. „Két éve kaptunk egy árvízvédelmi felszerelést, most végre megkaptuk az új autót. Eddig egy nagyon régi Avia autó szolgálta a tűzoltókat, amelyre sokat kellett költeni, hogy működjön” - mondta Földváry Terézia. A falu önkormányzata a tűzoltószertár felújítására is pályázik, remélik, hogy hamarosan új épületben parkolhat az új kocsi. Csiliznyáradon tavaly felújították a tűzoltószertárt, a falu lakosai is kíváncsian várták az önkéntes tűzoltók új járművét. Vida Adám, a szapi önkéntes egyesület vezetője rámutatott, hogy elsősorban a hivatásos tűzoltók segédeiként lehetnek hasznosak a testület tagjai. „Ha baleset történik vagy tűz keletkezik, hatékonyabban tudunk segíteni a hivatásos tűzoltóknak. Megkeresni a tűzcsapokat, irányítani a forgalmat” - ismertette az önkéntes tűzoltók munkáját Vida Adám. Korábban Szap is kapott árvízvédelmi felszerelést, heves esők és belvíz idején nagy hasznát vették a modem eszközöknek.
